Ennyit fizet valójában egy munkavállaló – az állami adósságokat is törleszti Balaskó Réka2025. 05. 07., sze – 10:43
A kormány gazdaságpolitikája az utóbbi időben egyre erőteljesebb kritikát kap a vállalkozói szférából, de a lakosság adóterhelése is jóval magasabb, mint azt sokan gondolnák.
Bár a lakosság közvetlenül nem érzékeli a tranzakciós adó hatásait, a több százezer kisvállalkozót érintő intézkedés nagy felháborodást keltett a közösségi oldalakon. A politikai vezetés kénytelen volt reagálni – főként mivel a közvélemény-kutatások szerint a koalíció népszerűsége meredeken zuhan – derült ki a Trend magazin gazdasági podcastjából.
A vállalkozások bevételei már most csökkennek – a Finstat adatai szerint a 2023-ban közzétett beszámolók alapján 103 milliárdról 101 milliárd euróra estek vissza –, és ezzel párhuzamosan nő a veszteséges cégek száma is. A tranzakciós adó, bár csupán a GDP fél százalékát teszi ki, mára a második legnagyobb adóteherré vált a cégek számára.
A kormányok hosszú ideje a szociális államot a vállalkozók kényszerű adóztatásával és kötelező juttatások bevezetésével tartják fenn
– állítja Emil Vaško elemző.
Mit fizet valójában egy munkavállaló?
A lakosság adóterhelése jóval magasabb, mint azt sokan gondolnák. A tranzakciós adó csupán a jéghegy csúcsa. Az állam fő bevételi forrása nem a cégek, hanem a háztartások, főként a munkavállalók. Ők évente 20 milliárd euróval járulnak hozzá a költségvetéshez – ebből 5 milliárdot jövedelemadóként, 3 milliárdot jövedéki adóként, és több mint 11 milliárdot az áfán keresztül.
Miközben a tranzakciós adót sokan igazságtalannak érzik, az emberek már hozzászoktak ahhoz, hogy a fizetésükből jelentős összegeket vonnak le, sokszor úgy, hogy észre sem veszik: a munkáltató által fizetett járulékok „láthatatlanul” terhelik őket.
Az INESS elemzése szerint egy 1524 eurós bruttó átlagbér után a munkaadói költség 2075 euróra rúg, miközben az alkalmazott kézhez csak évi 14 ezer eurót kap – ebből pedig további 4000 eurót elvisznek az indirekt adók. Vagyis az állam a bér és a fogyasztás révén is többszörösen adóztat.
A politikusok rendkívül kreatívak, ha mások költségeinek emeléséről van szó
– állapította meg az INESS.
Kapcsolódó cikkünk
Nem mindenki kapta meg időben a 13. nyugdíját.
Nem minden nyugdíjas kapta meg időben a tizenharmadik nyugdíjat, és ennek oka nem a szándékosságban keresendő. Az ombudsmani iroda szóvivője, Branislav Gigac szerint a késések egy részét az új jogszabályok indokolják. Azoknak az időseknek, akik több országban is szereztek nyugdíjjogosultságot, 2025. szeptember 30-ig ad haladékot a törvény a tizenharmadik nyugdíj kifizetésére.
A rendszer átalakításának célja az volt, hogy igazságosabb legyen a juttatás elosztása.
A 13. nyugdíj teljes összege 606,30 euró, de ez csökkenhet a Szlovákiában szerzett biztosítási évek alapján
– áll a hivatal közleményében. Így például, aki csak egy évet dolgozott Szlovákiában, mindössze 60,70 euróra számíthat.
Fontos újítás, hogy az 1993 előtt, még Csehszlovákia idején szerzett biztosítási évek szlovák jogviszonynak minősülnek, még akkor is, ha az érintett nyugdíját Csehország folyósítja. Ez a rendelkezés a határon túli nyugdíjasok számára kedvezőbb elbírálást biztosít.
Egységes összegek, egyszerűbb kifizetés
A tizenharmadik nyugdíj már nem szociális segély, hanem rendszeres nyugdíjkiegészítés. 2025-től ezt a juttatást automatikusan, kérvény nélkül utalja ki a Szociális Biztosító. A rendszer minden nyugdíjkategóriában egységes összeget biztosít: az öregségi és korkedvezményes nyugdíjasok például 667,30 eurót kapnak.
