Az elmúlt szombaton, július 7-én nemcsak Budapesten vonultak föl az aberráltak, hanem Londonban is. A „jeles” eseményt azonban kisebbfajta incidens zavarta meg: no nem a „neonácik” jelentek meg, hanem egy leszbikus csoport tiltakozott a „transznemű” lények jelenléte ellen.
 |
Az „antitransznemű” csoportot alkotó leszbikák is ott voltak a londoni Pride-on. Tagjaik olyan táblákat tartottak a magasba, melyeken roppant értelmes feliratok voltak olvashatók. Így például az alábbiak: „Leszbikusok, nem queerek”, „Leszbikusság=női homoszexualitás”, a „Transzaktivizmus megsemmisíti a leszbikusokat”. Amikor a rendezvény szervezői távozásra szólították fel őket, lefeküdtek a földre, megakadályozva ezzel a menet továbbhaladását. A rendkívül bonyolult helyzetet úgy oldották meg, hogy a menet legelejére küldték őket, hogy ott vonuljanak. Ez a megoldás azonban sok buzi és leszbikus, meg egyéb aberrált ellenkezését váltotta ki, mivel szerintük így az a látszat keletkezett, mintha az „antitransznemű” csoport vezetné a menetet. Holott erről szó sem volt.
Ebben a kiemelten fontos ügyben megszólalt Sadiq Khan, London pakisztáni származású, muzulmán polgármestere is. Khan elítélte az „antitransznemű csoportot”, amiért „elrabolta” a show-t. A polgármester szóvivője útján az alábbiakat közölte: „A Pride a másság és London csodálatos LGBT+ közösségének ünnepe. A Pride megmutatja a világnak, hogy a mi nagyszerű városunkban az lehetsz, aki akarsz lenni, és azt szeretheted, akit akarsz. A (felvonuláson) megjelentek döntő többsége tiszteletben tartotta és lelkesen elfogadta mindezt. A polgármester elítéli azt a jelentéktelen létszámú kisebbséget, amely nem így cselekedett. A transzofóbia nem elfogadható.”
Nem hagyta szó nélkül a példátlan incidenst Jennie Rigg, a Liberális Demokraták elnöke sem. A politikus lemondásra (!) és nyilvános bocsánatkérésre szólította föl a szervezőket. Akadtak, akik gyűlölet-bűncselekmény elkövetése miatt (!) a leszbikusokból álló csoport letartóztatását szorgalmazták. Alex Duffy rádiós műsorvezető szerint „határozottan úgy tűnik, mintha a csoport tagjai gyűlölettel viseltetnének egy másik csoporttal szemben, azok szexuális identitása miatt”. Majd feltette a kérdést: „Ez gyűlölet-bűncselekmény, mely alapján mindnyájan le lesznek tartóztatva, és vádat emelnek ellenük?”
Természetesen a transzneműek is dühösek. Az egyik aktivistájuk, Avery Edison a legteljesebb elfogadás jegyében közölte, hogy ő sem rendőrt, sem „antitransznemű” leszbikusokat nem akar többé látni a Pride-on. Megszólalt egy Riley J. Dennis nevű egyed is, aki magát „queernek, transznak, nonbinarynak, poliamorisnak és leszbikusnak” tartja. (A nonbinary más szóval „genderqueer”, vagyis az, aki aki nem a hagyományos férfi és női szerepek szerint határozza meg magát, tehát kétnemű. A poliamoria magyarul többszerelműséget jelent, kettőnél több személy közötti intim kapcsolat egyidejű gyakorlását, kívánságát.) Dennis tudni akarja, miért nem távolították el a tiltakozó leszbikusokat a menetből. Ezzel szemben egy Laura Kate Dale nevű, „transznemű leszbikus” felháborítónak tartotta, hogy a lázongó leszbikusok a „transzaktivizmus megsemmisíti a leszbikusokat” táblával vonultak, „miközben a rendőröknek azt kiabálták, hogy ba…tok meg”. „Nem maradhatok nyugodt, amíg azt mondják nekem, hogy nem vagyok kívánatos egy rendezvényen, mint transznemű leszbikus.”
Egy Jan Williams nevű személy is védelmébe vette a tiltakozó leszbikákat, mondván, a transzneműség átalakító műtétet igényel, márpedig az „átalakító műtét rossz”. „Csak nők lehetnek leszbikusok. Egy férfi, aki nemátalakító műtétnek veti alá magát, soha nem lehet leszbikus” – fejtegette Williams. Sarah Mason, a Gay Star News című, vélhetően roppant érdekes lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a leszbikusok „nők, akik nőkhöz vonzódnak”. „Mi nem akarunk semmiféle péniszt látni a hálószobánkban. Igazán szomorú vagyok, hogy ezt újra és újra el kell mondanom”.
A korfordító jelentőségű vita az ügyben felforrósodni látszik Nagy-Britanniában. A kérdés az, mit jelent buzinak, illetve transzneműnek lenni, és hogy ez utóbbiak lehetnek-e igazi leszbikusok. A londoni vonaglást rövid időre megakasztó leszbikák szerint a transzneműek nem igazi leszbikák, sőt mi több, veszélyeztetik az igazi leszbikákat. Vaginájuk sem az igazi, olyat csinálni szerintük nem is lehet, de egyébként is aki férfiból átoperáltatja magát nővé, az még nem feltétlenül tudja, mit is jelent a nőiség. Arról nem beszélve, hogy azoknak a férfiaknak, akik nővé operáltatják magukat, megmarad a péniszük, amit viszont a leszbikusok ki nem állhatnak. Ezért azután az igazi leszbikusok nem veszik jó néven, hogy egy férfiból nővé operált egyed nőkkel szerelmeskedjen, vagyis leszbi legyen. A transzneműek viszont állítják, ők belülről igenis nők, s pontosan tudják, mit is jelent nőnek lenni. Nehéz ügy, az biztos…
A leszbikusok egy része ezért azután azt sem veszi jó néven, ha a transzneműek felvonulnak a Pride-on. Ami viszont kirekesztés. Viszont ha meg a „radikális leszbikákat” nem engedik felvonulni, őket rekesztik ki. Holott a Pride szervezői és a felvonulók mindig azt mondják, ők a kirekesztés ellen harcolnak. Ki tesz itt igazságot?
P. O. – The Federalist nyomán; képek: Independent, RT
– Tort ül a fertő: adalékok a hanyatlás parádéjához
– Harangszó és zsidó árulás: Magyarország "fő problémája", hogy túl fehér és keresztény
– A ferde hajlam térnyerése (II. rész) – Perverz propagandisták és a médiatúlsúly
– Transzneműség, genderelmélet – napjainkban újult erővel zülleszt az évszázados zsidó szexológia
– Túl sok a fehér ember: a zsidó faji aktivizmus esettanulmánya
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
