Energia, víz és hulladék: mennyit fizetnek az európaiak a háztartási számlákért? Balaskó Réka2025. 07. 28., h – 10:39
A háztartások havi alapvető közüzemi költségei – az áram, a fűtés, a víz és a hulladékszállítás – rendkívüli különbségeket mutatnak Európa-szerte.
A Deutsche Bank Mapping the World’s Prices (A világ árainak feltérképezése) című jelentése rámutat, hogy a 2025-ös évben a kontinens városai között akár ötszörös eltérés is megfigyelhető. A kutatás 67 várost vizsgált világszerte, köztük 28 európai nagyvárost, és kimutatta, hogy a kontinensen továbbra is dominál a drága városok listáján. A 20 legdrágább város közül szinte mindegyik Európában található, mindössze két nem európai város, Tel-Aviv és Hongkong, tudta beverekedni magát ebbe az élmezőnybe.
A kérdés, hogy vajon mennyire terheli meg a pénztárcát egy-egy közüzemi számla, sok háztartást érint. Az Euronews Business elemzése szerint nem csupán az abszolút árak számítanak, hanem az is, hogy ezek az összegek mekkora hányadát viszik el az átlagos nettó fizetéseknek.
Németország városai vezetik a listát
A német városok évek óta az élvonalban vannak a közüzemi díjak tekintetében, és ez 2025-ben sincs másként. A lista élén München található, ahol a havi alapközüzemi díjak egy 85 négyzetméteres lakás esetében elérik a 370 eurót. Nem sokkal marad el mögötte Frankfurt, ahol átlagosan 339 eurót fizetnek a lakosok, és Berlin sem sokkal olcsóbb a maga 333 eurós átlagával. Ezzel Németország egyértelműen a legdrágább ország az alapvető közüzemi szolgáltatások terén.
Németország városai a magas energiaárak és a szolgáltatások költségei miatt kerültek ilyen előkelő, ám sokak számára terhes helyre a listán
– közölte a Deutsche Bank elemzése.
A britek sem lélegezhetnek fel. Edinburgh 346 eurós átlagos havi közüzemi díjával a második helyet foglalja el a rangsorban. Londonban az árak 295 euró körül alakulnak, míg Birminghamben 270 eurót tesznek ki.
A legdrágább tíz európai város közé sorolták továbbá Varsót, ahol 327 eurót kell fizetni, Bécset 304 euróval, Prágát 286 euróval, valamint Amszterdamot és Oslót, ahol az árak 275 és 271 euró körül mozognak. A kontinensen kívül mindössze két város szerepel az élmezőnyben, Tel-Aviv, amely 245 eurós átlaggal a tizenkettedik helyen áll, és Hongkong, amely 211 euróval a tizenkilencedik helyre került.
Kapcsolódó cikkünk
A Szociális Biztosító tiszta vizet öntött a pohárba, és megcáfolta a nyugdíjról leggyakrabban terjedő mítoszokat.
Hol a legolcsóbb az élet?
A lista másik végén Isztambul található, ahol a havi közüzemi számla mindössze 68 euró. Ez az árkülönbség döbbenetes, különösen, ha összevetjük a németországi és brit városok áraival. Az Európai Unión belül Helsinki a legolcsóbb, ahol 115 euró körül alakul a havi kiadás, ami még mindig csak harmada egy müncheni számlának.
Közép- és Dél-Európa városai általában kedvezőbb árakkal bírnak. Budapesten és Lisszabonban a havi közüzemi költség 135 euró, Barcelonában 170, míg Madridban 180 euró körül mozog. Athénban és Koppenhágában szintén 200 euró alatt maradnak az árak, ami meglepő lehet a skandináv főváros esetében, ahol a megélhetési költségek más területeken gyakran magasak. Az olasz városok, mint Milánó és Róma, ennél valamivel drágábbak, de 200–202 eurós számláikkal még mindig a közepes árszintet képviselik.
Európán kívül a kép vegyes. Az Egyesült Államokban San Francisco bizonyul a legdrágábbnak 202 eurós átlagos költséggel, míg New Yorkban 181 eurót kell fizetni. Tokióban 151 euró a havi átlag, Torontóban 107 euró, Pekingben pedig mindössze 52 euró, ami világviszonylatban is kiemelkedően alacsony.
Árrobbanás az elmúlt öt évben
A közüzemi számlák árainak drasztikus emelkedése az elmúlt évek egyik legaggasztóbb trendje. A 2020 és 2025 közötti időszakban számos európai városban több mint kétszeresére nőtt az alapközüzemi költség. Stockholm ebben az összehasonlításban a legnagyobb áremelkedést mutatta, 176 százalékos növekedéssel, míg Oslo sem maradt le sokkal, 133 százalékos drágulással. A változások mögött több tényező áll: az energiaválság, az infláció, valamint a valutaárfolyamok ingadozása is jelentősen befolyásolta a végső árakat.
Azokban az országokban, ahol nem az euró a hivatalos fizetőeszköz, még inkább látványos a változás, hiszen a nemzeti valuták gyengülése vagy erősödése tovább torzítja a statisztikákat.
A statisztikák mögött ott vannak azok a mindennapi családok és egyedülállók, akik hónapról hónapra szembesülnek a növekvő rezsiszámlák terhével. Nem mindegy, hogy egy átlagos fizetés mekkora részét viszik el ezek a kiadások. Míg Nyugat-Európa nagyvárosaiban a magasabb bérek miatt a megélhetési költségek könnyebben kigazdálkodhatók, addig Közép- és Kelet-Európában egyre több háztartás számára jelentenek valódi kihívást.
A kérdés nem csak az, hogy mennyit fizetünk, hanem az is, mennyire marad el a bérünk attól, ami képes lenne fedezni ezeket a költségeket
– fogalmazott egy elemző.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
