Ahogy a magyar kormány Soros Györgyre mutogatva bilit borított a civil szervezetekre, úgy figyelmeztették őket arra, hogy a féktelen és óvatlanul szabályozott harc, a személyre szabott törvénykezés rosszul is elsülhet a határon túli magyar szervezetek miatt. Robert Fico pedig már be is jelentkezett.
A Soros-ellenes hadjárat közepette a kormányt többször is figyelmeztették az ellenzékből arra, hogy veszélyes játékba kezdett. A Jobbik például számtalanszor, parlamenti és bizottsági szinten is hangoztatta, hogy ugyan mélyen elítélik a Soros-féle szellemiséget, de pont azért nem támogatják a CEU-elleni hadjáratot, mert
1. egyetemeket nem szabad bolsevik módszerekkel bezáratni
2. a magyar törvények táptalajt adhatnak a magyarellenes határon túli lépéseknek is
A kormány ezeket a kritikákat nem vette komolyan, csupán a funkcionális analfabetizmusra és a törzstábori fanatizmusra építve egyszerűen Sorost kiáltottak mindenki ellen, aki nem támogatta őket fenntartások nélkül. Pedig megérte volna átgondolni a Jobbik kritikáit, ugyanis Robert Fico szlovák miniszterelnök az Ujszo.com szerint
kifejezetten a magyarországi példát követve, Szlovákiában is szigorítani akarja a civilszervezetek átláthatóságára vonatkozó törvényeket.
A lap szerint úgy fogalmazott,
„Hogy tudjuk, ki kicsoda, mert aztán mindenféle találkozókat szerveznek az utcákon, amelyek mögött külföldi civilszervezetek állnak”
Azt is írják, Fico erről az Orbán Viktorral és a visegrádi négyek többi miniszterelnökével való találkozó után beszélt, tehát a magyar kormányfő előtt nem is lehet kérdéses, hogy mit indított el a civilek elleni hadjárattal, és milyen veszélybe kerültek a határon túli magyar szervezetek.
Látható, hogy gyakorlatilag abba az irányba indultunk el, amit korábban Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének vezetője vizionált, azaz, hogy veszélybe kerülhetnek az elszakított területeken működő, anyaországi támogatású civil szervezetek. Ezekre ugyanis a helyi magyarság jogai védelmében „befolyásolni kívánják a politikát”, tehát ők román, szlovák, szerb, vagy ukrán szemmel nézve ugyanúgy minősíthetők „külföldi ügynökszervezeteknek”.
A szlovák lépések tehát igencsak megnövelhetik a kockázatát annak, hogy adott helyzetben a felvidéki magyar szervezetek kerüljenek célkeresztbe a magyarországi támogatások miatt. Ebben pedig már semmi meglepő nem lehet, a kérdés csak az, hogy a többi szomszédos ország is ilyen pályára lép-e. Márpedig tanulva a korábbi kisebbségpolitikai lépésekből, erre komoly esély lehet.
Mint arról részletesen beszámoltunk, kedden tárgyalta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Lex Civilként is emlegetett szigorításokat, ahol a kormánypárti többség szokása szerint minden módosító javaslatot lesöpört az asztalról.
Ugyanakkor a Jobbik azért sikerként könyvelhette el, hogy Szávay mások mellett arra is ígéretet kapott, hogy megvizsgálják, a nemzetiségi szervezetek a jelenlegi tervezettel ellentétben ne tartozzanak a törvény hatálya alá. Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy a szlovák szigorítások is elkerülik majd a felvidéki magyar szervezeteket.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
