A budapesti külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt erről, kiemelve, hogy a magyar kormány folytatni szeretné mindazokat a gazdasági, oktatási, egyházi, kulturális és sporttal kapcsolatos fejlesztéseket, amelyek a határon túl élő magyar közösségeket erősítik. Mostani székelyföldi körútján – Marosvásárhelyről indult Sepsiszentgyörgyre, majd Csíkszereda és Gyergyószentmiklós következett – vitathatatlanul ez a legfontosabb üzenet. Azt is jelezte, hogy a magyar állampolgársággal rendelkezők március 19-től kezdődően három diplomáciai képviseleten személyesen is leadhatják voksaikat, mert egyetlen szavazat sem veszhet el, arra számítanak, hogy az itt élő magyarság is kifejezi akaratát. Szijjártó Péter arra is emlékeztetett, 2010 jelentős fordulópont a nemzetpolitikában, ugyanis azelőtt a baloldali kormány „ellenséges és lekicsinylő hozzáállást” tanúsított a határon túli magyarokkal kapcsolatban.
Magyarán, az itt élő, szavazati joggal rendelkező magyarok voksaik révén beleszólhatnak abba, ami az Országházban történik. Ez nem csupán egy szimbolikus lehetőség, hanem meghatározó jelentőségű politikai szerepvállalás is, melyre nem mindig volt lehetőség, s mely egyben állásfoglalást is jelent. Az itt élők magyarországi parlamenti választásokon való részvétele azt is tükrözi, számunkra nem közömbös, mi és hogyan történik az anyaországban. Másrészt a részvétel mindazok számára is hangsúlyos üzenet, akik a mai napig úgy vélik, hogy az itt élő, magyar állampolgársággal is rendelkező magyar emberek nem szólhatnak bele abba, ami Magyarországon történik. Számukra ugyanis a nemzet és a lepengetett adóforintok között egyenlőségjel húzódik. Elgondolkodtató és fájdalmas is egyben, hogy e nézet továbbra is jelen van a magyar közbeszédben, noha a szavazati jogukkal élni kívánó székelyföldiek és erdélyiek jogszerűen járnak el, hiszen ha valaki bárhol a világon szavazati joggal rendelkezik, a legtermészetesebb, hogy azzal él is. Ennek ellenére némelyek az anyaországban továbbra is másodrendű állampolgárnak tekintik azokat a székelyföldi, erdélyi nemzettársaikat, akik magyar állampolgársági okmányok büszke és jogos tulajdonosai.
Aki tehát úgy gondolja, számára nem mindegy, mi következik – támogatják, felkarolják a székelyföldi, erdélyi magyar közösséget, avagy éppen magára hagyják –, éljen csak bátran szavazati jogával. Egyénként ennél többet nem is tehet, hiszen a mindenkori szavazás – vagyis a politikai következményekkel járó állásfoglalás – cselekvést jelent, ellentétben a távolmaradással, amely rendszerint sehová sem vezet. Ha tehát valaki a Székelyföldről, Erdélyből szavazópolgárként részt vesz a magyarországi parlamenti választásokon, nem csak egy lelkiismereti kérdésnek próbál eleget tenni, hanem közjogilag is nyomatékosítani kívánja, hogy a magyar nemzethez tartozik. És nem csak azért, mert magyar útlevél van a zsebében, hanem főként azért, mert már ősei, felmenői is teljes jogkörű magyar állampolgárok voltak.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
