Washingtonban tartja első ülését a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanács (Board of Peace). A tanácskozás helyszíne az 1984-ben, a kongresszus által alapított United States Institute of Peace (USIP). A testület nem formális nemzetközi szervezet, hanem egy adott célra összehívott országcsoport, amelynek feladata az októberi gázai békemegállapodás végrehajtásának előmozdítása és a nyitott kérdések rendezése.
A Fehér Ház közlése szerint több mint 20 ország vesz részt az ülésen. A közel-keleti régióból jelen van Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Katar, továbbá Indonézia és Magyarország is. Több nyugati állam óvatosan közelít a kezdeményezéshez, egyesek megfigyelői státuszban kapcsolódnak be. A Vatikán jelezte: a válságkezelést elsősorban az ENSZ keretei között tartja indokoltnak.
A résztvevők eddig több mint 5 milliárd dollár felajánlást tettek a gázai újjáépítésre és humanitárius célokra. Nemzetközi kárfelmérések szerint ugyanakkor a teljes helyreállítás költsége elérheti a 70 milliárd dollárt, így az összeg jelenleg előlegnek tekinthető.
A tanács működésének hitelességét négy fő kérdés befolyásolja. Az első a Hamász lefegyverzése és a biztonsági kontroll. Izrael a demilitarizációt alapfeltételnek tekinti, ugyanakkor a végrehajtás módja nem tisztázott. Egyelőre Indonézia tett konkrét felajánlást stabilizációs erő biztosítására.
A második kérdés a gázai kormányzás. A testületben van izraeli részvétel, palesztin képviselet azonban nincs. Ez a későbbi végrehajtás során – a közigazgatás, a rendfenntartás és a segélyelosztás terén – legitimációs problémát vethet fel.
Harmadik terület a humanitárius hozzáférés. A Fehér Ház célja kézzelfogható segélyezési eredmények felmutatása, ugyanakkor a segélyek elosztása politikai és biztonsági kérdéseket is felvet.
A negyedik a pénzügyi infrastruktúra. Információk szerint a JPMorgan tárgyalhat a pénzügyi szolgáltatásokról. A bank és az amerikai elnök között jelenleg peres eljárás is folyamatban van, ami érzékennyé teheti a konstrukciót.
A következő napokban várhatóan nyilvánosságra hozzák, mely országok milyen összeggel járultak hozzá az alaphoz, és körvonalazódhat a tervezett stabilizációs erő létszáma, feladatköre és parancsnoki struktúrája.
A washingtoni üléshez kapcsolódva Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytat Donald Trumppal. A magyar kormány januárban kapott meghívást a Béketanácsba. A felek korábbi találkozóikon gazdasági és energetikai kérdésekről is egyeztettek, köztük az orosz olajszankciók alóli mentességről és a Paks II projektet érintő amerikai intézkedésekről.
A mostani ülés elsősorban a gázai rendezési folyamat gyakorlati kereteiről szól. A testület döntései nem kötelező érvényűek, de a részt vevő országok politikai súlya befolyásolhatja a további nemzetközi egyeztetéseket.
Körkép.sk, Euronews, hirado.hu
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
