Elsősorban az Úristent jöttünk ünnepelni – Pogány István plébános ezüstmiséje Munkácson

Elsősorban az Úristent jöttünk ünnepelni – Pogány István plébános ezüstmiséje Munkácson

Pogány István plébános papi szolgálatának 25. évfordulója alkalmából június 16-án hálaadó szentmisére gyűltek össze a hívek a Tours-i Szent Márton-székesegyházban. Az ezüstmisén Lucsok Péter Miklós OP megyéspüspök, az egyházmegye papjai, számos vendégpap, valamint István atya szülei és családtagjai is részt vettek.

A templom teljesen megtelt, és az ünneplő közösség jelenlétével fejezte ki szeretetét és tiszteletét az ünnepelt iránt, akit huszonöt évvel ezelőtt Majnek Antal OFM püspök szentelt pappá.

A szertartás ukrán, magyar és latin nyelven hangzott el, kiemelve az Egyház egyetemességét és a hit összekötő erejét.

István atya szeretettel köszöntötte az egybegyűlteket, majd így szólt:

Ezzel rámutatott arra, hogy az ezüstmise nem csupán személyes jubileum, hanem hálaadás Isten gondviseléséért, ami az elmúlt évtizedekben végigkísérte és megerősítette őt lelkipásztori szolgálatában.

Lucsok Miklós püspök szentbeszédében hangsúlyozta: ez egy különleges alkalom, amikor bár a püspök is jelen van, de kivételesen nem ő, hanem Pogány István a szentmise főcelebránsa, hiszen huszonöt éves papi szolgálatáért ad hálát az Úrnak.

A püspök ezután a papi hivatás útjáról elmélkedett, amelynek öt szakaszát emelte ki. Az első szakaszt egy különleges Jézussal való találkozás határozza meg. A papi hivatásban „mindenki fel tudja idézni azt a pillanatot, amikor követni akarja Jézust, Jézussal akar lenni, sőt, úgy akar élni, mint Jézus” – mondta a főpásztor.

Hírdetés

A főpásztor szavai szerint a második szakasz a döntés, a „szerelembe esés” időszaka, a harmadik pedig a tanulásé és a struktúráé. Ebben az időszakban válságokkal és csalódásokkal is szembe kell nézni. Ilyenkor döntő fontosságú az első szeretethez való visszatérés: „Újra Jézust kell keresni, és Őt kell az első helyre tenni, nem pedig azokat a feladatokat és kötelességeket, amelyeket sokszor a külső struktúra kényszerít ránk.”

A negyedik szakasz: az új találkozás a feltámadt Jézussal. Ekkor megszületik az a tudatos elhatározás, hogy: „Jézussal akarok lenni, egyre mélyebben meg akarom ismerni Jézust, meg akarom ismerni Jézus szeretetét, és úgy akarok szeretni, mint Jézus.”

Amikor a pap eljut a Jézussal való kapcsolatnak erre a szakaszára, papságában nagyon szilárddá és erőssé válik, mert ez már nem a szerelembe esés és nem is a rendszernek való alárendeltség időszaka – ez vezet el az ötödik szakaszhoz: a stabilitáshoz és a hűséghez.

– fogalmazott a püspök. Ezután rámutatott, hogy István atya elérkezett papságának ötödik szakaszába, a stabilitás és a hűség időszakába, és teljes bizalommal Jézus kezébe adta magát.

Lucsok Miklós homíliáját azzal a jókívánsággal zárta, hogy a jubiláns papsága egyre inkább mélyüljön el Jézus, valamint a Mennyei Atya iránta tanúsított szeretetének megtapasztalásában. „Legyetek tökéletesek a szeretetben, miként mennyei Atyátok is tökéletes!” – idézte az evangélium szavait, majd így folytatta: „A tökéletesség ezen útján vezessen téged a Szentlélek, Mária pedig kérje számodra a szükséges kegyelmeket Szent Márton közbenjárására”.

A szentmise végén a hívek szívből jövő köszöntő szavakkal fejezték ki szeretetüket Pogány István atyának és adtak hálát hűséges szolgálatáért.

Forrás: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Reshetar Tetjana

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »