Május 15-én, pénteken adta át az Astriceum Érseki Múzeumban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, szombathelyi megyéspüspök az érsek által 2001-ben, a Kalocsai Érsekség 1000 éves fennállása alkalmából alapított Kunszt József-díjat, mellyel pedagógusokat jutalmaznak.
Cél az „ideigvaló és örök boldogság”
Az ünnepség elején Bábel Balázs érsek köszöntötte a tanárokat, tanítókat, a kitüntetetteket és Székely Jánost, valamint Bagó Zoltánt, Kalocsa polgármesterét.
Mint mondta, április végén az MKPK-ból néhányan meglátogatták a 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát, és megtekintették a Borúra derű kiállítást. Úgy fogadták őket: „nem vendégek vagytok, hanem hazajöttetek”, majd elsorolták nekik, az egyháziak közül kik támogatták az MTA létrejöttét. A kalocsaiak részéről kiemelték Haynald Lajos bíborost. Bábel Balázs pótlólag hozzátette Kunszt József nevét is, hiszen az érsek 10 ezer arany forinttal támogatta az Akadémiát, ami ma 100 millió forintnak felel meg.
„Hogy mit adott Kunszt József Kalocsának, azt csak mi tudjuk. Idehozta az iskolanővéreket, a jezsuitákat és a tanítóképzőt. Igazi nagy mecénás volt, illő, méltó, hogy megemlékezzünk róla. 2001-ben díjat neveztem el róla, hogy azt adják oda az arra érdemes pedagógusoknak” – fogalmazott az érsek, majd hozzátette: az iskolanővérek zárdájának megalapítására és fenntartására is rengeteg pénzt adott a nagy előd, aki azt írta a nővéreknek: „Az a célom, hogy a növendékek ideigvaló és örök boldogságukat elnyerjék.”
Ma nemcsak forrásban, hanem krízisben is van az iskola, kérdéssé vált, mi a célja – mutatott rá a kalocsai érsek, majd felidézte, hogy a napokban Rómában tartott oktatási konferencián az iskola feladataként az egyén, a személy, a remény kifejlesztését fogalmazták meg, hogy az ember boldog legyen a földön, és eljusson az Istenhez.
Kunszt József azt mondta a nővéreknek, hogy a vállalt hivatásukat keresztény módon, példaként éljék meg, és legyenek mindvégig állhatatosak, hűségesek – folytatta beszédét az érsek. – Ezen a pályán kitartani minden körülmények között a hűség és állhatatosság erénye. Minden díjazott hosszabb ideje tanít, és kérjük, maradjanak meg ezen a pályán – tette hozzá.
A lényegről is beszélni kell
Székely János ünnepi beszédében Sámson történetével magyarázta, mit jelent szülőnek és pedagógusnak lenni. A fiú születésekor az édesanyjának megjelenik egy angyal, átadja az üzenetet: a gyermek lesz népe szabadítója a filiszteusok kezéből, majd megismerteti a szabályokkal, amelyeket a fiának be kell tartania. Az édesanya nem mondja el az üzenet lényegét sem a férjének, sem a fiának, így Sámson nem tudja meg, hogy az életét népe megszabadítására kapta. Az erejét ostobaságokra fecsérli, és csak későn, amikor elfogják, megvakítják, döbben rá, másképp kellett volna élnie.
Hány mai gyerek élete hasonlít Sámson életéhez! – mutatott rá Székely János. – Mennyi kincset rejt el minden gyermekben a Teremtő, mennyi szép dolog származhatna belőlük! A fiatal sokszor nem tudja, mire kapta az életét, mit jelent embernek lenni, miért legyen nagylelkű, becsületes, egy házasságot hogy lehet megőrizni egy életen át, hogyan nézzen szembe betegséggel, halállal. Sokan csak túlságosan későn hallanak ezekről, amikor már millió sebet kaptak, szenvedélyek rabjai – fogalmazott, majd felhívta a figyelmet a szülők és a pedagógusok felelősségére.
