December 5-én tartotta meg a Szent István Tudományos Akadémia 56. közgyűlését Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. Az eseményen köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Erdő Péter bíborost, prímást, az akadémia elnökét. A közgyűlésen tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Török Csaba teológus.
A rendezvény a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének Villő Énekegyüttese adventi műsorával kezdődött.
Ezt követően köszöntötték Erdő Péter bíborost, prímást, esztergom-budapesti érseket, a Szent István Tudományos Akadémia elnökét, aki idén ünnepelte hetvenedik születésnapját.
A közgyűlést megnyitója után Kocsis Imre másodelnök ismertette Török Csaba életútját, aki Tudomány-e a teológia? Megfontolások a hittudomány szerepéről a mai világban címmel tartotta meg székfoglaló előadását.
Mint elmondta, a Szentírás tanúsága szerint az ember képes az Istenre – homo capax Dei –, ami azt is jelenti, hogy a véges értelem képes a végtelenre: finitus capax infiniti. A keresztény hittudomány szerint Isten a manifestatio (kinyilvánulás) és a revelatio, azaz a kinyilatkoztatás révén is kommunikál az emberrel. Az I. Vatikáni Zsinat szerint már az előbbiből is következtethetünk Isten létére – a teremtett világ rendjéből, a fizikai törvények létéből, az emberi élettapasztalatból –, ám az utóbbi esetében maga Isten közöl olyasmit, melyre egyedül a puszta ész használatával nem juthatunk.
A kinyilatkoztatás nem más, mint az Isten által munkált üdvösség megmutatkozása – emelte ki az előadó. – A középkor nagy szellemeinek szilárd meggyőződésük volt, hogy ez az isteni misztérium megérthető. Johannes Duns Scotus szerint a keresztény hit nem az általánossal, hanem a Jézus Krisztusban megmutatkozott konkrét egyedivel foglalkozik. Később a teológia eloldotta magát a többi tudománytól, ami az újkortól kezdve a teológia és más tudományok közötti töréshez vezetett.
A pozitivizmus tudományeszményét az empirizmus, a materializmus és a szcientizmus határozta meg: csak a megtapasztalhatón alapuló, anyagi elvű tudomány vezethet célra. Ez alapján hirdették meg a metafizika – és a teológia – halálát. A neopozitivizmus képviselői egyenesen azt állították, hogy a teológia értelmetlen beszéd, hiszen nem felel meg az általuk felvázolt formál logikai elveknek. E szerint csak az tekinthető tudományos állításnak, mely bizonyítható – verifikáció – vagy cáfolható – falszifikáció. A teológia tárgya Isten, alapja a kinyilatkoztatás, ez pedig tudománytalan – állítják a pozitivisták, ám ez a felfogás beszűkíti a valóságról kialakult képzeteinket.
Napjainkban a gyenge álláspont szerint – mutatott rá Török Csaba – a teológia „tudományos vonásokat mutat”, míg az erős álláspont szerint a teológia – megkérdőjelezve az újpozitivizmus állításait – egyfajta tudománykritikus tudományként is felléphet.
– zárta székfoglaló előadását Török Csaba teológus.
Szerző: Baranyai Béla
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
