Egy i. e. 2. századi temetkezési hely Toszkána déli részén új tudással gazdagíthat minket a római hódítást túlélő etruszk identitásról.
A lelőhely, amelyet 2017-ben fedezték fel egy építkezés során, egy településből és a hozzá tartozó temetkezési helyből áll.
Azon kevés etruszk lelőhely közé tartozik, amelyeket sem az ókori, sem a modern kincsvadászok nem dúltak fel, így a kutatók többnyire épen maradt sírmellékleteket tanulmányozhatnak. A hely érintetlensége a jellegzetes etruszk temetkezési szertartások megértésében is segítséget nyújthat.
A kutatók szerint az etruszk népesség mélyen gyökerező és jól megkülönböztethető jellemzői fennmaradtak a Római Birodalom hatalmának jelenlétében és törvényei alatt is.
Az etruszk hagyományokat még több mint kétszáz évvel a hódítás után is ápolták. A vidéken így a két nép társadalmi, kulturális és gazdasági szokásainak fúziója alakult ki és maradt fenn, amíg a szövetségesek háborúja (bellum sociale) az i. e. 1. század elején végig nem söpört rajta.
„Ezek a leletek azt mutatják, hogy sokkal inkább beszélhetünk kulturális és társadalmi egymásra hatásról, mintsem egy alávetett és egy domináns népességről” – mondta Alessandro Sebastiani, a University at Buffalo ókortudományi tanszékének adjunktusa és a feltárásról szóló tanulmány szerzője.
„Az elemzés bonyolult és érdekfeszítő kapcsolatot tükröz az etruszkok és a rómaiak között, amelynek keretein belül az etruszkok közösségek egyszerre élnek túl és alkalmazkodnak a rómaiak világához.”
„Három teljesen ép késő etruszk kori sírt nyitottunk fel, amik új fényt vetnek a falvak lakóinak társadalmi szerepére” – folytatta Sebastiani.
„Mivel a legtöbb ilyen lelőhelyet kifosztották arany után kutatva, igen ritka, hogy teljes épségben találjunk egyet 2200 év után, minden sírmelléklettel együtt, beleértve arany fülbevalókat, -koronákat, bronzgyűrűket Herkules képmásával, vasból készült strigiliseket (a test tisztítására használt eszközöket – a szerk.), illetve míves kerámiákat is.”
„A római hódítás utáni Etruria települései, beolvadásuk a birodalom politikai rendszerébe, fejlődésük a késő ókorban és a középkor kezdetén egy bonyolult kirakóst alkotnak, amelyet ez a feltárás új darabokkal egészít ki.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
