Hétfőn az iratok ismertetésével és perbeszédekkel folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a francia turistalánynak az ügye, akit a vád szerint több férfi is megerőszakolt a Népligetben 2015 nyarán. A bíróságra a négy erdélyi cigány férfi népes kísérettel érkezett, de a harminc fős tárgyalóterembe csak a legközelebbi hozzátartozók ülhettek be végül – írja a 24.hu.
A 26 éves lány a vőlegényével együtt érkezett Budapestre. Több vendéglátóhelyre is bementek a bulinegyedben, majd az ittas lány az egyik helyen elkeveredett a párjától. Ekkor szúrhatták ki a férfiak, akik a Népszínház utcában egy internetkávézónál beültették egy Mercedes kisbuszba azért, hogy közösüljenek vele.
A lányt a Népliget melletti erdős területre vitték, ahol M. András szexuálisan bántalmazta. Egyik társa követte volna, de a lány magatehetetlen állapota miatt nem sikerült véghezvinnie. G. János a kihallgatása során ezt így fogalmazta meg a nyomozóknak: A csaj ittas volt. Megbeszéltük, hogy Bandi megcsinálja, és mi is megcsináljuk. A Bandi megcsinálta a csajt a Népligetben. Utána E. Sz. Szabolcs is bement a kisbuszba. De ő csak azért ment be, mert azt akarta, hogy legyen csaja.
M. András tagadta bűnösségét. Azt állította, hogy tetszettek egymásnak, és a lány saját akaratából szállt be a kisbuszba, majd csókolózni kezdtek, de megundorodott a nőtől, „mert kifolyt a szájából az ital”. Hozzátette, lehet, hogy összeért a nemi szervük, de behatolás nem történt. A félig lemeztelenített, eszméletlen lányra egy norvég biciklis talált rá.
Diane annyira rossz állapotban volt, hogy megtalálója először halottnak hitte. Kiszaladt az Üllői útra, hogy segítséget kérjen, de aztán visszament a lányhoz, hogy ellenőrizze az állapotát. Amikor visszatért, azt látta, hogy egy szürke ruhás férfi lehúzott nadrággal fekszik a lány mögött, és próbálja megemelni a lábát.
A segítségért igyekvő férfi erre kiabálni kezdett, mire a férfi felhúzta a nadrágját, és elmenekült. Azóta sem találták meg. Diane jóformán semmire sem emlékezett abból, ami vele történt, csak a kórházban jött rá, hogy szexuális erőszak áldozata lett. Elmondta, hogy aznap pálinkát, bort és koktélt ivott, estére azonban annyira kiütötte magát, hogy az emlékeiből több óra teljesen kimaradt.
Azt azonban biztosra állította, hogy semmilyen körülmények közt nem lehettek szimpatikusak számára a férfiak, mert „csöves románokkal” soha életében nem barátkozott. A lány a bíróságon sírva mondta, hogy a történtek óta teljesen összeomlott az élete, és pszichológus segítségére szorult. Felidézte, hogy semmi mást nem szeretett volna, csak a párjával felkeresni a bulinegyedet. Arra azonban nem emlékezett, hogy hívták azokat a helyeket, ahol italoztak. A rendőrök a térfigyelő kamerák felvételének tucatjait nézték át, mire rájöttek, hogy merre szórakozott a lány a vőlegényével, és milyen autóba ült be.
A kamerafelvételek tanúsága szerint a dülöngélő lány egy utcán ülő hajléktalant csókolgatott, majd beszállt egy Mercedes típusú kisbuszba. A nyomozók végül a kocsi rendszáma alapján jutottak el a vádlottakhoz, a kisbusz tulajdonosához, B. Béla Richárdhoz, M. Andráshoz, G. Jánoshoz és E. Sz. Szabolcshoz, akik tagadták a bűnösségüket.
Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint többen is megerőszakolták a lányt, a vizsgálatok során M. András mintáját megtalálták a nemi szervén. Az ügyészség először a sértett védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen állapotát felhasználva elkövetett szexuális erőszakkal vádolta meg a férfiakat, az első- és a negyedrendű vádlottakat bűnsegédként.
Perbeszédében az ügyész változtatott a minősítésen. A fiatalkorú G. Jánosra fiatalkorúak börtönét, társaira pedig fegyházat kért védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen személy ellen elkövetett szexuális erőszak kísérlete miatt.
G. János védője úgy fogalmazott, hogy ügyfele „rosszkor volt rossz helyen”, és nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy elkövette a bűncselekményt. M. András ügyvédje szerint valóban megtörtént az erőszak, azt azonban továbbra sem tudni szerinte, hogy ki követte el.
„Volt aki közösült a sértettel, de őt nem állították bíróság elé, mert futni hagyták a nyomozók” – magyarázta az ügyvéd, aki szerint a lány kirívóan viselkedett. Álláspontja szerint azt sem lehetett megállapítani, hogy a lány akaratnyilvánításra képtelen állapotban volt a cselekmény elkövetésekor, ezért a többi védőhöz hasonlóan ügyfele felmentését kérte a bíróságtól.
A négy vádlott közül csak M. András élt az utolsó szó jogával. „Ő is kezdeményezett, és én is kezdeményeztem. Ugyanazt követtük el egymással. Ennyi gőzzel én is nyugodtan mondhatnám azt, hogy meg akart erőszakolni” – mondta, majd azzal érvelt, azért utaztak ide Erdélyből vagy százan, mert „érdekli őket a sorsuk és hisznek nekik”.
Az ítélethirdetés előtt tapintható volt a feszültség a bírósági folyosón. Mivel félő volt, hogy nem mindenki fogadja higgadtan az ítéletet, tucatnyi készenlétis rendőr is megjelent.
Suhajda-Molnár Krisztina bíró arra a megállapításra jutott, hogy a lány képtelen volt az akaratnyilvánításra a bűncselekmény elkövetésekor. Enyhítő körülményként értékelte az idő múlását és azt, hogy az eset végül kísérleti szakaszban maradt. Ezért az 5-10 évig terjedő büntetési tételnél enyhébb ítéletet hozott.
Az elsőrendű vádlottat 2 év fiatalkorúak börtönére ítélte bűnsegédként, azzal, hogy büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható leghamarabb szabadon feltételesen. M. András 4 év fegyházat kapott, ő a büntetés háromnegyedének letöltése után bocsátható leghamarabb szabadon. A harmadrendű vádlott 2 és fél év börtönt kapott, büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat leghamarabb, míg a negyedrendű vádlott, B. Béla 3 év fegyházat kapott, és a büntetés háromnegyedének letöltése után bocsátható szabadon feltételesen.
A hozzátartozók közül többen sírva fakadtak az ítélethirdetés után. Volt aki néhány pillanatra rosszul lett. Az ügyész M. András esetében elfogadta az ítéletet, a többi vádlottnál súlyosításért fellebbezett. A négy vádlott és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.
A bíróság mind a négy vádlott esetében megszüntette a bűnügyi felügyeletet. Azaz a másodfokú eljárásig egyiküknek sem kell nyomkövetőt viselnie és mind a négyen elhagyhatják a lakóhelyüket. Ebből sokan csak annyit értettek, hogy mindenki hazamehet, így hatalmas taps kísérte, amikor a bírónő közölte, hogy a végzés végleges.
A kitörő öröm valamelyest alábbhagyott, amikor elmagyarázták, hogy ez nem azt jelenti, hogy nem ítélték el a vádlottakat, és másodfokon folytatódik az ügy.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
