A rendszerváltozás utáni első köztársasági elnök, az éppen száz éve született Göncz Árpád életútját bemutató tablókiállítás nyílt tegnap Budapesten a Városháza parkban. A kiállítás létrehozását kezdeményező Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke, Gulyás András az egykori államfőt idézte: a közép-európai emberben többféle értékrend él, ezek közül talán az első a keresztény-nemzeti értékvilág. A másik a szabadságeszme, ami még a legszigorúbb rendiség idején is éreztette a létét. A harmadik a társadalmi egyenlőség eszménye.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a megnyitón arról beszélt, hogy Göncz Árpád úgy ismert bennünket, mint egy hozzátartozó. Ismerte ennek az országnak minden búját, bánatát és részese volt kevés örömének is. Ismerte, mert meg- és átélte mindegyiket.
Göncz Árpád budapesti értelmiségi családban született 1922. február 10-én. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogtudományi karán szerzett diplomát 1944-ben. Még abban az évben behívták katonának, a Németországba vezényelt egységétől megszökött, részt vett a fegyveres ellenállásban, a Táncsics-zászlóaljban harcolt.
A második világháború után csatlakozott a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párthoz (FKGP): előbb a párt ifjúsági tagozatát vezette, majd a Nemzedék lap felelős szerkesztője lett. Dolgozott a párt parlamenti csoportja mellett, valamint a főtitkár, az 1947-ben a szovjet hatóságok által mentelmi joga ellenére letartóztatott és Szovjetunióba hurcolt Kovács Béla személyi titkáraként. Az FKGP szétbomlasztása után csak segédmunkásként és csőlakatosként sikerült elhelyezkednie.
Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, a tanulás mellett talajvédelmi technikusként és agronómusként dolgozott. Diplomát nem szerezhetett, mert az 1956-os forradalomban a Parasztpárt tagjaként játszott szerepéért eltávolították az intézményből. A november 4-ei szovjet intervenció után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában.
1957 májusában Bibó Istvánnal együtt letartóztatták, és az úgynevezett Bibó-per másodrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben vezetéssel elkövetett bűntett és hűtlenség bűntett vádjával bíróság elé állították. Az ügyész életfogytiglani börtönt kért rá, a bíró halálra akarta ítélni. Bibó Istvánnal együtt 1963-ban amnesztiával szabadult. A börtönben megtanult angolul, így a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója lett, majd 1964-től a Talajjavító Vállalatnál dolgozott. Az agrártudományi egyetemet nem fejezhette be. 1965-től szabadfoglalkozású műfordítóként és íróként tevékenykedett. Mérleg, a Rácsok, a Magyar Médeia; Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg. 1983-ban József Attila-díjat kapott. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért 1989-ben a rangos Wheatland-díjjal tüntették ki. Műfordítói tevékenysége rendkívül sokszínű, mások mellett Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Susan Sontag, Updike és Tolkien műveit ültette magyarra, ő fejezte be A Gyűrűk Ura trilógia Réz Ádám által megkezdett fordítását.
A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak (TIB). 1989-ben az Írószövetség elnökévé választották, 1990-ben a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.
Az 1990-es első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben.
Elnökségének tíz éve alatt törvények százait ellenjegyezte, normakontroll kérésére feljogosító jogkörével kilenc alkalommal élt. Törvényt egy ízben kezdeményezett, indítványozva a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását. Hivatali ideje alatt ő volt a legnépszerűbb politikus. Sok kitüntetést vehetett át, több rangos egyetem fogadta díszdoktorává, több város avatta díszpolgárává.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
