A lakomának vége. Szlovákiának konszolidálnia kell a közfinanszírozást és el kell kezdenie takarékoskodni – ezekkel a szavakkal vezette fel Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke a bank legutóbbi gazdasági előrejelzését, amely a közszféra rohamosan romló gazdálkodásával számol. A költségvetési hiány idén több mint 7 milliárd euróra rúg, ami a bruttó hazai össztermék 6 százalékát jelenti (ez az uniós irányadó érték 2 százalék).
A nemzeti bank a pazarlásra tett utalás mögött elsősorban a megélhetési válság elleni intézkedéseket érti, mint az energiaárak szabályozása és kompenzációja, az áfacsökkentést, az úgynevezett „ingyenebédet” az iskolai menzákon, vagy a magasabb családi pótlékot és szociális juttatásokat.
A fenti intézkedések zöme Igor Matovičhoz és Eduard Hegerhez köthetők, vannak tételek, amelyek még Robert Fico kormányzása idején jelentek meg a költségvetésben.
A problémát a nemzeti bank elemzői abban látják, hogy míg a szociális juttatások ráfordításai nőttek, a gazdasági körülmények romlottak. Ezt tükrözi az Eurostat legutóbbi statisztikája, amely szerint az egy főre eső hazai össztermék vásárlóerőparitáson számolt értékében Szlovákia nemhogy közeledne az EU átlagához, hanem tavaly (több évnyi stagnálás után) elkezdett távolodni tőle. 2015-ben még az uniós átlag 78 százalékán álltunk, tavaly 67 százalékra estünk vissza. Szlovákiát megelőzte Magyarország, Lengyelország, Románia, Horvátország de még a pénzügyi válság következményeit nyögő Görögország is.
A Szlovák Nemzeti Bank számai mindenesetre érdekes trendet mutatnak. A koronavírus például nagyobbat ütött anno, mint az orosz-ukrán háború miatt hektikussá váló tavalyi év. A tavalyi GDP növekedés vélhetően 3,3 százalék körül alakul majd, ami 2,2 százalékponttal mégiscsak jobb, mint a 2021-es év adata. Ez azonban gyorsan meg fog változni.
Az idei év költségvetési hiánya 6,1 százalék körül mozog majd, 2024-ben pedig 6,6 százalékon (erre nem kell mérget venni, választások után leszünk, és a kormányzati ciklus elején a politika előszeretettel nyirbálja meg a korábbi jóléti intézkedéseket – a szerk.).
A magas deficitért az NBS a szociális juttatásokat okolja. Csak az energiaválság hatásainak közvetlen kompenzációja 3 milliárd eurós kiadást jelent, ezt uniós forrásokból további 1 milliárd euróval toldják meg. És már most elhangzottak olyan kijelentések, hogy az energiaárak árának leszorítása 2024-ben, sőt 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben is megmarad. Ha az energiaárak szárnyalása velünk marad, igen fogós kérdés lesz, hogy miből lehet mindezt finanszírozni.
A kiadásokat tovább növeli a beruházások növelése és a kamatköltségek emelkedése. Hiszen az Európai Központi Bank meredek kamatemeléssel próbálja letörni az inflációs válságot, ami viszont megdrágítja a hiteleket (legyen szó lakáshitelről, vagy vállalkozói hitelről, befektetésről vagy beruházási kölcsönről).
Az NBS még 2025-re is 4,9 százalékos deficitet jósol a jelenlegi pályagörbe mellett. Ugyanakkor azt hangoztatja, hogy van lehetőség a takarékoskodásra. Főleg akkor, ha a mostani energiaválságot és inflációt kezelni hivatott intézkedések csak egyszeri támogatások lesznek. Ha az állam nem tartja fenn őket, akkor a deficit 3-4 százalék között lesz csak az idén is. Ez jó az államkötvényeknek, rossz a lakosságnak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) némileg árnyaltabb képet fest. A testület arra hívta fel a figyelmet, hogy a deficit nagysága inkább lefelé fog a jövőben módosulni, mint felfelé, például az olyan még függőben lévő, de valószínűleg nem megvalósuló intézkedések miatt, mint a gyerekek szabadidős foglalkoztatására szánt állami támogatás.
Jóval nagyobb problémát látnak abban, hogy várhatóan a válság miatt csökkenni fog az adóbevétel, mivel már elkezdett zuhanni a fogyasztás is az infláció hatására, illetve a vendéglátásban bevezetett áfacsökkentés és a családi adóbónusz felemelése okán. A kiesés 770 millió euró körül lehet majd.
A helyzeten javíthatna a nagy cégek megadóztatása, ám az nem a tervek szerint valósult meg például az Eustream esetében vagy a Szlovák Villamosművek esetében sem, és a kormány visszavonulót fújt. Most a Slovnaft megadóztatásától várnak szűk félmilliárd eurót a költségvetésbe, ám az ország egyetlen finomítója az államfőnél próbálja kijárni, hogy vétózza meg az erről szóló megállapodást.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