A rokkantnyugdíjasok összege ennél alacsonyabb: ha a rokkantság mértéke 70 százalék fölötti, akkor 548,50 euróra, míg ennél alacsonyabb arány esetén csak 301,40 euróra számíthatnak. Az özvegyi nyugdíjak 300 és 363 euró közé esnek, az árvaellátásban részesülők pedig egységesen 300 eurót kapnak. Erik Tomáš munkaügyi miniszter hangsúlyozta:
Már a második egymást követő évben az előző évi átlagnyugdíjjal megegyező 13. reálnyugdíjat fogunk fizetni. Az így megállapított 13. nyugdíjat igazságosnak és helyesnek tartjuk.
Kapcsolódó cikkünk
A szakértők és szakszervezetek figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer – különösen a nyugdíjrendszer – sürgős reformra szorul.
Politikai megosztottság a tizenharmadik nyugdíj és a tranzakciós adó körül
A tizenharmadik nyugdíj kérdése kettészakította a politikai spektrumot. Míg a kormánykoalíció a nyugdíjasok támogatását szorgalmazza, addig az ellenzék inkább adócsökkentésekben látja a megoldást a gazdaság élénkítésére.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és a Hlas párt vezetője szerint a tizenharmadik nyugdíj továbbra is indokolt, még akkor is, ha „az idősek talán egy százalékának nincs szüksége rá.” A politikus szerint nem helyénvaló a szociális juttatás megkérdőjelezése pusztán az alapján, hogy mindenki megkapja, függetlenül attól, milyen magas nyugdíjat élvez.
Ezzel szemben Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) ellenzéki mozgalom vezetője a tranzakciós adó eltörlését sürgeti.
Töröljük el a tranzakciós adót, mert értelmetlen, ostoba és mindenkit érint
– fogalmazott, kiemelve, hogy az adó mind a kisiparosokat, mind a végső fogyasztókat sújtja.
A politikai és szakmai vita valójában nem pusztán arról szól, hogy szükség van-e tizenharmadik nyugdíjra, hanem arról is, hogyan lehet a társadalmi igazságosságot és a gazdasági hatékonyságot egyensúlyban tartani. Egyes politikusok, mint Šimečka, inkább a gazdasági élénkítést látják előnyösebbnek: „Minden drágább lesz” – figyelmeztetett a tranzakciós adóval kapcsolatban, utalva annak inflációs hatásaira.
Egyre nagyobbak a terhek
Szlovákia két pillérre építette a jóléti rendszert: az államadósság növelésére és a vállalkozók terheinek fokozására. Az adóssághegy és a növekvő kamatok már túlterhelik az állami költségvetést, a kedvezőtlen gazdasági környezet pedig ellehetetleníti a további vállalkozói terhelést.
A bérek nominális növekedése egyre kevésbé jelenik meg a dolgozók nettó jövedelmében
– mutat rá az INESS. Például egy ipari dolgozó bére az új szabályozások miatt 88 euróval kerül többe a munkáltatónak, miközben ebből mindössze 15 euró kerül a munkavállaló zsebébe.
Míg a régió többi országában – Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban – csökkent az adóterhelés, Szlovákia már az EU-átlag felett teljesít.
Az adósság ára: minden állampolgárnak kilenc havi fizetésébe kerül
Tavaly az államadósság elérte a 77 milliárd eurót, vagyis fejenként több mint 14 ezer eurót. Ez kilenchavi átlagfizetésnek felel meg. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az adósságkezelésre 2025-ben 1,65 milliárdot költ az állam – két év múlva ez az összeg akár 2,5 milliárd euróra is nőhet.
Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék vezetője szerint a jelenlegi költségvetési stratégia 2014 óta nem változott érdemben, még a pandémia vagy az ukrajnai háború árnyékában sem. Az adósság tehát egyre csak halmozódik, miközben világos hosszú távú terv továbbra sincs.
Az adósság minden polgárt érint, nem lehet elbújni előle
– figyelmeztetett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
