Épül a tenger alatti kínai nagy fal

Épül a tenger alatti kínai nagy fal

Miközben a nyugati katonai stratégák eddig megelégedtek azzal a megállapítással, hogy az Egyesült Államok óriási előnyben van Kínával szemben a tenger alatti hadviselés területén, Peking az elmúlt időszakban olyan megfigyelőrendszereket épített ki a partjainál, amelyek egyre inkább kétségbe vonják az amerikai katonai hegemóniát a Csendes-óceánon.

Tenger alatti megfigyelőrendszerekkel veszi körül magát Kína, ami újfajta kihívást jelent az Egyesült Államoknak – figyelmeztet az amerikai The National Interest elemzője, aki azt állítja, hogy az eddigi amerikai háborús forgatókönyvek nem számoltak ezekkel a rendszerekkel. A „tenger alatti nagy falnak” nevezett rendszer ráadásul nem korlátozódik a parti vizekre, hanem olyan területekre is telepíthetik, amelyek ezen túl Kína érdekszféráját érintik.

Köztudott, hogy ma a távol-keleti térség a globális hatalmi egyensúly átrendeződésének terepe. Napjainkban a hírek elsősorban Kína megjelenéséről szólnak a Dél-kínai-tenger vitatott szigetcsoportjain – itt a Spratly-szigetek jelentik a fő vitatémát –, már az sem titok, hogy az ázsiai óriást nem csupán a japán haditengerészet fokozottabb jelenléte zavarja a keleti tengereken, hanem annak szövetségese, az Egyesült Államok is.

A Kínai Népköztársaság 2015. évi védelmi fehér könyve – szemben az előző, 2013-as dokumentummal – már keményebben fogalmazott a védelempolitikát ért kihívásokkal kapcsolatban. Ebben ugyan azt írták, hogy az előre látható jövőben valószínűtlen egy világháború kirobbanása, jelezték: új veszélyei jelentek meg a „hegemonizmusnak, a neointervencionalizmusnak és az erőpolitikának”. Hozzáteszik: a hatalmi pozíciók újraosztásáért zajló nemzetközi versengés egyre intenzívebb. Emellett továbbra is fennáll az etnikai, vallási és területi konfliktusokból táplálkozó helyi háborúk kirobbanásának veszélye, valamint Kína perifériáin is számos negatív hatás rombolja a biztonságot és a stabilitást.

Ami viszont ennél is fontosabb – emlékeztet a fehér könyvet bemutató Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központja –, a tengeri védelem és általában a tengeri térségek meghatározó szerepe igen hangsúlyosan jelenik meg a dokumentum megállapításai között. Kimondja ugyanis, hogy a kínai stratégiai gondolkodásra jellemző hagyományos kontinentális szemléletet el kell vetni, és nagy figyelemmel kell fordulni a világtengerekkel kapcsolatos jogok és érdekek felé, mert ezeken múlik az ország békéje, stabilitása és fejlődése.

Nem csak polgári célokat szolgálhatnak

A The National Interest szerzője most felfigyelt egy 2015-ös kínai cikkre, ami egy tenger alatti nagy fal építéséről szól. Ebben felvetik egy tenger alatti megfigyelőrendszer szükségességét, amely garantálja Kína tengeri biztonságát, ugyanis meglátásuk szerint itt az ország kapuit tárva-nyitva hagyták. A rendszer kiépítése a kínai cikk szerint elsősorban olyan természeti katasztrófák előrejelzése miatt fontos, mint a tájfunok, a földrengések vagy a cunamik. Máshol viszont azt is megjegyzik, hogy a tengeri nagyhatalmak, például Kanada, az Egyesült Államok, Japán és az Európai Unió hasonló kutatási projekteken dolgoznak, amelyeknek katonai céljai is vannak.

A szerző szerint egy ilyen tenger alatti megfigyelőrendszer első elemeit már 2010-ben beüzemelték  a csingtaói haditengerészeti parancsnokságon. A következő évben Hajnan szigetére telepítettek ilyen rendszert, 2013 májusában pedig a szanjai atomtengeralattjáró-bázis közelében helyeztek el. Utána a Sanghaj melletti Jangsan került sorra, de a Csöcsiangi Egyetem is üzemeltet egy ilyet a Csajzsosan-szigeten. Azonban a kínai anyagban arról is szó van, hogy ez a megfigyelőrendszer nem korlátozódik Kína part menti vizeire, indokolt lehet az összes óceáni területre telepíteni, amelyek érintik Kína nemzeti érdekeit.

Érdemes lesz odafigyelni

A The National Interest szerint a fenti fejlesztések figyelmeztetések is lehetnének arra, hogy Peking nem fogadja el egyszerűen az amerikaiak tenger alatti dominanciáját. A szerző itt a RAND amerikai agytröszt legutóbbi elemzését említi, amelyben egy feltételezett csendes-óceáni háborút próbáltak modellezni. Eszerint ha sor kerülne egy ilyen összecsapásra, akkor az amerikai haditengerészet három vagy négy tengeralattjárót is elveszíthet két hét alatt.

A szerző azonban úgy látja, hogy ez a forgatókönyv túl optimista: a tengeri aknák ugyanis további amerikai tengeralattjárókat semmisíthetnek meg, ilyeneket Kína máris telepített határai közelében. Hozzáteszik: a kínai tenger alatti megfigyelőrendszer olyan kihívást jelent az Egyesült Államok számára, amivel eddig nem is számoltak a katonai elemzők.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »