Nem békél meg Ukrajna a Krím elvesztésével és a Donbaszban uralkodó, továbbra is rendezetlen helyzettel. Kijevnek ráadásul azzal is szembesülnie kell, hogy a világ belefáradt Ukrajna gondjaiba, egyre inkább adottságként kezeli a kialakult helyzetet, és szép lassan a háttérbe szorul a konfliktus. Az új realitásokról és a jövőről kérdeztük Liubov Nepopot, Ukrajna budapesti nagykövetét.
– Nagykövet asszony, eléggé hidegre fordult az időjárás. Ezért mindenekelőtt azt kérdezem: lesz gáz?
– Garantálhatom, hogy teljes mértékben biztosítjuk az Ukrajnán keresztüli tranzitot, s az interneten napi szinten bárki ellenőrizheti a bejövő és kimenő gáz mennyiségét. A tározóinkban elegendő gáz van saját szükségletünkre. Nem kell bedőlni az orosz propagandának, Oroszország továbbra is fegyverként használja az energiapolitikát, aminek egyetlen célja, hogy az Ukrajnát elkerülő gázvezetékek megépítése érdekében nyomást gyakoroljon az EU-ra.
– Budapestre Brüsszelből érkezett, így közvetlenül érezhette az országával kapcsolatos európai hangulat változását. Bár a vízummentesség kézzelfogható közelségbe kerülése egyértelmű siker, az egyes tagországoknak már kezd elegük lenni az ukrán válságból. Mivel tudja Kijev ellensúlyozni ezt az „elfáradást”?
– Én nem tapasztaltam „elfáradást”, és nem használnám az ukrán válság megnevezést sem. Ami történik, az orosz agresszió Ukrajna ellen. Moszkva bekebelezte a Krímet, és véres háborút kezdett Kelet-Ukrajnában, ahol több mint negyvenezer orosz és Oroszország által ellenőrzött fegyveres harcol hatszáz tankkal és a legkorszerűbb fegyverekkel felszerelve. Ezek nem kaphatók csak úgy a sarki közértben. Orosz fegyverektől eddig tízezren vesztették életüket, több mint százan fogságban vannak, ötszáznál több az eltűnt, a politikai bebörtönzöttek száma pedig meghaladta a negyvenet. Visszakérdeznék tehát: a nemzetközi közösség nem fáradt el attól, hogy Oroszország semmibe veszi a nemzetközi jogszabályokat? Az ukrán reformokat decemberben elismerte az EU, és támogatták az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. A hangulat nem olyan rossz, mint ahogy azt időnként igyekeznek bemutatni.
– Apropó, vízummentesség. Hogyan tudná megnyugtatni azokat, akik amiatt aggódnak, hogy Európa ezzel szabad utat enged az ukrán maffiának és a korrupciónak is?
– A létező problémák megoldása érdekében teljesítettük a vízummentességi akcióterv valamennyi pontját, bevezettük a közhivatalnokok elektronikus vagyonnyilatkozatát, az állami közbeszerzés a világon az egyik legátláthatóbb, elektronikus ProZorro rendszeren keresztül történik, elindítottuk az igazságügyi, bírósági és bűnüldöző szervek reformját. Teljesítettük, amit vállaltunk, és elvárjuk, hogy az EU is teljesítse az ígéretét további halogatás nélkül.
– Budapest ebben a kérdésben e veszélyek ellenére teljes mellszélességgel kiáll Kijev mellett, s a magyar kormány a korábbi visszafogottsággal szemben az utóbbi időben egyértelmű gesztusokat is tett Ukrajnának. Ezek után Kijev megbékél azzal, hogy Budapest Moszkvával is kiváló kapcsolatokat ápol?
