Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Az 1989-es rendszerváltás óta ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik. Nemcsak a mai egyetlen önálló magyar iskola, a Csiky Gergely Főgimnázium és jogelődjének egykori végzőseit várják a találkozóra, hanem minden olyan „véndiákot”, aki valamelyik volt aradi magyar oktatási intézményben fejezte be tanulmányait. A Nemzedékek Találkozóján könyvbemutatóra is sor került, illetve leleplezték Réhon József néhai pedagógus emléktábláját.
A Nemzedékek Találkozóját hagyományosan a minorita templomban tartott ökumenikus istentisztelet nyitotta meg. Idén Kátai Tímeát, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium volt diákiát, jelenlegi református teológushallgatót kérték fel a prédikációra, aki meglepőnek, ugyanakkor nagyon megtisztelőnek nevezte, hogy rá esett a választás. „Kolozsváron járok egyetemre, de valahol a szívem mélyén megy kicsit mindig visszavágyok ide. Itt voltam bentlakásban négy évig, itt érettségiztem, s mindig jó ide visszajönni. Jól esik látni, hogy milyen sokan eljöttek emlékezni, s azok, akik lehet, hogy 1970-ben vagy talán még korábban végeztek, tartják a kapcsolatot egymással. A mai rohanó világban sokan nem tudunk egymásról semmit, miközben már mobiltelefon meg Facebook és mindenféle. Melengeti a szívemet, hogy ennyien itt vannak, látom az örömöt az arcokon, s néha a könnyeket is. Mindenki meg van hatódva, örülnek, sírnak, emlékeznek” – fogalmazott az istentisztelet után a Krónika kérdésére Kátai Tímea.
A templomi megnyitó után a Csiky Gergely Főgimnázium udvarán Spier Tünde igazgató és az iskola diákkórusa köszöntötte az egybegyűlteket. „Az aradi magyar közösség igyekszik mindent megtenni azért, hogy legyen hova visszajönni (…) Még van magyar közösség, van magyar iskola, és reménykedjünk benne, hogy lesz is – nemcsak holnap, hanem nemzedékek múlva is” – fogalmazott a gyerekek népdaléneklése előtt Spier Tünde.
A köszöntőbeszéd után új emléktáblával bővült a Csiky Gergely Főgimnázium első emeleti folyosójának emlékfala, amelyen aradi magyar jeles személyiségek, főleg pedagógusok emléktábláinak gyűjteménye látható: leleplezték Réhon József néhai kémiatanár, volt iskolaigazgató és főtanfelügyelő-helyettes márványtábláját. A nagyváradi születésű Réhon József elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1990 után ismét önállósuló iskola és bentlakás újraszervezésében, valamint a magyar oktatást támogató Alma Mater Alapítvány létrehozásában.
„Réhon Józsefnek hite volt: hite Istenben, a közösségben és önmagában. Azt hiszem, számára a legfontosabb a közösség volt” – írta róla a volt kolléga és korábbi iskolaigazgató, a jelenleg Marosvásárhelyen élő Éder Otto, akinek a méltató sorait lánya, Éder Enikő színművész olvasta fel. Réhon József özvegye, Magda és lánya, Judit is jelen volt a leleplezésen. „Gyerekkoromban, amikor magával hozott az iskolába, éreztem a hely különleges hangulatát, csodáltam az élénk, vidám közösséget. Az iskola nagyon sokat jelentett neki, és most őt idézném:
FOTÓ: PATAKY LEHEL ZSOLT
Az aradi véndiákok leginkább várt rendezvénye
Kranowszky-Nagy Andrea, az Alma Mater Alapítvány elnöke elmondta, hogy minden (második) évben nagy várakozás övezi a Nemzedékek Találkozóját. „Már az év elején jelzik az itt végzett diákok, hogy szeretnének az őszi rendezvényen részt venni, és külön termeket foglalnak. De jelen vannak az egykori Slavici-líceum magyar tagozatán végzettek is, és természetesen a volt Zárda diákjai is eljöttek a rendezvényre. Becslésünk szerint 200-220 személy vesz részt több országból: Magyarországról látok itt arcokat, Németországból, de eljöttek távolabbról is, és természetesen Románia más településeiről is” – nyilatkozta a Krónikának az alapítvány elnöke.
