Példátlan energiaválságba került Ausztrália, gyakorlatilag veszélybe a került az ország jelentős részének energiaellátása. A helyzetet több körülmény szerencsétlen együttállása okozta, többek között az orosz-ukrán háború is. Ami miatt érdekes számunkra az ausztrál eset, az az, hogy rávilágít a cseppfolyósított földgáz globális ellátásának instabilitására. Mivelhogy Ausztrália a világ legnagyobb LNG exportőre.
Néhány héttel azután, hogy új, klímavédelem mellett elkötelezett munkáspárti kormánya lett Ausztráliának, úgy néz ki, hogy az alternatív energiára való áttérés helyett akutt energiaellátási gondokat kell megoldaniuk.
Június 15-vel az ausztrál energiapiac szabályozó hatósága, az AEMO felfüggesztette a nagykereskedelmi piacot mind az öt kelet-ausztrál államban. A beavatkozásra azért volt szükség, hogy az export helyett belföldi ellátás felé irányítsa az erőforrásokat.
Ausztrália elektromos hálózata nem egy egységes egész. Az ország belső részét nagykiterjedésű sivatagok tagolják, ezért az egyes államok hálózatának összeköttetése nem megoldható. A mostani energiahiány Kelet-Ausztráliát sújtja leginkább. A déli féltekén most köszöntött be a tél, és Ausztráliát több hullámban érkező erős hidegfrontok érték el, amelyek a szokásosnál korábban hozták el a téli időjárást. Ennek ellenére június első napjaiban Sydneyben 1989 óta először mértek kevesebbet 18,5 foknál.
Ezen kívül több gáz (LNG) erőmű és szénerőmű tervezett és nem tervezett leállása csökkentette a kínálatot. Ez nem kis tétel, a váratlan leállások miatt a szénerőműkapacitás negyede offline állapotba került. A harmadik ok pedig egy hosszabb távú energiapolitikai gyakorlat volt, ami a szénexport és LNG-export ösztönzésén alapult.
Az érintett ausztrál területek ráadásul a globális LNG exportszállítmányok kiindulópontjai, így ott nem csak a belföldi, hanem a nemzetközi kereslettel is versenyezni kell, magyarul: brutális árfelhajtó erő alakult ki az orosz-ukrán háború miatt (az európai többlet kereslet miatt is).
Több ausztrál tagállam hatóságilag irányította át a széntermelés kapacitásait a hazai energiaigények kiszolgálására, az AEMO pedig árbefagyasztást rendelt el.
A 2015-16-ban üzembe helyezett quennslandi LNG exporttermináljai az orosz-ukrán háború kitörésével egekbe szökő kereslet miatt csúcsra járatják a kivitelt, de közben a hazai ellátás is veszélybe került, annak ellenére, hogy egy Nyugat-Ausztráliában elfogadott törvény szerint a termelés 15 százalékát a hazai ellátásra kell fordítaniuk.
Mivel iszonyatosan nagy a kereslet jelenleg a cseppfolyósított gáz iránt (és az elmúlt napok eseményei miatt ez csak fokozódni fog), valószínű, hogy az exportőrök – a hatalmas profit miatt – nem tartják be a megállapodás rájuk eső részét. Ezzel hivatalosan is megvádolták őket az ausztrál hatóságok, a versenyhivatal és a fogyasztóvédelem is.
Hiába a földrajzi távolság, a globalizált energiaellátási láncok miatt még Ausztrália lakosainak a tél folyamán minimum brutális áremelkedéssel kell szembenézniük, rosszabb esetben ellátáshiánnyal. Tekintettel arra, hogy a bevezetett árplafon miatt számon energiaszolgáltató csődbe mehet, a sürgősségi megoldások aligha lesznek fenntarthatók.
Az ausztrál energiaválság példája is azt mutatja, hogy az orosz-ukrán háború hatásaira, és Európa növekvő igényeire a globális LNG piac koránt sincs annyira felkészülve, mint ahogy számos politikus Szlovákiában is igyekszik beállítani a lakosság megnyugtatása céljából.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
