POZSONY. A természetvédõk már régóta hangoztatják, hogy az Alacsony-Tátrában a tervezettnél sokkal több fát termelnek ki. Ezt bizonyítják a hegyvonulat-gerincrõl 2006 és 2017 között készített felvételek is: valahová eltûntek a tájat pár évtizeddel ezelõtt díszített erdõk.
A kollázs a közösségi hálókon saját életet él. Több százan megosztják, ami a negatív emóciók hullámát indította be. Mindezt a Farkas (Vlk) erdõvédelmi csoportosulás fõnöke, Juraj Lukáè kezdte.
„Gyönyörûen kidolgozott Alacsony-Tátra Nemzeti Park (Národný park Nízke Tatry), amely északon Breznóbányától (Brezno) a Királyhegyig (Krá¾ova ho¾a) húzódik“ – írta ironikus megjegyzését az ominózus kép alá, s üzenete villámsebességgel terjedt.
Valóban ilyen rossz a helyzet az Alacsony-Tátrában?
Természeti csapások
A természetvédõk azt állítják, hogy a helyzet még ettõl is rosszabb. Annyira, hogy szerintük az Alacsony-Tátrának már nem szabadna a nemzeti park (NAPANT) státuszával rendelkeznie. A Vlk csoport a közeljövõben a környezetvédelmi tárcánál kezdeményezni akarja, hogy az szüntesse meg az 1978-ban odaítélt NAPANT-státuszt.
„A világszerte mûködõ nemzeti parkok mindegyikének legalább 50 százaléknyi érintetlen területtel kell rendelkeznie. Ezt a feltételt az Alacsony-Tátra nem teljesíti. Mivel a nemzetközi szabványok szerint nem szavatolt a térség nemzeti parkként történõ védelme, ezért indokolt a státusz megszüntetése“ – mondta Juraj Lukáè.
A természetvédõk régóta hangoztatják, hogy az Alacsony-Tátrában a tervezettnél jóval több fát termelnek ki. Ezt a helyzetet az ún. véletlenszerû vagy természeti csapások okozta fakitermelés idézi elõ.
Ha szélvihar sújtja az erdõket, és a fák kidõlnek, akkor az ilyen fát teljesen ki kell vágni. Ezért lépik túl a kitermelt fa tervezett mennyiségét. Ezt a nemzeti park igazgatósága is elismeri. Egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy ilyen esetben a törvény is a gyors eljárásra utasítja õket, mert a kártevõk elszaporodásának a veszélye fenyegeti az erdõt.
„A törvény azt is hangsúlyozza, hogy a környezõ erdõk védelme miatt van szükség erre, az elõre nem tervezett fakitermelés azonban nagyobb méretû a szándékos termelésnél“ – áll a NAPANT jelentésében.
Nagy természeti csapások sújtották 2004 és 2014 között az Alacsony-Tátrát. Az ott akkoriban kivágott fa jelentõs hányadát éppen a kivágásra elõre nem szánt famennyiség okozta.
A természetvédõk másként látják
A természetvédõk azt állítják, hogy ha nem kerülne sor a be nem tervezett famennyiség kivágására, akkor az Alacsony-Tátra másként nézne ki. „A nemzeti parkban semmiféle természeti csapás nem létezik, mert a védett területeken levõ fának semmiféle anyagi értéke nincs. A nemzeti parkot világszerte mindenütt azért tartják, hogy meghagyják a természetes közeget, az ottani fa értéke nulla euró“ – igyekezett meggyõzni az újságírókat Juraj Lukáè.
Hozzátette: a fakitermelõk az erdõkbõl nem csak a kidõlt fákat viszik el, hanem a szélvihart túlélt fákat is kivágják, amit õ nagy hibának tart.
„Ha a fákat ott hagynák, akkor azok mechanikus védelmet nyújtanának a szarvasok ellen, amelyek szétrágják a kis fákat, továbbá fedezéket nyújtanának a különféle vadaknak, amelyek viszont elriasztják a szarvasokat, s így az erdõ nagyon gyorsan, teljesen másféle rendszerben növekedne, mint akkor, ha az egészet kivágjuk, kitesszük a napsugaraknak, kis fákat ültetünk“ – véli.
„Olyan nagy területet kivágni hihetetlenül nagy hiba, hiszen bekövetkezik azt errózió, tönkremegy a talaj, s az emberi faültetés által sosem érünk el olyan erdõt, mint amilyet a természet alkotott“ – érvelt a természetvédõ.
NAPANT: megérdemli a védelmet az Alacsony-Tátra
A NAPANT igazgatósága elismeri, hogy az egyes fajták élõhelyei nemkívánatos beavatkozásoknak voltak kitéve. Ennek ellenére nem látja indokoltnak a nemzeti park megszüntetését.
A törvény szerint nemzeti parknak „olyan nagyobb terület, rendszerint 1 000 hektárnál nagyobb terület tekinthetõ, amely ökorendszereinek javarészén alapvetõ módon nem változtatott az emberi tevékenység“.
A NAPANT közel 73 ezer hektár terület, amibõl közel 10 ezer hektár olyan beavatkozáson át nem esett terület, amelyre a legszigorúbb 5. természetvédelmi fokozat vonatkozik.
„Szlovákiai viszonylatban egyedülálló védett erdõkrõl, rétekrõl van szó, ezért továbbra is megérdemli a megfelelõ területi védelmet“ – állítja az Alacsony-Tátráról a nemzeti park igazgatósága.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
