Eljárt az idő a törökországi kurd kisebbség autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) való megbékélés felett – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn a Török Vörös Félhold humanitárius szervezet éves rendes közgyűlésén Ankarában.
Erdogan szerint a két félnek már nincs mit megvitatnia, a PKK lázadói vagy megadják magukat vagy a török biztonsági erők „ártalmatlanítják” őket. Harmadik út nincs – jelentette ki a török államfő és megfogadta, hogy pontot tesz a kurdok három évtizede zajló fegyveres felkelésének végére.
Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. A török haderő december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd felkelők ellen. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját „tették ártalmatlanná”. Török ellenzéki pártok szerint civilek százai estek áldozatául a harcoknak.
A PKK-t Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti. A konfliktusban 1984 óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket. Erdogan beszédében visszautasította a törökországi sajtószabadság helyzetét érő nyugati kritikákat. „Azok, akik demokráciából és emberi jogokból szeretnének nekünk leckét adni, először vegyék számba saját hibáikat” – fogalmazott. A török államfő „elszomorítónak” nevezte Barack Obama amerikai elnök kijelentéseit a török sajtószabadság állapotáról.
Obama is megnyilvánult
Obama múlt pénteken úgy nyilatkozott, hogy „nagyon aggasztó útra” sodorhatja Törökországot Erdogan bánásmódja a sajtóval. Nyugaton gyakran tekintélyelvűséggel vádolják a török vezetőket, egyebek között az ellenzéki sajtó elnémítása, a Zaman médiacsoport államosítása, illetve a Cumhuriyet című napilap főszerkesztője és egyik tudósítója elleni bírósági eljárás miatt. A Cumhuriyet korábban videofelvétellel alátámasztott cikket jelentettek meg arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított szíriai szélsőségeseknek. Az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte rájuk a „kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlet és kémkedés” vádjával.
A török elnök felszólalásában azon véleményének is hangot adott, hogy az örmények lakta Hegyi-Karabah „egy nap visszatér majd eredeti tulajdonosához, Azerbajdzsánhoz”. Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah ügye miatt. Szombatra virradó éjszaka hirtelen éleződött ki a konfliktus. A tüzérség és a légierő bevonásával harci cselekmények indultak, és a felek egymást vádolják a tűzszüneti megállapodás megsértésével.
Törökország közeli kulturális és nyelvi kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal. Miközben Ankara Baku fontos szövetségese, diplomáciai kapcsolatot sem tart fenn Örményországgal az Oszmán Birodalom idején örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok megítélése körüli viták miatt. Jereván népirtásnak tartja az 1915-1917 között végrehajtott, becslések szerint körülbelül félmillió halálos áldozatot követelő mészárlásokat, Ankara azonban ezt határozottan elutasítja.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
