Nem könnyű helyzetben vette át a város vezetését nyolc évvel ezelőtt Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere. A városkassza üres volt, törleszteni kellett a felgyülemlett adósságokat, az iratok egy részének nyoma veszett a városházán. Az első választási időszak éppen ezért nem volt könnyű. A második választási ciklus végén arra voltunk kíváncsiak, milyen eredményekkel zárja a város vezetése. Mi az, ami sikerült megvalósítani, és melyek azok a fejlesztési tervek, amelyekre eddig valami oknál fogva nem került sor.
A második választási időszakban már biztosabb anyagi helyzetbe került a város? Mi változott 2018 óta a járási székhelyen és az önkormányzatban?
Elsősorban a bizalom volt fontos, amit kiharcoltunk és végül meg is kaptunk a lakosoktól. Bízom benne és úgy is érzem, hogy az elmúlt négy év alatt bizonyítottunk. Gazdaságilag, de elsősorban a város fejlesztése terén teljesen más irányba indultunk el és tevékenykedtünk, mint Érsekújvár korábbi vezetése. Ennek meg is lett a látszatja. Állítom ezt annak ellenére, hogy még a mai napig akadnak úgynevezett „fel nem robbant aknák”. Értem ezt úgy, hogy az előző vezetés után a város jelenlegi önkormányzatának több százezres, illetve milliós tételeket kellett kifizetni. Szerencsére ezt is problémamentesen megoldottuk, miközben nem sodortuk a várost az anyagi csőd felé. Ellenkezőleg, fejlesztettünk, utakat, járdákat, parkolókat és gyerekpályákat, parkolókat építettünk, zöldövezeteket újítottunk fel, többnyire saját pénzből.
Mit tart a legnagyobb sikernek? Mi az, amitől más lett a járási székhely, élhetőbb, szerethetőbb hely az itt élők számára?
Megpróbáljuk visszahozni a város központjába az embereket. Ez most nem azt jelenti, hogy látványszökőkutat építettünk, vagy hogy különféle produkciókat hoztunk ide, hanem azt, hogy hamarosan az egész környék megváltozik. Szebbé, energiahatékonyabbá válik a város központja. Több évtizeden keresztül mit sem változott a város főtere, és ebben az időszakban a lakosok nagy része inkább kivonult a város peremén lévő bevásárló-komplexumba. Ellenben most azt tapasztaljuk, és nem csak a nyár folyamán, hanem az ősz beálltával is, hogy a főtér megtelik emberekkel. Nagyon fontosnak tartom, hogy ismét a találkozások központi helyévé váljon a főtér és a sétány. A koronavírussal terhelt évek után a lakosok nagy örömmel jönnek a város központjába, és minden jelentős eseményen részt vesznek. Komoly eredménynek tartom, hogy megfékeztük a város további eladósodottságát, ami sikerült is. Az első, második helyezést értük el több éven át a gazdasági eredményeink alapján, a város remek kondícióban van, ami ritka és példaértékű.
A lakossági fórumokon, közösségi oldalakon folytatott, Érsekújvárral kapcsolatos viták egyik központi témája a tömegközlekedés, sokan panaszkodnak a sűrű, már-már elviselhetetlen gépkocsiforgalomra, és még többen mutatnak rá a kerékpárutak kiépítésének a szükségességére. Ezen a téren történt változás az elmúlt választási időszakban?
Ami a statikus közlekedést illeti, több százezer euró értékben újabb parkolóhelyeket építettünk ki. A kerékpárutak kapcsán megemlíteném, hogy egy közvetlen kerékpárutat építettünk ki a vasútállomástól a városközpont irányába, de nem vagyunk egyszerű helyzetben. Nagyon specifikus a városunk helyzete, többnyire megyei és állami utak vágják keresztbe a várost, emiatt nehéz mindenki számára megfelelő megoldást találni. A felújított utak esetében is adott az utak előírt szélessége, ezt a törvényes méretet be kell tartanunk, nem jelölhetjük ki a kerékpárutakat ezeken a szakaszokon. Az utak mentén lévő zöldövezetet sem számolhatjuk fel, annak kárára sem épülhetnek újabb kerékpárutak. Szerettünk volna a Nyitrai úton kerékpárutat építeni egészen a temetőig, de ez az elképzelés is problémába ütközött, mivel az utat szegélyező zöldterületek magánkézben vannak. A tulajdonosok nem hajlandók eladni ezeket, mert nem szeretnének megválni a tulajdonuktól. A sokat emlegetett kerülőút megépítése ugyancsak nagyon komplikált. Már nyolc éve keressük a megoldást, tárgyalunk a Szlovák Útkezelőséggel, ahol bizonyos időközökben többször is változott annak vezetése. A kerülőúttal kapcsolatos döntést a kormánynak, a közlekedésügyi minisztériumnak kellene meglépni. Hosszadalmas folyamat lesz, mert még a tervrajzok sincsenek készen, holott az illetékes tárca székében ebből a régióból való miniszterek is ültek – sajnos a kerülőút nem tartozott a prioritások közé. Két hidunk van, ami a Nyitra folyón át vezet, egyiket felújították, de a másik is nagyon rossz állapotban van. Reggel, délben és a délutáni órákban egyaránt gyakoriak a forgalmi torlódások, hosszabbodik a várakozási idő a gépkocsisorokban. Terveink között szerepel legalább a városból kivezető körforgalom bővítése, az utak szélesítése, így a Kaufland közelében lévő körforgalomban két sávban, rugalmasabban és gyorsabban haladna a gépkocsiforgalom.
