Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be ünnepi szentmisét az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban január 1-jén, Szűz Mária istenanyaságának ünnepén. A bíboros homíliáját teljes terjedelmében közöljük.
Krisztusban Kedves Testvérek!
1. Újév napján a régi kalendárium szerint Jézus szent nevét ünnepeltük. Ma az Egyház ugyanezt a titkot egy másik szempontból közelíti meg: az ünnep neve Szűz Mária Istenanyasága. A felolvasott evangélium nem magát a betlehemi születést beszéli el, hanem arról ad számot, hogy mi volt a hatása Jézus születése örömhírének.
2. A pásztorok hallgattak az angyali szózatra, sietve elmentek Betlehembe és megtalálták a jászolban fekvő újszülött gyermeket. Ez a látogatás meghatározó, nagy élmény volt a számukra, mert azt mondja az evangélium, hogy utána elbeszélték mindenkinek, amit láttak és hallottak. Az emberek pedig elcsodálkoztak azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mi volt az a nagyszerű, örvendetes valóság, ami arra késztette ezeket az egyszerű embereket, hogy széltében hosszában hirdetni kezdjék, amit tapasztaltak? Lehetett az angyali jelenés, hiszen az angyalok azt adták hírül nekik, hogy megszületett az üdvözítő Dávid városában: „Ő a Messiás és az Úr” (Lk 2,12). Ennek az üzenetnek a valóságát ismerték fel a betlehemi istállóban. Ezért töltötte el őket olyan határtalan öröm, amit mindenkivel meg kellett osztaniuk. A jel tehát valóság, az angyalok szózata igazságot hirdetett. Eljött a Messiás, a Felkent, a Szabadító.
3. A mai evangélium másik központi szereplője Szűz Mária. Ő nemcsak hallgatta a pásztorok beszámolóját, hanem el is gondolkodott rajta. Hiszen az angyali üdvözletkor ugyanazt az ígéretet kapta, mint amit most a pásztorok hirdettek. „Nagy lesz Ő: a Magasságbelinek Fia. Az Úristen neki adja Atyjának, Dávidnak trónját.” (Lk 1, 32) Az újszülött tehát a megígért Messiás. De Mária nemcsak megőrizte a pásztorok és az angyal szavait, hanem szívében forgatta azokat, el-elgondolkodott róluk. Úrnak és szabadítónak mondták az Ő gyermekét. Milyen hivatás állhat ez előtt a csodálatos újszülött előtt? És ekkortájt mindenképpen felmerült Máriában, amiről az evangélium is beszámol, hogy ennek a gyereknek nem ő és nem József és nem a rokonság fog nevet adni, hanem már az angyali üdvözletben szerepel: „Jézusnak fogod hívni” (Lk 1,32). Ez lehetett az igazi mélység, amibe Szűz Mária belegondolt, amikor újszülött gyermekének hivatását kereste a választott nép és az üdvösség történetében.
4. Jézus neve ugyanis, amelyről azt olvassuk itt, hogy azt a körülmetélés alkalmával adták neki az angyal üzenetének megfelelően, ez a név azt jelenti: Isten megszabadít. Nem használhatjuk tehát tiszteletlenül kötőszóként, vagy mellékesen. A név ugyanis a régiek felfogása szerint tükröz valamit viselőjének tulajdonságaiból, szerepéből. Jézus neve, kivált ebben az összefüggésben, hogy Őt messiásnak és szabadítónak hirdetik angyalok és pásztorok egyaránt, bevezet minket Isten titkába. Mert nem egy kiváló hadvezér, nem egy bölcs politikus, nem egy nagylelkű emberbarát személyében akarja megszabadítani Isten az emberiséget, hanem maga jön el közénk, mert csak Ő tud mindent az emberről, csak Ő tudja teljesen, hogy miből fakad minden emberi nyomorúság, csak Ő tud minket mindenestül ismerni és mégis szeretni. És maga Jézus az, aki azt ígéri nekünk: „bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” (Jn 15,16). Erre gondoljunk valahányszor keresztet vetünk, mert a elvezet minket Krisztus személyéhez minden szabadulás és boldogság forrásához.
5. Hogyan követhetjük mi idén, 2024-ben a pásztorok és Szűz Mária példáját? Csak úgy, ha Jézust állítjuk életünk középpontjába. Csak úgy, ha elé tárjuk minden dolgunkat, félelmünket és örömünket és elgondolkozunk azon, hogy mit tenne Ő a helyünkben, vagy hogyan kíséri sorsunkat most is napról-napra. Akkor belátjuk, hogy valóban Isten a szabadító. Akkor kiszabadulunk a kölcsönös gyűlölködés és keserűség, az erőszak és a háború csapdáiból. Akkor rádöbbenünk arra, hogy mi az életünkben a fontos. Külsőséges, akár extatikus szórakozás helyett családok, közösségek alapítása, gyermekek vállalása és nevelése, a szeretet kultúrájának meghonosítása magunk körül szűkebb és tágabb környezetünkben.
Ehhez kérünk erőt, optimizmust, békességet és áldást az új esztendőben. Boldogságos Szűz Mária, Istennek szent szülője, könyörögj érettünk! Ámen.
Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
