Július 7-én Dolhai Lajos pápai prelátus, az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet rektora mutatott be szentmisét az ajaki római katolikus templomban, és megáldotta Békési Sándor (1921–2017) címzetes apát, főesperes emléktábláját.
Az ünnepélyes eseményen leleplezték Békési Sándor címzetes apát és főesperes emléktábláját.
A szentmisén és az emléktábla-avatáson részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Seszták Miklós, a térség országgyűlési képviselője és Ragány Adrienn polgármester.
Békési Sándor egész életében kiállt igazáért, prédikációiban az igazságosság, a tisztelet és a kereszténység mellett tette le hitét, amiért a hatalomra került kommunista rendszer száműzetésre ítélte. Csaknem három évtizedes ajaki szolgálatát méltatva Soltész Miklós elmondta: Sándor atya életét a feltétlen szeretet mozgatta, a községben mindenkit ismert és felkeresett, segítséget, vigaszt és támaszt nyújtva a falubelieknek.
„A kereszténységnek kétezer év óta bizonyítottan igaza van akkor is, ha üldöznek minket, ha gyaláznak minket, ha gúnyolnak minket, és akár börtönbe, vagy pedig táborokba zárják papjainkat és vezetőinket” – fogalmazott az államtitkár.
Ajak néhány évtized alatt tizenhárom katolikus papot és majdnem fél tucat görögkatolikus papot adott az Egyháznak. A település sok mindent tett a magyar nemzetért és a magyar közösségért – emelte ki a politikus, megköszönve az ajakiak kitartását, amellyel az Egyházat és a magyar közösséget segítették.
Seszták Miklós, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője Békési Sándorral kapcsolatos személyes élményeit felidézve arra hívta fel a figyelmet, hogy az apát egy nagyon nehéz időszakban példamutatóan és kiválóan végezte szolgálatát.
Békési Sánor 1921. április 4-én született Nagykállóban. Helyi tanulmányai után az egri ciszterci gimnázium diákja volt 1936 és 1940 között. 1940-ben érettségizett, majd Budapesten végezte teológiai tanulmányait. 1944. december 24-én szentelték pappá Budapesten, majd Kisvárdára, később Miskolcra nevezték ki hitoktatónak.
Miskolcon az egyik hittanórán tett ártatlan kijelentéséért demokrácia- és államellenességgel vádolták meg, emiatt előbb a felső-szabolcsi Kékcsére, Kállósemjénbe, majd Ajakra helyezték át – utóbbi helyen huszonnyolc évet szolgált. Innen Győrbe, majd a nyugdíjas éveiben Budapestre került, ahol haláláig aktív lelkipásztori szolgálatot végzett.
Forrás és fotó: MTI
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