Tarpai Mária és Kádár Erzsébet 1962-ben érettségiztek, s az osztályukból már csak ketten maradtak Aradon – mesélték. Rendszeresen részt vesznek az iskola és a magyar közösség rendezvényein, a Nemzedékek Találkozójára pedig eljönnek, ameddig az egészségük engedi. „Hogyha megismerjük egymást, az már öröm” – mondta nevetve Mária.
Ilisie Dezső 58 évvel ezelőtt, 1957 nyarán végezte el a középiskolát. „Az egész család ide járt, a nővéremtől kezdve az unokákig. A lányom, a fiam, másik fiunk és a feleségem is” – mondta. Ilisie Éva, a neje hozzáfűzte, hogy 1970-ben fejezte be tanulmányait, „és vannak itt osztálytársaim, akikkel minden évben találkozunk”.
Az egykori katolikus gimnázium utolsó élő diákja
- A jelenlegi Csiky Gergely Főgimnázium (a kommunizmus éveiben Magyar Vegyes Líceum, 3-as sz. Középiskola, majd 11-es sz. Ipari Líceum) az első világháború után a román hatalom által elorzott aradi Magyar Királyi Főgimnázium helyett létrehozott Római Katolikus Gimnázium jogutódja.
- Az 1919 májusában bevonuló román hadsereg kényszerítette a magyar középiskola (ma Moise Nicoară Főgimnázium) igazgatóját, hogy adják át az épületet a leltárral együtt a románoknak.
Lakatos Ottó minorita házfőnök vezetésével már 1920-ban gyűjtésbe kezdtek az aradiak, téglajegyeket bocsátottak ki, és a helyi magyarok közadakozásából végül megvettek három szomszédos telket, amelyeken két év alatt felépítették a magyarok új iskoláját, az ingatlant pedig a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonába adták, hogy a román közigazgatás ne költöztethessen az épületbe román osztályokat. De az 1948-as államosítás során ezt az épületet is elvették az egyháztól.
Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár mint egykori diák jött el a Nemzedékek Találkozójára. „1948-ban érettségiztem, tehát 77 évvel ezelőtt. Akkor szűnt meg a katolikus gimnázium, vagyis én vagyok az egykori aradi katolikus gimnázium utolsó élő tagja” – mondta büszkén.
Piros Dénes állítása szerint az egykori katolikus gimnázium utolsó élő diákja
FOTÓ: PATAKY LEHEL ZSOLT
A 95 éves öregúr kíséret nélkül jött el az iskolába és mászta meg a lépvőket az első emeletre. „Istennek hála, még formában vagyok, mentálisan is, a lábam is még jók. Úgyhogy nagyon örülök, hogy itt lehetek, különösen, hogy Réhon Józsefhez 70 éves barátság kötött” – fűzte hozzá.
Piros Dénes nosztalgiával emlékezik vissza a történelmi időkre, de a jövőbe vetett bizalommal éli meg a jelent: 1948-ig az egy nagyon szép periódus volt. Utána jött az államosítás, 40 év, de meg voltak annak is a maga érdekes momentumai. 1990 után jött az igazi felszabadulás, amikor sikerült az önálló magyar iskolát újból létrehozni, és a magyarság tovább léphetett, élhetett bízva a jövőben.”
A Nemzedékek Találkozóján az érdeklődők kézbe vehették a Szövétnek című kulturális szemle legújabb lapszámát és bemutatták a Ficzay Dénes levelezése című monográfiakötetet.
Forrás: Krónika
The post Emléktáblát avattak az önálló aradi magyar iskola egyik fáradhatatlan újraszervezőjének appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