– A tavalyi ukrán miniszterelnöki látogatás jelezte, készek vagyunk a partnerség fejlesztésére, van gyakorlati előrelépés a kétoldalú kapcsolatokban. Természetes, hogy figyelemmel kísérjük partnereink kapcsolatait Oroszországgal, mert elvárjuk, hogy rákényszerítsék az agresszió befejezésére, valamint területeink visszaadására. Ha a világ becsukja a szemét, és nem látja, amit Moszkva Ukrajnával csinál, mi lesz? Bizonyított Oroszország beavatkozása az amerikai elnökválasztásba is. Valaki még mindig azt gondolja, hogy csak Ukrajna a célpontja? Mindenkivel kell tárgyalni és üzletelni, kérdés azonban, hogy milyen áron. Az ördög is jó árat ajánlhat, de csak a lelkünkért.
– A gazdasági kapcsolatokban Ukrajna stabilizálódása hozhat csak áttörést, a kárpátaljai magyar kisebbség sorsa azonban nem várhat addig. Elképzelhető-e a jelenlegi felfokozott nacionalista hangulatban bármilyen előrelépés a kisebbségek nyelvhasználatának és oktatásának kérdésében?
– Nem érzékelek nacionalista hangulatot. Háborús hangulat van, egy ország küzd a függetlenségéért. Az orosz propaganda hangsúlyozza, hogy Ukrajnában tombol nacionalizmus. E szerint aki kiáll az ukrán államiság mellett, az már nacionalista. A parlamentben nincsenek szélsőséges politikai erők, s az elnökválasztáskor sem kaptak támogatást a szélsőséges nézetek. Nem engedhetjük, hogy ránk ragasszák az „ukrán nacionalizmus” vagy a „magyar szeparatizmus” címkéket. Fellépünk ellenük, és elítéljük a szélsőséges kijelentéseket. Elindítottunk a reformokat, s ezeket megvitatjuk a kisebbségekkel is. Nem fogunk elfogadni Ukrajna alkotmányával és a nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes döntést.
– Valódi megoldást Ukrajna súlyos problémáira csak a kelet-ukrajnai helyzet nyugvópontra jutása, a minszki folyamat lezárása hozhat. Úgy azonban nehéz lesz békét teremteni, ha Kijev csak Moszkvára mutogat, s közben a megállapodásban foglaltak rá vonatkozó részét ő sem teljesíti. Néha már-már úgy tűnik, hogy az ukrán elitnek mintha nem állna érdekében a háború lezárása. Nyugtasson meg, hogy nincs igazam!
– A megállapodás első pontja a tűzszünet, ami nincs. Mi végrehajtottuk a megállapodás nagy részét, elfogadtunk törvényeket amnesztiáról, Doneck és Luhanszk bizonyos területeinek különleges önkormányzati rendjéről, s első olvasatban megszavazta a rada az alkotmány módosítását a decentralizációról. De nem fogunk helyi választásokat tartani a biztonsági feltételek és az EBESZ-szabványok betartása nélkül. A minszki folyamat lezárásához szükséges a további nyomásgyakorlás Oroszországra a katonák és a haditechnika kivonása, a foglyok szabadon engedése, az EBESZ zavartalan működése és az ukrán–orosz határ feletti ellenőrzés visszaállítása érdekében. Javasoltuk fegyveres EBESZ-misszió felállítását és pontos útiterv kidolgozását. Ehhez kérjük a Nyugat támogatását.
– Donald Trump győzelme Ukrajna kérdésében is új helyzetet teremthet. Úgy tűnik, számára most fontosabb lesz az orosz kapcsolatok normalizálása, mint hogy Kijeven keresztül gyakoroljon nyomást Vlagyimir Putyinra. Sokan úgy látják, hogy Washington és Moszkva kiegyezésének az egyik első áldozata Ukrajna lesz. Nem tart ettől?
– Nem gondolom, hogy az új amerikai elnök szavait úgy kell értelmezni, hogy bármilyen áron kiegyezne Oroszországgal. Ukrajna abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok aktív szerepet vállaljon az orosz agresszió megállításában, ugyanakkor már sokkal erősebbek lettünk, és jobban bízunk a saját erőnkben is. Eljött a pillanat, amikor nyíltan ki kell mondanunk, hogy vagy közösen nyerünk, vagy együtt fogunk elveszni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