Egy járási székhelyen fontos szempont, milyen a város vezetésének a kapcsolata a megyével, valamint a kistérségben lévő önkormányzatokéval? Milyen eredményei vannak Érsekújvárnak ezen a téren?
Bizonyára az érsekújvári és a szűkebb-tágabb régióban élők számára is fontos hír, hogy új központi autóbusz-megálló építését tervezzük a járási székhelyen. A környező falvakkal és a megyével egyaránt szoros kapcsolatban vagyunk. Biztatnám és buzdítanám az önkormányzatban dolgozó kollégákat más településekről is, hogy kapcsolódjanak be a közös munkába, a megyén és Szlovákiai Városok és Falvak Társulásán belül is. A megyével együttműködünk egy új multifunkcionális sportterem megépítésénél, valamint a zöldövezetek felújításánál. Több közös projektben veszünk részt. A Sziget parkerdőben lévő sport komplexum kiépítését Nyitra megye önkormányzata jelentős összeggel támogatja, amit köszönök azoknak a kollégáknak, akik ezt a megyei önkormányzaton belül támogatták. Ilyen nagyszabású beruházást egyedül és önerőből nem tudnánk felvállalni. Jelenleg megyei képviselőként is tevékenykedem, és ismét indulok a megyei választásokon ugyanúgy, mint ahogy Érsekújvárban polgármester-jelöltként. Ami az ipari parkot illeti, sok cég jött Érsekújvárba, a régebben itt működő kis- és nagyvállalatokat sikerült felkarolnunk. A munkanélküliség százalékaránya azonban annyira alacsony ebben a térségben, hogy nem sok munkaadó érdeklődik, mivel problémát jelent a számukra megfelelő munkaerőt találni.
Az elmúlt négy évben elég sok vita és a torzsalkodás jellemezte az önkormányzati üléseket. Milyen volt a korábbi helyzet és mivel magyarázható, hogy Érsekújvárban újra meg újra két nagy táborra szakad a testület?
Itt talán azt kell figyelembe venni, hogy a testületen belüli ellenzék nem azt szeretné, hogy sikeresek legyünk, hanem ellenkezőleg. Sokszor az emberek, illetve a város rovására megy az ilyen hozzáállás. Ez történt akkor is, amikor a társadalom peremére szorult embereken szerettünk volna segíteni és pályázati támogatással nappali központot nyitni. Sajnos nem hagyták jóvá az elképzelést. Jelenleg van egy létesítményünk, ahol konténerek vannak elhelyezve az utcán élők számára, itt van tisztálkodási lehetőség is, de nem minden rászorulót lehet ilyen módon megszólítani. A segítő szolgálatunkra azonban büszke vagyok, ma már csaknem negyven alkalmazottal dolgozunk, az érkezésemkor még csak hatan voltak. Példaértékű munkát végeznek, a gondozói szolgáltatás, az ételkihordás kiválóan működik a városban. Visszatérve a kérdésre, sokkal egyszerűbb és hatékonyabb lenne a munka egy olyan testülettel, ahol egy cél érdekében fogunk össze. Nyolc évvel ezelőtt, mielőtt sikerült megnyerni a választásokat, magyar-szlovák ellenzéki táborra szakadt a testület. Ezt a problémát sikerült kiküszöbölni, végül a két társaság együttműködött. Később kialakult egy másik ellenzék, amely teljesen másképp, más eszközökkel harcol az önkormányzat, illetve a város ellen, vagy ellenem. Olyan döntéseket, amelyeket háromötödös képviselői többséggel kell megszavazni, nagyon nehéz átvinni a testületben, mert „csak azért is” ellene szavaznak. Nagyon szeretném, ha a leendő testület az idei őszi önkormányzati választásokat követően — akár itt leszek, akár nem — úgy próbálna dolgozni, hogy elsősorban a város lakosainak az érdekeit tartják szem előtt.
Sikerült megszólítani a magyar szülőket, családokat, jó kapcsolatot alakított ki a magyar nevelési és oktatási intézmények vezetőivel az elmúlt választási időszakban?
Bármikor fordulhattak, fordulhatnak hozzám az oktatási intézmények vezetői és azoknak a nevelési intézményeknek a vezetői is, ahol magyar óvodai csoportok vannak. Lényeges szempont számomra, hogy Érsekújvár magyar identitása megmaradjon. Minden adandó alkalommal köszönetet mondok a szülőknek, nagyszülőknek, hogy anyanyelvi intézményt választanak a gyermekeik számára. Szerencsés dolognak tartom, hogy a magyarok számaránya az utóbbi időben nem csökkent számottevően, korábban 24,6 százalék volt, jelenleg 24,2 százalékos a magyarok aránya a járási székhelyen. Gondoltunk az elmúlt választási időszakban a fiatal családokra is, az utolsó két évben 43 bérlakást adtunk át. A város vezetése úgy döntött, hogy az egykori Korzó szálloda helyén további bérlakásokat alakít ki, a Bytkomfort társasággal együttműködve, várhatóan jövő év közepéig több mint 40 lakást adhatunk át.
Hamarosan itt az önkormányzati és a megyei választások, mit üzenne az érsekújváriaknak?
Annyit szeretnék kérni mindenkitől, és nem csak most a választások előtt, hogy ne szidjuk a saját városunkat. Legyünk rá büszkék, keressük meg a közös hangot és közös erővel tegyünk meg mindent Érsekújvár fejlesztése érdekében. Ezt tartom talán a legfontosabbnak. Itt születtem, és úgy érzem, egyszer majd innen fogok eltávozni, ezt a várost szeretném megőrizni a gyermekeimnek. Fontos számomra, milyen munkát hagyok magam után, szeretném, ha látható lenne az igyekezetem, hogy nyugodtan tudjak távozni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
