Elnézést kért a Facebook, amiért korábban meztelenkedés címszóval letiltotta a világ talán egyik legismertebb festményét, Eugène Delacroix 1830-as A Szabadság vezeti a népet című alkotását – számolt be a kínos ügyről a francia AFP hírügynökség.
A The Japan Times által is idézett szabadkozásra azután került sor, hogy az egyébként a szabadságot jelképező, a zsarnokság elleni elnyomással szembeni szimbólumnak számító képpel egy párizsi színházi rendező akart meghirdetni egy darabot. Az amerikai közösségi médiaóriás azonban negyed órával a posztolás után leállította és letiltotta azt, ugyanis a szabadság allegorikus alakjának, a kezében a francia trikolórral a barikádon álló Marianne-nak fedetlen a keble. Miután Jocelyn Fiorina észlelte a letiltást, újra kiposztolta a hirdetést úgy, hogy egy „Facebook által cenzúrázva” felirattal eltakarta a festmény központi alakjának mellét. Az külön érdekes, hogy a francia festő alkotása akár még meg is felelhet annak az internetes direktívának, amely tiltja a mellbimbó ábrázolását, ugyanis a nőalaknak nincs is ilyen körülhatárolt kontúrja.
– A Szabadság vezeti a népet című alkotásnak természetesen ott a helye a Facebookon… Azonnal jelezzük a felhasználónak, hogy a fizetett hirdetését a továbbiakban elfogadjuk – állt a közösségi oldal párizsi irodáját vezető Elodie Larcis közleményében. Mentségképp azt hozta fel, hogy a körültekintés és elővigyázatosság miatt hetente sok-sok millió Facebook-hirdetés fotóját kell átnézniük, majd jóváhagyniuk, és sajnos ilyenkor előfordulhatnak hibák.
Ezzel, már a meztelenkedés tiltásával egyébként tényleg mindenki egyetért, ahogy ilyen esetben teljesen jogosan nem lehet meghirdetni semmit sem a közösségi oldalon, a gond azonban azzal van, hogy sokszor nem tesznek különbséget művészet és a magamutogatás, pornográfia között. S mint látszik, egyre többször futhatunk bele a Facebookon ilyen ügyekbe, ami most Delacroix tényleg világhíres alkotásával is történt. Nemrég így járt egy francia tanár is, akinek oldalát azért tiltották le, mert egy olyan Gustave Courbet festményt rakott ki, amelyen szintén meztelen alakok szerepeltek. S a tanár hiába akarta beperelni a közösségi oldalt, a bíróság indoklás nélkül elutasította a keresetét, azt ugyan elismerve, hogy a Facebook hibázott.
A Zuckerberg-birodalom immár több mint egymilliárd felhasználója józan ésszel szinte követhetetlen adatmennyiséget tölt fel percenként a világhálóra, s nincs az a munkatárs mennyiség, amelyik képes ezt rendesen, tartalmasan, figyelmes moderálni. Ezért már vannak olyan algoritmusok, belső programok, amelyek ezt a folyamatot, a különböző szűréseket végzik, a problémákat jelzik. S mikor nem derül ki, pontosan ki és miért tilt le képeket, emögött az is meghúzódhat, hogy ezek az „okosprogramok” sajnos még nem elég okosak ahhoz, hogy felismerjék, mi a művészet és mi a magamutogatás, vagy épp illegális pornográf tartalom. Nos, Delacroix mindenképpen előbbi halmazba tartozik, leghíresebb képét ráadásul nem is olyan nehéz kiszúrni, nem mellesleg pedig egykor rajta volt a francia fizetőeszközön, a frankon is.
http://mno.hu/
Az ilyen esetek is mutatják, egyre komolyabb igény mutatkozik arra, hogy a két halmazt jól és sikeresen külön lehessen választani, mert bosszantó, ha egy művészeti alkotás a túlzott korrektség áldozatává válik. Épp ezért vették le nemrég a Manchesteri Művészeti Galéria faláról John William Waterhouse angol preraffaelita művész 1896-ban festett Hülasz és a nimfák című alkotását. Az olajkép – ahogy arról lapunk is beszámolt – végül visszakerült, egyúttal közösségi diskurzust sürgettek a művészet és a meztelenség kérdéséről. Amint látjuk, időszerű lenne.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
