A fűzfához kötözött állat olyan szánalmas látványt nyújtott, hogy Theodore Roosevelt képtelen volt meghúzni a ravaszt. Az amerikai elnök szívét elöntötte a szánalom, a kialakult helyzetet pedig rendkívül sportszerűtlennek találta. Miután felmérte, hogy nem segíthet a megsebzett medvén, megkérte segédjét, hogy kíméletesen segítse át az állatot a másvilágra. A fekete medve kálváriája ezzel véget ért, a Teddy-mackók története viszont csak ekkor kezdődött el.
Az amerikai elnökről, Theodore Rooseveltről köztudott volt, hogy nagy természetbarát és egyben szenvedélyes vadász is.
Andrew H. Logino, Mississipi állam kormányzója is tudta ezt, és 1902 novemberében vadászatra hívta az elnököt.
A vadászat során azonban egy rendkívül kellemetlen eseményre került sor: a Mississippi állam vadonjaiban cserkésző vadászok közül csak Rooseveltnek nem sikerült puskavégre kapnia egyetlen állatot sem. A szervezők a fejükhöz kaptak és eget-földet megmozgattak, hogy az elnököt egy trófeához juttassák.
Végül egy fekete medvét sikerült kézre keríteniük, és az állatot egy fához kötözték, hogy Roosevelt könnyen elejthesse.
Az elnöknek viszont megesett a szíve a medvén és nem lőtte le a macit. Emberséges viselkedésének híre hamar szárnyra kelt, bejárta a sajtót és megérintette az embereket.
Alig három hónappal az ominózus eset után, 1903. február 15-én, a New York-i Morris Michtom két plüss játékmackót helyezett el brooklyni édességboltja kirakatában.
A játékmackó-készítés ötletét egy, Clifford Berryman által rajzolt, a Washington Postban megjelent humoros karikatúra ihlette, amelyen az együttérző Roosevelt és egy láncra vert maci volt látható.
Michtom, aki feleségével egyetemben plüss játékállatok készítésével egészítette ki jövedelmét, megérezte a medvékben rejlő üzleti lehetőséget, de nem siette el a dolgokat.
Sokan a II. világháborúban is kabalaként használták a plüssmackókat
Mielőtt felesége segítségével legyártotta volna az első macipárost, magától Roosevelt elnöktől kért engedélyt, hogy termékeit „Teddy Bear-nek” (azaz Teddy-mackónak) nevezhesse el.
Az elnök igent mondott, a plüss állatcsodák pedig gyorsan meghódították az emberek szívét: az USA-ban és Nyugat-Európában valóságos játékmackó-őrület söpört végig.
A kereslet olyan nagy volt a plüssmackókra, hogy pár évvel az első darabok bemutatása után, 1907-ben, Morris és Rose Michtom „Ideal Novelty and Toy Company” néven már játékgyárat alapíthatott.
Még maga Theodore Roosevelt is profitált a játékmackókból. Újraválasztási kampányában ugyanis az elnök, valamiféle hetedik érzéktől vezérelve, egy játékmackót használt kabalafigurának. Ez végül pazar lépésnek bizonyult, mert Rooseveltet a kampány végén másodszorra is elnökké választották.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
