Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőslelkű papjára, Lipovniczky Istvánra emlékeztek október 26-án, halálának 140. évfordulója alkalmából Komáromban. A Szent András-bazilikában szentmisét mutatott be az egykori nagyváradi főpásztor utóda, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök. Az eseményről a Felvidék.ma portál számolt be; az írásból részleteket olvashatnak.
Az emlékezés folytatásaként a komáromi római katolikus temetőben, az 1848-as emlékmű mellett került sor Lipovniczky István emléktáblájának ünnepélyes leleplezésére és megáldására, amelyet ugyancsak Böcskei László püspök végzett. Az esemény méltón idézte fel a szabadság és a hit bátor szolgájának örökségét, aki papként és hazafiként egyaránt maradandót alkotott.
A szentmise elején Kiss Róbert komáromi esperes, plébános, kanonok, a nagyszombati egyházmegye általános helynöke köszöntötte a főcelebránst, Böcskei László nagyváradi megyéspüspököt, valamint a jelen lévő híveket és vendégeket.
Háláját fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak az emlékünnepség megszervezéséhez, kiemelve mások mellett a kezdeményezés ötletgazdáit: Bartalos Nikolast és Sárközi Jánost, akik a Szent Gellért Lovagrend Felvidéki Rendtartományát képviselték az eseményen.
Az esperes köszöntő szavaiban méltatta Lipovniczky István példamutató papi és hazafias életútját, hangsúlyozva, hogy a 19. század hitét és bátorságát megtestesítő lelkipásztor ma is erőt és inspirációt ad a hivatásukat megélni kívánó papok és hívek számára.
A szentmise homíliájában Böcskei László püspök a remény és a keresztény küldetés témáját állította középpontba. Mint fogalmazott, a keresztény élet zarándokút, amelyben a hívő ember újra és újra megáll, hogy felismerje Isten hívását és az újrakezdés lehetőségét. A pápa jubileumi évre szóló üzenetét idézve hangsúlyozta: „A remény nem hal meg, és nem csal meg bennünket, ha Krisztusra tekintünk.”
A főpásztor emlékeztetett arra, hogy ő maga is zarándokként érkezett Komáromba, elődei nyomdokain járva, hogy hálát adjon és példát merítsen Lipovniczky István életéből. Mint kiemelte, a 19. századi főpap „az Istenbe vetett hitét és a népe iránti elkötelezettségét” tette minden döntésének alapjává. Lipovniczky püspök életútja arra tanít, hogy minden körülmények között Istenre hagyatkozva, a közösség javát kell szolgálnunk.”
Böcskei László felidézte, hogy a nagyváradi püspök nemcsak a szabadságharc hősi plébánosa, hanem egyházának megújítója és a magyar oktatás reformjának támogatója is volt. Az egyházkormányzatban megfontolt, ugyanakkor kezdeményező szellemű vezetőként olyan egyházképet képviselt, amely „a kapcsolatok és a szolidaritás talaján” épült. Hangsúlyozta: a múltból merítve ma is új lelket és tüzet kell vinnünk egyházközségeink életébe, hogy a hit élő maradjon.
Homíliájában Lipovniczky István kulturális és művészeti örökségére is kitért, megemlítve, hogy ő bízta meg Rómer Flóris művészt a nagyváradi székesegyház egy részének kifestésével. „Ezek a freskók ma is Isten szépségét tükrözik vissza” – jegyezte meg.
Végül a főpásztor arra hívta a híveket, hogy legyenek „áldáshozó emberek a közösségben és a társadalomban”, akik hitelesen és alázattal képviselik Krisztust. Mint aláhúzta: „Ne engedjük, hogy a mozdulatlanság kísértsen meg bennünket, hanem lépjünk ki komfortzónánkból, építsünk hidakat egymás felé, és életünkkel tükrözzük Isten szépségét.”
A lelki program a szentmisét követően a komáromi római katolikus temetőben folytatódott, ahol ünnepélyes keretek között átadták és megáldották Lipovniczky István emléktábláját. A megemlékezés helyszíne jelképesen az 1848-as hősök emlékműve mellett kapott helyet, kifejezve a forradalom és szabadságharc lelkületével való szoros kapcsolatot.
Az esemény előtt Sárközi János szentpéteri helytörténész idézte fel Lipovniczky István életútját és komáromi szolgálatát, hangsúlyozva, hogy a város plébánosaként a hit és a haza ügyének egyaránt buzgó szolgálója volt. A lelkipásztor a forradalom viharában is hű maradt elveihez, s később nagyváradi püspökként folytatta hivatását. Az emléktábla egyik kezdeményezője beszédében a Vasárnapi Újság 1885. augusztus 23-i számában megjelent írásból is idézett, amely Lipovniczky István halála után, az augusztus 12-én elhunyt főpap emlékének állított méltó emléket.
A beszédet követően Böcskei László püspök megáldotta az emléktáblát, majd az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés koszorúit. A főhajtás pillanataiban jelen volt többek között Buda Botond, a Szent Gellért Lovagrend nagymestere, valamint vitéz Lipovniczky Kázmér hadnagy is, a püspök oldalági leszármazottja, akik szintén koszorút helyeztek el a tábla talapzatánál.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Romkat.ro; BN/Felvidék.ma
Fotó: Bartalos Nikolas és Pál Bernadett
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
