Nyitókép: Jana Otriová
Őszinte, kedves, szerény, emberséges. Így jellemzik az ismerősei azt a 34 éves Viola Macáková nyelvtanárnőt, akit múlt héten vertek halálra Pozsonyba.
A szinnai lakosok szerint senki sem érdemel olyan halált, mint amilyen Violának jutott.
Smolák a kifutón fedezte fel
Andrej Smolák festő és galerista 20 évvel ezelőtt ismerkedett meg Violával. Elmondása szerint a szinnai divatbemutatón szépségével beragyogta az egész kifutót.
A tehetséges fiatal lánynak egy fotográfussal együtt azoknak a fotóknak az elkészítésében segített, amelyekkel a modell karrierjét akarta elindítani.
Violára egy szép, életteli, vidám lányként emlékszik.
„Egy rövid ideig festészetet tanítottam neki. Amikor Szinnán járt, mindig megjelent nálam. Két évvel ezelőtt találkoztam vele az egyik pozsonyi galéria előtt, akkor azt mondta, hogy a közelben lakik. Mindig elegáns, őszinte, igaz és nagylelkű nő volt. A szeme szépségtől és optimizmustól sugárzott. Kevés ilyen ember van“
– hangsúlyozta Smolák.
Brutálisan összevertek egy 34 éves nyelvtanárnőt Pozsonyban. Az életét már nem tudták megmenteni
Smolák: emberi méltóságában megalázták
Smoláknak Viola utolsó pillanatairól a lány szintén szinnai, de Pozsonyban élő barátnőjétől vannak információi.
„Az egész nagyon különös. Szerintem valamiféle bosszúról lehetett szó. Mindenhol a környéken kamerák vannak, Violának pedig nem messze volt a fotókiállítása. Nem hinném, hogy a kiállítás közben vagy után a sötétben kiment volna egyet sétálni a Dunához. Szerintem ismerte azt a személyt, aki ezt tette vele“
– mondta Smolák.
„Violát nem megerőszakolták, hanem emberi méltóságában megalázták“
– jelentette ki, majd hozzátette:
„Már két napja azon gondolkodom, hogy ha van isteni igazság, akkor miért kellett egy ilyen optimista, szép és jó nőnek ilyen módon távoznia a világból?”
Individuális tanterv alapján tanult a középiskolában
Anna Petriščáková, a Szinnai Ipari Szakközépiskola tanára rendkívüli diákként emlékszik vissza Violára.
„Individuális tanterve volt. Minden félévben kijelölték neki az időpontokat, amikor szóban és írásban vizsgát kellett tennie az egyes tantárgyakból. Negyedikben az érettségire készült, de köben Európában, Bécsben és Milánóban dolgozott“
– mondta.
„Modellügynökségeknek dolgozott Milánóban, Japánban, Taiwanban és Thaiföldön. Az osztályfőnöki órán mindig arról beszélt, hogy mi mindennel jár a munkája. Válogatókon kellett részt vennie, volt hogy naponta tízen. Ha sikeresnek bizonyult, akkor divatbemutatókra utazott“
– emlékezett vissza az osztályfőnöke.
„Sokszor nem tudta magát kifejezni szlovákul, hiszen egész évben angolul beszélt. Volt, hogy nem jutottak eszébe a megfelelő szlovák szavak, de ezek boldog pillanatok voltak, mi pedig megvártuk, amíg megtalálta a megfelelő szavakat“
– mondta Viola osztályfőnöke.
„Nem tudok megbékélni azzal a gondolattal, hogy a így ért véget az élete“
– zárta le Anna Petriščáková tanárnő.
Meggyilkolt tanárnő – A rendőrség magyarázkodik a titkolózás miatt
Mi köt össze bennünket?
„A gyászszertartás kezdete óta azon gondolkodom, hogy mi köt össze minket, embereket manapság. Csak a katasztrófák, tragédiák, szerencsétlenségek és temetések. Csak ilyenkor tudunk együttérezni valakivel. Amint szétszéledünk, rögtön olyanok vagyunk egymáshoz mint azelőtt – vonakodóak, tiszteletlenek, közömbösek, gonoszak és sokszor tudatosan bántjuk a másikat“
– mondta a beszélgetés végén Andrej Smolák.
SME
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
