A Fraknói Vilmos nevét viselő kutatócsoport által szervezett centenáriumi emlékév két alappillére a május eleji nagyváradi emlékkonferencia, valamint a római nemzetközi szimpózium volt, illetve egy kötetet is bemutattak: a nagyváradi előadások annotált változata egyéb tanulmányokkal és írásokkal, valamint mellékletekkel kiegészítve október 16-án jelent meg.
A centenáriumi emlékkötet (mely teljes terjedelmében ITT letölthető) három főfejezetre tagolódik.
Az elsőben (Fejezetek a Fraknói-biográfiából) nyolc tanulmány foglalkozik az életrajz különféle kérdéseivel: a családdal, a pálya indulásával, az egyházi és akadémiai karrierrel, a Vatikán által elutasított pécsi püspöki kinevezéssel, a világháború és az összeomlás alatti bécsi évekkel, a pálya végével.
A történészi, tudományos életút címet viselő második rész nem titkolt célja, hogy egyszerre helyezze el Fraknói Vilmost az akadémiai tudományosság térképén és a magyar történetírók kánonjában, annak is a legelején. Külön közlemény vizsgálja szemléletét, vatikáni kutatásai jelentőségét a középkori magyar történelem megismerhetőségében, továbbá szerepét a hazai medievisztika, a kora újkor kutatás és több részdiszciplína modern művelésének megalapozásában, illetve a könyvtárügy fejlesztésében. Mindezek mellett előkerülnek a tankönyvével és más írásaival kapcsolatos korabeli heves viták is. A kilenc közleményből álló fejezetet publicisztikájának és alkotó tevékenységének tudománymetriai elemzése zárja. Fraknói életművét leginkább itáliai működése helyezi európai távlatokba.
A harmadik fejezetben tanulmány szól – saját szavaival élve – a „kis római magyar történeti iskoláról”, olvasható a Monumenta Vaticana Hungariae alapításához kapcsolódó levelezése a mester és barát Rómer Flórissal. A fejezet többi közleménye Fraknói római magyar történeti iskolájának fontosabb tagjait, Óváry Lipótot, Fejérpataky Lászlót, Kollányi Ferencet, Lukcsics Józsefet, illetve még Veress Endrét tárgyalják („Itália, Róma, Vatikán”).
2024-ben összesen 24 tanulmány született az 1874-ig a Frankl nevet viselő Fraknói Vilmossal. Az írások hosszabb-rövidebb összefoglalásai magyarul és angolul is olvashatóak a kötet végén.
A részletező elemzések, a 22 szerző változatos nézőpontjai a kötetet bizonyos szempontból értékesebbé teszik egy életrajzi monográfiánál, a Fraknói-biográfia hiányát azonban nem pótolhatják.
A kötet függelékei sorában az első helyet foglalja el a Fraknói-centenárium alkalmából Nemes Gábor által összeállított életmű-bibliográfia. A félezernél is több tételt számláló listát egykorú sajtószemle követi. A harmadik függeléket a karikatúráktól a festményeken át a szobrokig terjedő képi ábrázolások, majd a fényképek válogatása tölti ki.
A Függelékek után az Életút/Kronológia fogja össze a pálya fontosabb adatait, mozzanatait, sok esetben már éppen az emlékkönyv eredményei alapján. A Könyvészet hozza a vatikáni magyar történeti szaksorozatok köteteinek teljes, illetve válogatott címleírását, a lexikográfia, életrajzi irodalom és a nekrológok felsorolását. Az Index Sági György kitartó alaposságát dicséri.
A kötet nyomtatott változatának bemutatója Fraknói Vilmos halálának 100. évfordulója előestéjén, november 19-én, 17 órai kezdett lesz a Központi Papnevelő Intézetben, melynek 1858–1864 között Fraknói Vilmos maga is növendéke volt.
Forrás és fotó: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
