BUDAPEST. Emléktáblát avattak Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas magyar író, a Magyar Szent István Rend birtokosa születésének 88. évfordulója alkalmából egykori lakóháza falán, a II. kerületi Török utca 3. szám alatt csütörtökön, Budapesten.
Az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere hangsúlyozta: Kertész Imre mûveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték õt Magyarországhoz. Életmûve nem kisajátítható, sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, politikai, nemzeti vagy ideológiai alapon. Õ maga akarta így – fûzte hozzá a miniszter, aki szerint Kertész Imre mindent megtett a kisajátítás ellen, még élete végén is, amikor meglátta az Európát érintõ migrációban azt a fenyegetést, amely "nemcsak életformánkat, hanem végsõ soron az európai szabadságot is veszélyezteti".
A nonkomformitás alapvetõ jellemzõje volt életének, ezért áll nagy kihívás elõtt az életmû ápolását, megõrzését, és mûveinek népszerûsítését célul kitûzõ Kertész Imre Intézet – mondta Balog Zoltán. Kiemelte: az írót nem vonzotta a csordaszellem, közösség helyett elsõsorban barátokra vágyott.
Kertész Imre a csütörtökön felavatott emléktábla szerint 1954 és 1991 között élt és alkotott a Török utcai bérházban. Az ünnepségen koszorút helyezett el Balog Zoltán és Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet létrehozó Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetõje, Hafner Zoltán irodalomtörténész, az intézet munkatársa, Prõhle Gergely, a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) fõigazgatója, valamint a Magyar Írószövetség nevében Ács Margit és Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere. Kertész Imre naplójából Lukács Sándor színmûvész olvasott fel.
Kertész pályájának fordulói
Kertész Imre 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás, 1951-53-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa volt. 1953-tól szabadfoglalkozású író és mûfordító. Elsõ regénye, a Sorstalanság több évi várakozás után, csak 1975-ben jelenhetett meg.
Késõbbi mûveiben a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott, tragikus sorsra ítélt egyén sorsát elemzi. Írásainak fõ témái a 20. század szörnyûségei, a gyûlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élõ embertelenség. Mûveit több nyelvre lefordították, õ maga németbõl fordított, többek között Freud, Hofmannstahl, Nietzsche, Canetti és Wittgenstein mûveit ültette át magyar nyelvre. 1989-ben József Attila-, 1997-ben Kossuth-, 2000-ben Herder-díjjal tüntették ki. 2002-ben az elsõ magyarként irodalmi Nobel-díjat kapott a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért.
2006-ban megkapta Berlin városának legrangosabb kitüntetését, az Ernst Reuter emlékérmet, valamint irodalmi életmûvéért az úgynevezett Német Társaság által alapított díjat. 2007-ben Marion Samuel-díjjal, 2008-ban az olasz Grinzano-Cesare Pavese-különdíjjal, majd a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díjával tüntették ki. Esszéírói munkásságáért a 2009-es frankfurti könyvvásáron átvette a Jean Améry-díjat.
Ugyancsak 2009-ben a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia tagja lett. 2015-ben a Francia Köztársaság Mûvészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozatával tüntették ki. 2014. augusztus 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át Áder János köztársasági elnöktõl.
Kiadatlan mûvek megjelentetését is tervezi a Kertész Imre Intézet
Kiadatlan Kertész Imre-mûvek megjelentetését is tervezi a 88 éve született irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas magyar író, a Magyar Szent István Rend birtokosa nevét viselõ intézet.
Kertész Imrének sokkötetnyi kiadatlan írása maradt hátra, köztük csak az 1960 és 2009 között született naplóinak teljes terjedelme elõreláthatóan tíz kötetet tesz ki. Emellett hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és mûfordítások is szerepelnek a tervezett megjelenések között – mondta el Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet vezetõje csütörtökön Budapesten.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetõje hangsúlyozta: a Kertész Imre Intézet céljaira a közalapítvány megvásárolta a Benczúr utca 46. szám alatti villaépületet 600 millió forintért a fõvárosi önkormányzattól. Terveik szerint még idén sikerül kiírni a rossz állapotban lévõ épület felújításáról szóló közbeszerzést.
2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017. januárjában kezdte meg mûködését.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
