Emléknapra

Emléknapra

Tizennyolc évvel ezelőtt döntött úgy a Fidesz által vezetett kormány, hogy április 16. lesz a holokauszt magyarországi emléknapja. 1944. április 16-án kezdődött a hazai zsidóság gettósítása, először a kassai csendőrkerületben indult meg a zsidóság gettókba költöztetése.

Sokat beszélnek-írnak az 1944 tavaszán történtekről, de általában nem szokás hivatkozni a zsidóság hivatalos lapjának a közleményeire. Érdemes tehát egy pillantást vetni a Magyarországi Izraeliták Országhos Irodája kiadásában megjelenő „A Magyar Zsidók Lapja” című hetilap 1944. április 20-án megjelent lapszámára. A gettósításról szóló rendelet ugyan csak április 28-án jelent meg a hivatalos lapban, de a zsidóság vezetői jóval korábban tudtak a rendeletről, s arról is, hogy már megkezdődött a gettók felállítása. Az említett lapszámból két írást és két hirdetést emelünk ki.

A lap címoldalán a Pesti Izraelita Hitközség elnökhelyettesének felhívása olvasható. Dr. Boda Ernő arra szólítja fel hitsorsosait, hogy minden törvénynek, rendelkezésnek tegyenek eleget, mert bármiféle egyéni kibúvó, az emberi törvénynek való eleget nem tevés az egész zsidóságot sújtja:

Minden zsidónak tudnia kell, hogy a rendelkezések pontos és lelkiismeretes követése nemcsak az ő számára, de valamennyiünk, az összesség számára is az egyedüli módja annak, hogy a mai helyzetben megállhassunk. Ugyanúgy tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy minden olyan szándék, vagy kísérlet, amely csak a legcsekélyebb mértékben is kibúvót igyekszik keresni a rendelkezések és előírások bármely részletintézkedése alól is, óhatatlanul maga után vonja, hogy abból nemcsak az illetőre, hanem az egész zsidóságra súlyos következmények lehetnek.

A felhívás azt is hangsúlyozza, hogy a hatóságok végrehajtó szerve a Magyar Zsidók Központi Tanácsa, s ennek a tanácsnak az utasításait minden zsidónak tudomásul kell vennie.

Dr. Boda Ernő felhívásának lényege tehát az, hogy senki se próbáljon elbújni, elszökni a gettósítás elől, mert a törvénynek engedelmeskedni kell.

A lap második oldalán négy keretes hirdetést találunk. Az egyik szövege:

Kivételezett zsidó úricsaládnál lakást keres egy vagy két egyetemista Pesten vagy környékén. Leveleket „Otthon " jeligére a kiadóba.

Csak találgathatunk, hogy a lakást kereső egy vagy két egyetemista szintén kivételezett volt?

Ugyanezen az oldalon szerepel az alábbi hirdetés:

Börzsönyi két boltot is üzemeltetett, valószínűleg jó forgalma lehetett, hiszen a fővárosban igen sok zsidó élt. Hogy milyen volt az előírásos sárga csillag, azt az április 5-én hatályba lépett rendeletből tudjuk:

Végül érdemes felütni a lap ötödik oldalát. „Szomorú sorállás a rabbihivatal előtt” – olvassuk a fél oldalas cikk fölött. Napra nap zsidók tömegei jelentek meg a Wesselényi utcában, hogy bejelentsék kilépésüket a hitközségből. Ez ugyan mit sem segített a valláscserét választó zsidókon, de a tömegek látványa megszólalásra ösztökélte a zsidó hetilapot, amelynek a főrabbi nyilatkozott:

A főrabbi szavait követő kommentárt érdemes alaposan elolvasni, néhány részletét idézzük:

A valláshoz való tartozás minden tekintetben lelki ügy. Azt semmiféle módon se megélhetési, sem családi okokkal kapcsolatba hozni nem lehet. (…)
A vallás az ember legszentebb lelki ügye és még senki nem jutott előnyösebb helyzetbe azzal, hogy ezt a lelki, ezt a magasztos és fenséges kapcsolatot Teremtőjével célszerűségi és hasznossági szempontok szerint változtatta.

A Magyar Zsidók Lapja későbbi lapszámaiban is a törvényes rendelkezések megtartására, s a hitben való kitartásra buzdítja olvasóit. Még akkor is, amikor a deportálás megindul. Érdemes tehát a későbbi lapszámokat is felütni.

B.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »