Emberi jogok és biztonság: Kit érdekel a szelektíven védett marginális jogok primátusa az élettel szemben?

Emberi jogok és biztonság: Kit érdekel a szelektíven védett marginális jogok primátusa az élettel szemben?

Milliók tüntetnek világszerte, attól tartva, hogy Donald J. Trump amerikai elnök emberi jogokat sért vagy fog sérteni.

Vessünk akkor egy alaposabb pillantást arra, hogy ezek az emberjogi aktivisták eddig milyen teljesítményt nyújtottak, és hogy indítékaik valóban az aggodalom kifejeződését tükrözik-e az emberi jogok megsértése miatt.

Találós kérdés: emberjogi szempontból mi a súlyosabb, a budapesti szivárvány büszkeségen felvonulók által érzékelt jogsértések vagy a naponta megölt jemeniek és azon több millió jemeni helyzete – beleértve az azonnali éhhalállal fenyegetett 2,3 millió gyerekét –, akiknek életét akut módon veszélyezteti a szaúdi–amerikai–brit összefogás miatti, szűnni nem akaró támadás e szerencsétlen ország ellen?

Az elsőnek említett masírozáson hemzsegtek a hazai „emberjogi” szervezetek és budapesti nagykövetségek képviselői. Beleértve Colleen Bell nagykövetet is.

Ott volt a hazai balliberális sajtó, amely végigaggódta az Andrássy utat, nehogy valaki szólásszabadságát gyakorolva netán negatív véleményének adjon hangot az egész felesleges, forgalombénító parádé láttán. Vajon hol aktivizálják magukat ugyanezen emberjogi szervezetek nemzetközi egységei és a budapesti felvonulással együtt parádézó diplomaták, amikor az indiai megszálló erők Kasmírban folyamatosan terrorizálják és irtják az ott élőket; amikor izraeli naszádokról rendszeresen lövik a gázai vizeken megélhetésükért halászó palesztinokat, vagy fejezik le a szaúdi királyságban az utcán a halálraítélteket?

De evezzünk ismét hazai vizekre, hogy illusztráljuk az emberi jogokat védők szelektív aktivitását.

Vajon ki tud egyetlen példát is felhozni arra, amikor a Soros-finanszírozású magyarországi civil szervezetek felemelték szavukat a határon túl élő magyarok elleni diszkriminatív nyelvhasználat miatt?

Hogy a legfrissebb példák egyikét említsük: a felvidéki nagyvárosokban a teljesen renovált és tavaly novemberben újranyílt Kaufland áruházakban egyetlen magyar felirat sem található, és a személyzetnek megtiltották, hogy a hangosbeszélőn magyarul szóljon a vásárlókhoz. Akik nagy része nem egy esetben magyar.

Ezen jogvédő szervezetek nem csak éppen azon etnikumot „rekesztik ki” – hogy a hivatásos jogvédők egyik kedvenc szófordulatát használjam – védelmük alól, amelynek országában (Magyarország) üzemelnek, de több évtizedes ilyenfajta működésükkel olyan mértékű szolgai engedelmességet hoztak létre Stockholm-szindrómás társadalmunkban, ami példátlan az egész világon.

Konkrét példa kell itt is? Nyilvánvaló, úgyhogy következzen.

Egy Kende Judit nevű joghallgatónak tavaly júliusban kellett volna felesküdnie az alaptörvényre ahhoz, hogy az ELTE-n a PhD-fokozat megszerzése után ott átvegye a doktori oklevelét.

Kende asszony „lelkiismereti okokra” hivatkozva azonban nem volt hajlandó részt venni az ünnepélyes átadáson, azaz az eskütételen, és így nem kaphatta meg tudományos fokozatát.

Mi történt ezután?

Kende a Soros-támogatással fenntartott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezethez fordult szörnyű megpróbáltatása miatt.

Hírdetés

Az ELTE erre csöndben megváltoztatta az eskü szövegét, úgy, hogy az tetsszen Kende Juditnak és a hozzá hasonló, alaptörvényre felesküdni nem hajlandó végzősnek.

Köztudott, hogy a hazai bal­liberálisoknak különösen az alaptörvény preambulumával van bajuk, ahol a Magyarország és a magyar nép kifejezés is szerepel.

El tudnánk képzelni el egy hasonló helyzetet Görögországban? Ahol az alkotmány így kezdődik: „A Szent és Egylényegű és Oszthatatlan Szentháromság nevében a Hellének Ötödik Felülvizsgálati Parlamentje döntése…” És folytatódik az autokefál egyház sajátosságai kötelező tudomásulvételének rögzítésével.

Vajon ott egy létezésében el nem ismert égei macedón kisebbség képzeletbeli Kende Juditja kedvéért ki és mi változtatná meg egy leteendő eskü szövegét?

És mit tennének Norvégiában egy ott protestáló Kende Judit kedvéért, hiszen e skandináv országban egy ilyen szövegekkel terhelt alkotmányra kell esküdni: „A Norvég Királyság szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen Birodalom. Kormányformája korlátozott és örökletes monarchia”, mondja ki az első cikkely.

Hogy az ötödik ezt az ódon feudális imádatot és feltétlen tekintélyelvűséget szögezze le: „A Király személye szent; nem bírálható vagy vádolható…”

És vajon mit szóljon egy Felvidéken élő magyar, akinek erre a szlovák alkotmányra kell felesküdnie?

„Mi, a szlovák nemzet, figyelemmel atyáink politikai és kulturális örökségére, a nemzeti létért és saját államiságunkért folytatott harcból levont több évszázados tapasztalatunkra, Cirill és Method szellemi örökségének, valamint a Nagy Morva Birodalom történelmi öröksége értelmében, a nemzetek önrendelkezéshez való természetes jogából kiindulva, a Szlovák Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok tagjaival együtt…”

Vajh, ott ki és mi változtatna az eskü szövegén az amiatt protestáló szlovák állampolgárságú magyar kedvéért?

Most pedig vissza a világba. Abba a világba, amely évek óta háborog azért, mert egy László Petra nevű, kameráját féltő magyar hölgy kitette a lábát a felé rohanó migráns előtt.

Vajon ugyanez a világ és vele az emberjogi szervezetek hányszor aggódtak a szuverén Pakisztán fölé repülő amerikai drónok által kiirtott civilek, beleértve teljes esküvői menetek megölése miatt?

Vagy a jóval több mint egymillió iraki erőszakos halála okán, ami nem következett volna be, ha az ameri­kaiak és szövetségeseik nem rohanják le azt az országot, ahol a washingtoni vádakkal szemben soha nem voltak tömegpusztító fegyverek, és Szaddám Huszein rendszere semmiféle kapcsolatot nem ápolt a 9/11-es terroristákkal. Totális ellentétben a retorzióként még csak meg sem legyintett Szaúd-Arábiával, ahonnét e támadásokat végrehajtó terroristák zöme származott.

Azzal, hogy Donald Trumpot választották a világ egyetlen szuperhatalma elnökévé, új korszak következett be. Már az elején hozott elnöki rendeletei is azt mutatják, a polgárok biztonságát az emberi jogok védelme fölé helyezi.

És ha azt nézzük, mindeddig az ezen jogok védelmére szakosodottak mit védtek, fellélegezhetünk.

Lovas István – 2017.01.31. 02:16

http://magyarhirlap.hu/cikk/78418/Emberi_jogok_es_biztonsag

 

 

Megosztás:


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »