Denisa Saková (HLAS) gazdasági miniszter szerint egy minden háztartásra kiterjesztett gázárkompenzáció 280 millió euróval terhelné meg a költségvetést. A miniszter szerint ezek csak becslések, további konkrétumok hétfőn várhatók. Ekkor teszi közzé az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) a hivatalos jövő évi energiaárakat.
„A konkrét pontos számokat arról, hogyan néz majd ki a támogatás, hogy mindenkire kiterjesztett lesz-e vagy célzott, csak akkor tudjuk meg, amikor az ÚRSO hivatalosan is elfogadja a jövő évi árjegyzéseket”
fogalmazott Saková a TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában.
A háztartások energiaárainak kompenzációs csomagjáról végül a Koalíciós Tanács fog dönteni. A nagyságát pedig a minisztérium az előző fűtési szezon fogyasztásai alapján becsülik majd meg.
Saková vitapartnere, az SaS-es Marián Viskupič azért kritizálta Sakovát, mert egyáltalán fontolóra vette a kormány a mindenkire kiterjedő árkompenzáció lehetőségét. Saková azzal érvelt, hogy jogi szempontból elég nehéz behatárolni egy kiválasztott kedvezményezetti kört.
A miniszter emlékeztetett, hogy az elektromos áram nyers árát (ami csak az áram árát tartalmazza, a kapcsolódó szolgáltatásokat és díjakat nem), a kormánynak sikerült rendezni a Szlovák Villamosművekkel kötött szerződéssel.
Plusz, 19 százalékra csökkentik az elektromos áramra kivetetett áfát.
Viskupič azzal érvelt, hogy a többi energiahordozó esetében azonban az áfa jövőre 23 százalékra emelkedik.
Az előzményekről
Érdemes kiemelni, hogy az SaS a múltban is vehemensen ellenezte, hogy a 2022-es energiaválság miatt megugró árakat az állam kompenzációs mechanizmussal csökkentse a háztartások számára. A Heger-kormány azonban átverekedte a csomagot, amelynek viszont volt egy súlyos hiányossága.
Az akkori árszínvonal miatt a költségvetésbe 3 milliárd eurós csomagként bekerülő intézkedés mögött semmilyen fedezet nem volt. Így nagyban hozzájárult a szlovák államháztartás hiányához, amit azóta is tol maga előtt a költségvetés.
Az SaS-t többször érték olyan vádak, hogy a nagy energiacégek javára hozott olyan döntéseket az energiárak kapcsán, ami az adófiztetők számára káros, a külföldi energiamágnások számára előnyös volt. A gazdasági minisztériumot akkoriban az SaS volt elnöke, Richard Sulík vezette.
Itt érdemes kiemelni, hogy az energiaválság évében (2022) az SaS azt erőltette, hogy lakossági gázár a 2021-es szint 100 százalékával, az áram 50 százalékával emelkedjen. Közben kormányválság kirobbantásával lehetővé tette, hogy az áramár lenyomására nagy nehezen létrejövő szerzőstervezettől a Villamosművek külföldi részvényesei elálljanak.
Az akkori politikai szereplőket joggal lehet kritizálni az energiaválság kezelése miatt. Ugyanakkor annak fő oka geopolitikai jellegű: az Oroszországgal szembeni nyugati politika.
2021-ben a németek amerikai nyomásra nem indították el az Északi Áramlat 2 új vezetékszálait. Erre reagálva az oroszok nem foglaltak le (a hosszútávú szerződéseken túli, ad hoc) mennyiségeket az Ukrajnán keresztül haladó gázvezetékeken. Ezt az adok-kapok játszmát a piac beárazta.
2020 májusában a gáz megawattóránkénti ára 6 euróba került a TTF holland tőzsdén, 2021 májusában 25 euróba, 2021 októberében már 90 euróba, 2022 májusában 125 euróba, 2022 augusztusában pedig 360 eurónál is járt. Jelenleg 48 euróba kerül egy megawattórányi földgáz az irányadó holland tőzsdén.
Nem ülnek a liberálisok áramárai. Ezúttal Krajniak leplezte le Sulíkot: vagy nem ért hozzá, vagy félrevezet
Sulík: Mindenkitől azt várjuk, hogy az előző éves áramfogyasztása 15 százalékát megspórolja
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
