Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a közelmúltban elfogadott törvény miatt, amely a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely "a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást" népszerűsítik vagy jelenítik meg, valamint egy "LMBT-vonatkozású" gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt.
Az Európai Bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarország június 23-án "számos, korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé". Emlékeztettek: az új törvény tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amely "a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást" népszerűsítik vagy jelenítik meg a 18 éven aluliak számára.
A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló döntés indoklásában az uniós bizottság mindenekelőtt leszögezte: a kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Ebben az esetben azonban Magyarország nem indokolta meg, hogy az "LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével" – írták.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért. Véleménye szerint Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.
Néhány vitatott rendelkezés sérti továbbá az e-kereskedelmi irányelvet, nevezetesen a származási ország elvét is, a törvény ugyanis tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik. Magyarország továbbá nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását, illetve nem jelentette be előre az Európai Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek és arányosak. A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az alapjogi charta vonatkozó cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot.
Végezetül a bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.
A másik ügyet érintően az Európai Bizottság arra emlékeztetett, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság január 19-én arra kötelezte egy "LMBT-személyeket" bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat jelenít meg.
Az uniós bizottság kijelentette: ilyen kötelezettség az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet.
Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a "hagyományos nemi szerepektől" való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Magyarország ugyanis nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az "LMBT-tartalmak" megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld, illetve végső lépésként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
Uniós bíróság elé idéztek a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés állítólagos korlátozása miatt
Az Európai Bizottság csütörtökön az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés – véleménye szerint – jogellenes korlátozása miatt annak megállapítására, hogy a magyar szabályozás ellentétes-e a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvvel.
Az Európai Bizottság a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv vonatkozó cikke értelmében az Európai Unió tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy a területükön, illetve a határaikon tartózkodó unión kívüli ország állampolgárai és az érvényes személyazonosságot igazoló iratok nélküli emberek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat.
Arra emlékeztettek, hogy a magyar jog rendelkezései szerint az unión kívüli országok állampolgárainak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló, az alapjogi chartával összefüggésben értelmezett uniós irányelvvel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén, illetve az országhatán tartózkodók nemzetközi védelemért folyamodjanak.
Az uniós bizottság álláspontja szerint a koronavírus-járvány kezelése, amely a magyar jog kinyilvánított célja, nem indokolhat ilyen szabályt. Ezért a testület úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
