Október 8-án este, Magyarok Nagyasszonya főünnepén, Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta a római Falconieri-palota homlokzatán található, Patrona Hungariae-mozaikot, amelyet a szentév tiszteletére újított fel közös összefogással a Pápai Magyar Intézet (PMI), a Szentszéki Magyar Nagykövetség és a Római Magyar Akadémia.
Az ünnepi megáldásra a Szentszéki Magyar Nagykövetség Magyarok Nagyasszonya ünnepének szentelt fogadásán került sor.
A mozaik története különös lenyomata a huszadik századi magyar egyháztörténelemnek – egyszerre tanúja a hit hűségének és az újrakezdés reményének. A Falconieri-palota – a Pápai Magyar Intézet, és a Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum) székhelye – homlokzatát egykor egy Mária-olajfestmény díszítette, amelyet 1951-ben, a portás felügyelete alatt, „ismeretlen tettesek” megrongáltak és eltávolítottak.
Az új alkotás a magyar katolikus közösség hitbeli megújulásának jelképe lett Rómában.
Alkotója Enrico Gaudenzi, a Vatikáni Mozaikstúdió mestere, korának egyik legelismertebb mozaikművésze volt. Finom, apró üvegkockákból megkomponált műve méltó folytatása lett az eltűnt festmény szellemiségének: egyszerre hordozza a Mária-tisztelet, a magyarság és az egyetemes Egyház üzenetét.
A hatvanas évek elején – felújítási munkálatok miatt – a mozaikot eltávolították, és a Pápai Magyar Intézet őrizte évtizedeken át. 1991-ben, Ternyák Csaba egri érsek rektorsága idején, azonban visszakerült eredeti helyére.
A munkálatok a szentévhez kapcsolódva valósultak meg a három római magyar intézmény közös szervezésében, példát adva az együttműködésre és a hitben való egységre. Törő András, a PMI rektora kérdésünkre elmondta: ez a mozaik nem csupán dísz, hanem üzenet. A magyarok hite, hűsége és Mária iránti bizalma élő valóság Rómában is. A Magyarok Nagyasszonya-mozaik ma is azt a küldetést hirdeti, amelyet alkotói hat és fél évtizede megálmodtak: Szűz Mária oltalma ne csupán a magyar nemzet, hanem minden úton járó, római zarándok fölött is megmaradjon.
A megújult alkotás megáldáson Erdő Péter bíboros így fogalmazott: Örömteli pillanatban gyűltünk össze, hogy megcsodáljuk a nemrég restaurált mozaikot, amely a Boldogságos Szűz Máriát ábrázolja, akit Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) néven tisztelnek. Ez az alkotás jelképezi, milyen
és ő maga az Egyház képe, példája, modellje: kép, amelyben az Egyház örömmel szemléli annak teljes beteljesülését, amit kíván és remél; példa, amelyben felismerjük az utat és a törvényt a Krisztussal való tökéletes egyesüléshez; a modell, amelyből Krisztus menyasszonya ihletet merít apostoli küldetésének teljesítéséhez.
A magyar nép, első királya, Szent István példáját követve, ezer éve gyermeki odaadással kéri Isten és az Egyház Anyja közbenjárását, és őt is saját Anyjaként, Királynőjeként és mennyei Patrónájaként tiszteli – hangsúlyozta a prímás.
Az ünnepi eseményen jelen volt Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős titkár (világi értelemben véve vatikáni külügyminiszter), Robert Sarah bíboros, Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke, Németh Gábor, az MKPK titkára, a Pápai Magyar Intézet közössége, a Szentszékhez és a Szuverén Máltai Lovagrendhez akreditált diplomáciai testület tagjai, a Szentszéki Magyar Nagykövetség és a Római Magyar Akadémia munkatársai, valamint magyar zarándokok, akik közösen imádkoztak a magyar népért és a világ békéjéért.
A mozaik megáldása után Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetőjének szólóestje következett a palota dísztermében. A koncerten először Liszt Ferenc Ave Maria című darabja csendült fel – amelyet a zeneszerző Rómában komponált –, majd a Villa d’Este szökőkútjai, ez Tivoli inspirációjában született. A műsort a 6. Magyar rapszódia és a Kék Duna-keringő különleges, Strauss–Cziffra–Balázs-féle átirata zárta, nagy tetszést kiváltva a hallgatóságból.
Az ünnepi alkalomból Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős titkár mondott köszöntőt. Kiemelte a magyar nép hűségét a Szűz Anyához, akit Szent István országfelajánlása következtében a Magyarok Nagyasszonyaként is tisztelünk. A Szent Péter-bazilika altemplomában található, Magna Domina Hungarorum tiszteletére szentelt kápolna, a történelem során a Szűzanya oltalmába vetett bizalom, a tegnapi Erdő Péter bíboros vezetésével bemutatott ünnepi szentmise, a megújult mozaik megáldása arról tanúskodik, hogy
Abban a korban amelyben a világunkat számtalan feszültség jellemzi, a Szűzanya oltalmába vetett remény a béke záloga is. Aki Krisztusra mutatva a békét is kiesdi számunkra, melyben XIV. Leó első szavai iránymutatóak mindannyiunk számára: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.”
Szerző: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Kuzmányi István
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