A hajó-metaforával magyarázta: a mai nevelés csak arra tanítja meg a gyerekeket, hogyan hajózzanak úgy, hogy ne ütközzenek a másikkal; arról pedig, hogy a hajózás jól sikerüljön, élete hajója, családja, házassága el ne süllyedjen, hogyan tud győzni szenvedélyek és a harag fölött, hogyan tud szépen siklani a vízen, nem hall. Mint ahogyan arról sem, van-e egyáltalán kikötő, és az merre van, az életnek van-e értelme, oka, célja.
Emiatt az emberi élet végén mindazt, amit felépítettünk, „életünk házát” leeresztik a süllyesztőben, megsemmisül. Óriási erőfeszítéssel felépítjük csak azért, hogy a semmibe tartson a semmiből. Így a házépítés abszurd, értelmetlen – fogalmazott, és egy kábítószerfüggő fiúról mondott történetet, aki megszabadult a szertől, de mielőtt hazamehetett volna, öngyilkos lett. Az orvosának azt írta: „Köszönöm, hogy meggyógyított, sajnálom, hogy nem tudott megmenteni.” Nem találta meg az élete értelmét.
– hangsúlyozta Székely János.
A szabadságot ma sokan félreértik
Beszédében ez után XVI. Benedek pápa gondolatait fejtette ki a szabadságról és annak modern kori, félreértett értelmezéseiről.
A szubjektív önkény a mai szabadságideál: bármit megtehetek, ami másnak nem árt. Először is az a probléma ezzel, hogy sokan élünk a földön, a sok szubjektív szabadságot csak valamilyen objektív mércével lehet összehangolni. Másrészt az ökológiai katasztrófa réme is azzal szembesít, hogy a modern ember nem tehet meg akármit, az isteni rend szerint lehet csak élni. A külvilágba bele kellene simulni, meg kellene találni benne a helyünket. A harmadik probléma a modern szabadságfogalommal az, hogy az ember társas lény, szeretetre születik, szeretetkötelékekben tud csak kibontakozni – magyarázta a püspök, majd elmondta, hogy
A mai fiatalok a korlátlan pillanatnyi vágyak azonnali beteljesülését értik szabadság alatt, de ez elveszi a valódi boldogulás lehetőségét, a kötődés, elköteleződés képességét – hangsúlyozta.
Beszéde végén humoros és megindító történetekkel idézte fel szentendrei gimnáziumi éveiből tanárait.
Odaadással megélt, számtalan gyümölcsöt termő pedagógusi pályák jutalmazása
Idén 25. alkalommal került sor a díjátadásra. Elsőként Kalocsa város részéről Berta Somogyi Csaba, a kalocsai Központi Speciális Gyermekotthon, Általános Iskola és Szakiskola otthoncsoportjai szakmai vezetője vehette át a bronz emlékplakettet és az oklevelet, őt Bagó Zoltán polgármester méltatta.
A szerzetesi fenntartású katolikus intézményekből Vargáné Csűri Bernadett, a kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda gimnáziumi intézményegység-vezető helyettese lett az idei díjazott. Munkáját Mikulás Domonkos, az intézmény főigazgatója dicsérte.
A Főegyházmegye fenntartásában működő alapfokú katolikus oktatási-nevelési intézményekből Kapitány Erzsébet, a sükösdi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Általános Iskola tanára és Ujváriné Lengyel Éva, az akasztói Kunszt József Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatója kapott elismerést.
Kapitány Erzsébetet Mihálovics Ferenc, a sükösdi intézmény igazgatója méltatta, Ujváriné Lengyel Évát pedig Gubánné Líbor Ildikó, az akasztói katolikus általános iskola igazgatóhelyettese.
A Főegyházmegye fenntartásában működő középfokú katolikus oktatási-nevelési intézményekből idén Nagy László, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Technikum tanára részesült Kunszt József-díjban. Munkáját az intézmény igazgatója, Téglás László dicsérte.
A díjak átadása után a sükösdi Magyarok Nagyasszonya Katolikus Általános Iskola diákja szavalt, az iskola tanulóiból alakult Sükösdi Danubia Tamburazenekar pedig kiváló műsort adott a hallgatóság örömére.
A díjátadó ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult, majd a vendégek fogadáson vettek részt az érseki palota dísztermében.
Fotó: Lambert Attila
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
