Harminc éve még kuriózumnak számított, ma viszont már országosan elterjedt faj az aranysakál. A ragadozó állat emberre nem veszélyes, ugyanakkor szabálytalan kutyasétáltatás esetén háziállatunk akár a sakál áldozata is lehet – mondta az InfoRádióban Heltai Miklós egyetemi tanár (MATE), a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója.
A rendszerváltozás tájékán még senki sem tudta, hogy aranysakál megfordulhat vadon Magyarországon, egy-egy kóbor példányról lehetett hallani a Dráva-síkról vagy a Hortobágyról. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy országszerte elterjedt, közönséges ragadozóvá vált, olyanná, amivel az ország teljes területén lehet találkozni.
„Az állomány is folyamatosan növekszik, még úgy is, hogy a faj az elmúlt 30 évben folyamatosan vadászható volt
hol teljes évben, hol vadászati idényben. Nem akadályozza semmi, hogy mind az elterjedését, mind a létszámát folyamatosan növelje” – mondta el az InfoRádióban Heltai Miklós, a MATE egyetemi tanára, a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója.
A jelenség pedig nem is csak magyarországi, hanem kontinentális; hasonló folyamat ment végbe korábban Bulgáriában, Szerbiában, Görögországban, folyamatosan terjed a faj Dél-Európa felé, Közép-Európán keresztül pedig Nyugat-Európa felé.
Az aranysakál egy rejtőzködő életmódot folytató ragadozó, de a jelzések szerint akár már a fővárosban, az agglomerációban, kutyasétáltatás közben is a szemünk elé kerülhet. És ez így már nagyobb gond.
„Az aranysakál közepes testű ragadozó, csakúgy, mint a vörös róka. A vörös rókánál már beletörődtünk, beleszoktunk abba, hogy lakott területen is előfordul, az aranysakálnál sincs ez másképp, benéz a házak közé, nem zavarja az ember közvetlen jelenléte, gondoljunk bele, egy olyan kontinensen terjed, ahol az ember mindenhol ott van. Az aranysakál számára tehát az ember nem létidegen dolog, de nem támad rá sem, de a ragadozó fajok döntő többsége sem – ezt hagyjuk meg a bulvármédia riogatásainak. Háziállatot azonban tud zsákmányolni, ahogy a róka is megteszi, de még inkább amivel az ember eléggé jól hozzá tud járulni az aranysakál közelségéhez, azok a könnyen megszerezhető táplálékforrások, kidobott szerves hulladék. Ezért is keveredik az ember mellé, mert táplálékforrást keres. Ha mi rendetlenséget tartunk magunk körül, akkor az aranysakál táplálékot is fog találni. A kutyasétáltatás közbeni találkozásnál pedig amennyiben a sétáltatás szabályos – az ember pórázon vezetve sétál a kutyájával – és találkoznak egy sakállal, az pillanatyni öröm lesz, a kutya látni fogja a sakált, majd a sakál távozni fog.
Ha azonban póráz nélkül sétáltatjuk a kutyát, amivel a többi embert is veszélyeztetjük, akik nem akarnak kutyával sétálni, az más helyzet:
ha két ragadozó találkozik egymással, akkor nincs garantálva az, hogy a sakál nem fog támadni – a kutyára”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
