Ronald Reagan figyelmeztetése ma is időszerű.
Ronald Reagan 1983-ban történelmi beszédében így nevezte a szovjet birodalmat: „evil empire” – a gonosz birodalom. Figyelmeztetett, hogy a szabadság soha nem több mint egy generáció távolságra a kihalástól, és hogy a zsarnokság mindig álruhában érkezik, gyakran a nép akaratára hivatkozva, miközben alapvető jogokat tipor el.
Ma Magyarországon ugyanezek a kísértetek kísérik a hatalomgyakorlást. Reagan szavaival:
„A szabadság nem a kormány ajándéka a népnek, hanem Isten ajándéka az egyénnek.”
Ez az alapelv áll szemben azzal a tendenciával, amikor egy választási győzelem ürügyén bontják le a jogállam korlátait.
Kormányoldalról eddig csak a hazai jogvédők jelezték, hogy a tervezett alkotmánymódosítás nem felel meg a tisztességes eljárás követelményének. Az ügy nemzetközivé terebélyesedett, mivel a New York-i székhelyű Human Right Watch nevű jogvédő szervezet is az emberi jogokat sértő megoldásnak bélyegezte Magya Péter terveit. Különösen az alkotmánybírák statáriális kényszernyugdíjazását kifogásolták, mivel az ellentétes az uniós joggal és az Európai Unió Bíróságának következetes gyakorlatával.
Vajon igazolható-e a választói akarattal Magyar Péter alapvető jogi normákat semmibe vevő kormányzása és ha nem, milyen következmények várhatók? Jogtudósok úgy látják, hogy Magyar Péter folyamatosan hergeli híveit és saját magát is egyre képtelenebb jogi megoldásai igazolására. Ha saját táborának józanabb tagjai a sajtóban kifakadnak, arra hivatkozik, hogy a választói akaratát teljesíti. Szerintük, ha a jogtiprást a népre hivatkozva legalizálni lehetne, akkor történelmileg nézve a nürnbergi pernek sem lett volna alapja.
A magyar választásokon a Tisza Párt, amely 29 tagból áll, a szavazásra jogosultak voksainak alig több mint negyven százalékát szerezte meg. (8,1 millióból 3,4 millió.) A történelmi példát folytatva, a német diktátor támogatottsága egyes időszakban ennek több mint duplája volt, sőt Ausztriában az Anschluss népszavazási támogatottsága majdnem száz százalék volt. A szövetségesek által létrehozott törvényszéket a népakarat nem hatotta meg és nem találtak mentséget a jogtiprás igazolására. Persze az alapvető szabályokat betartották, hiszen a vádlottak védekezhettek és a vád és a védelem munkáját is képzett ügyvédek segítették.
Elszakadva a történelemtől, szakértőink szerint a jogsértő jogalkotást nem igazolhatja az úgynevezett népakarat, tehát a politikai revans nem csaphat át megtorlásba. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a Tisza-szavazók hány százaléka állítaná vissza a halálbüntetést. A politikus feladata, hogy a vérszomjas szavazóit mérsékelje és jogállami mederbe terelje a választói akaratot. Magyar Péter nem ezt teszi, tovább hergeli támogatóit, és a társadalmi szakadék napról napra mélyül. Már nemcsak a vesztes pártot, hanem a 2,4 millió ellenzéki szavazót is megtámadja.
A megismert alaptörvény-tervezet nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi joggal is ellentétes. Az államfő mellett az Alkotmánybíróság tagjainak negyedét is el akarja távolítani, a jogot és az unió vezetői által kért emberséges megoldást félretéve.
A megtámadottak nem védekezhetnek, nincs jogorvoslat, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága már másfél évtizeddel ezelőtt előírt határozatában. A tisztességes eljárás követelményéről Magyar Péter hallani sem akar és környezetében senki nem mer szólni.
Különösen az alkotmánybírák elmozdítása vált majd ki erőteljes nemzetközi visszhangot és a brüssszeli baráti politikusok kénytelenek lesznek lépni. Az alkotmánybírák azonnali kényszernyugdíjazása ellentétes az uniós joggal és az Európai Unió Bírósága számos döntésével.
A magyar bírák kényszernyugdíjazása után néhány hónappal az unió bírósága kimondta, hogy a bírák, így az alkotmánybírák azonnali nyugdíjazása nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül és kárt okoz a bíráknak. A C 286/12 . számú ítélet alapján a korábbi kormány több milliárd forint kártérítés kifizetése mellett a bírákat visszahelyezte hivatalukba. Hasonló döntés született a lengyel főbírák és bírák ügyében. Akkor a magyar bíráknak a jogsértő törvény hatályba lépése után tizenegy hónapot kellett várni a határozatra, az iránymutató ítéletek miatt ez a magyar alkotmánybírák esetében sokkal rövidebb időt vehet igénybe a szakértők becslése szerint.
A közjogi tisztségviselők mandátumának megszakítását az unió és az Európa Tanács joga is tiltja. Fontos lenne, hogy Magyar Péter megtudja, hogy ténylegesen mennyi kártérítést kapott Baka András, mivel alkotmánymódosítás alapján a mandátumát három és fél évvel megrövídítette az előző kormány. Jóri András biztosnak a teljes mandátumára járó illetményt és az egyéb juttatások ellenértékét fizette meg az adófizetők pénzéből az előző kormány.
Az elkövetett hibákból érdemes lenne tanulni, de erre Magyar Péter alkatánál fogva képtelen és át fogja verni az alaptörvény módosítását. Pedig a károkozás helyett inkább az egészségügyre kellene költeni a pénzt, mert ezt is ígérte választóinak…
Reagan figyelmeztetése ma is időszerű:
„A zsarnokság nem jön csizmás katonákkal és tankokkal – csendes léptekkel érkezik, a szabadság álcájában.” A történelem tanúsága szerint a jogállam lebontása soha nem marad következmények nélkül. Az igazi vezetők nem a bosszú és a hatalomkoncentráció útját járják, hanem – Reagan szavaival – „a szabadság lángját” őrzik, még akkor is, ha az a láng néha kényelmetlen korlátokat szab a hatalomvágyónak. A gonosz birodalom építése ellen a legerősebb fegyver mindig is a jog, az igazság és a szabad ember méltósága volt, és ezek ma is aktuálisak, sőt aktuálisabbak, mint valaha.
Ifj. Lomnici Zoltán – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
