Összesen 26 európai parlamenti képviselő írt levelet az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság két biztosának – Petri Serafin költségvetési biztosnak és Michael McGrath demokráciáért felelős biztosnak – azzal a felszólítással, hogy haladéktalanul függesszenek fel minden uniós támogatást Magyarországnak. A képviselők szerint az Orbán-kormány rendszerszinten és egyre súlyosabban sérti az uniós értékeket, a jogállamiságot és az alapvető jogokat.
A Daniel Freund (Zöldek) nevével (is) fémjelzett levélben a képviselők azzal vádolják Orbán Viktor kormányát, hogy tovább korlátozza az alapvető szabadságjogokat, és az EU jogszabályaival és értékeivel ellentétesen rombolja a demokráciát.
A képviselők azt írják, hogy az Európai Bizottság jelenleg is joggal tart vissza 18 milliárd eurót Magyarországtól, többek közt a jogállamisági feltételrendszer, a közös rendelkezési rendelet és a Helyreállítási Alap alapján. Ezek a lépések a súlyos korrupció, a jogállamiság megsértése, valamint a kleptokratikus és oligarchikus struktúrák kialakítása miatt történtek. A helyzet azonban az EP-képviselők szerint csak tovább romlott.
A levél négy fő pontban sorolja fel a legújabb fejleményeket:
1. A Magyar Integritási Hatóság – amelyet a korrupció visszaszorítására hoztak létre – kormányzati befolyás alá került. A hatóság vezetője egy folyamatban lévő, megfélemlítő jellegű vizsgálat miatt nem fogadott el meghívásokat az EP bizottságaitól, ezzel is aláásva az átláthatóságot és a korrupció elleni fellépést.
2. Egy új megállapodás 2025. január 1-jétől a magyar Igazságügyi Minisztérium, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) között tovább gyengíti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A megállapodást zárt ajtók mögött kötötték meg, a bírák tiltakozása ellenére, és az OBT elnökének lemondásához vezetett.
3. 2025. március 18-án a kormány olyan törvényt fogadott el, amely betiltja a Budapest Pride felvonulást, valamint lehetővé teszi az arcfelismerésen alapuló megfigyelést. Április 14-én az Alaptörvény 15. módosítása tovább növelte a jogkorlátozásokat, és bevezette a lehetőséget a kettős állampolgárság felfüggesztésére, ha a személy nem EGT-állampolgár és „fenyegetést jelent”.
4. 2023 decemberében a magyar kormány elfogadta a „Szuverenitás védelméről” szóló nemzeti törvényt, amely létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Ez a hatóság jogosult külföldi támogatásokat felhasználó szervezetek vizsgálatára, amelyek „a választók akaratának befolyásolására” törekednek. A jogszabályt sokan eszközként látják arra, hogy a kormány elhallgattassa a kritikus hangokat, különösen a civil társadalmat. A Bizottság ugyan kötelezettségszegési eljárást indított, de nem blokkolta további források kifizetését, annak ellenére, hogy a törvény sérti a magánélethez, szólás- és gyülekezési szabadsághoz fűződő jogokat, valamint az ártatlanság vélelmét.
A képviselők különösen aggasztónak tartják azt a törvénytervezetet, amelyet ezen a héten tárgyal a magyar parlament, és amellyel a magyar kormány „újabb szintre emelte az elnyomást”: benyújtotta az ún. „Lex NGO” törvénytervezetet, amely lehetővé tenné civil szervezetek és médiumok feketelistázását, ha azok veszélyt jelentenek a szuverenitásra. A javaslat súlyos finanszírozási korlátozásokat és megfigyelést vezetne be.
„Felszólítjuk a Bizottságot, hogy sürgősen függesszen fel minden Magyarországnak szánt uniós forrást minden elérhető jogi eszközzel. Kérjük továbbá, hogy a már blokkolt forrásokat ne lehessen újraprogramozással – például STEP-célokra – átcsoportosítani, ahogy azt Magyarország nemrég kérte 600 millió euró kohéziós támogatás esetében.”
áll a levélben. A képviselők szerint elfogadhatatlan, hogy az EU továbbra is finanszírozzon egy „korrupt rezsimet”, amely nyíltan szembemegy az európai értékekkel.
A levél végkövetkeztetése szerint az EU-nak most határozott választ kell adnia elutasítva minden autoriter irányba való elmozdulást az Unión belül.
A levelet több EP-képviselői frakcióból írták alá, többek közt a Zöldek/EFA, az S&D, a Renew Europe, az EPP és a Baloldal képviselői. A kezdeményezők között szerepel Daniel Freund (Zöldek/EFA), Chloé Ridel (S&D), Michał Wawrykiewicz (EPP), valamint Monika Hohlmeier (EPP) és Tineke Strik (Zöldek/EFA) is.
Körkép.sk
Nyitókép: sita/ap
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
