Mintegy másfél ezer vállalkozásra szabtak ki munkaügy bírságot az év első felében a hatóságok.
A jogsértéseket elkövető csaknem 6400 munkáltató közül több mint 1 500 vállalkozásra szabtak ki összesen 215 millió 265 ezer forint munkaügyi bírságot az elsőfokú munkaügyi hatóságok ez év első hat hónapjában. Ebben szerepet játszott az is, hogy a munkaviszony bejelentésének elmulasztása január elsejétől ismét munkaügyi bírságot von maga után. Ugyanakkor az érdemi döntések mintegy 74 százaléka nem rótt ki anyagi szankciót, például figyelmeztetés volt.
A munkaügyi hatóság 9 700 munkáltatót ellenőriztek az első fél évben, a vizsgálatok során a foglalkoztatók kétharmadánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalóknak, azaz mintegy 41 ezer főnek a 61 százalékát érintették.
A tavalyi első fél évhez képest mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalansággal érintett munkavállalók arányában csökkenés figyelhető meg. Továbbra is meghatározó a feketefoglalkoztatás, amely az ellenőrzött munkavállalók csaknem 12 százalékát érintette – derül ki a Pénzügyminisztérium jelentéséből.
Az összes feketén foglalkoztatotthoz viszonyítva az építőiparban növekedett a szerződés nélkül dolgozók aránya az elmúlt évben 32-ről 35 százalékra. Az építőipari vállalkozások felelősek a legtöbb munkavállaló bejelentésének elmulasztásáért.
A személy- és vagyonvédelmi munkavállalók 17 százaléka dolgozott feketén az első fél évben, tavaly ilyenkor ez az arány még 28 százalék volt.
Valamelyest csökkent a kereskedelemben szabálytalanul munkát végzők száma is, de még mindig az összes feketemunkás 10 százalékát adja ez a szektor. A gépiparban gyakorlatilag nincs feketefoglalkoztatás: ez abból fakad, hogy egy-egy nagy munkavállalói létszámot foglalkoztató ipari munkáltató tájékozott és jól felkészült munkaügyi apparátussal rendelkezik. Ellenben egyre inkább ellepik a feketén dolgozók a vendéglátást; a szerződés nélkül dolgozók csaknem 15 százalékát adják ki.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nemritkán azért mulasztják el a bejelentést, hogy elkerüljék a közterhek befizetését. A munkavállalók és a munkáltatók képviselőinek elmondása alapján sokszor éppen azért választják ezt a foglalkoztatási formát a hagyományos, munkaszerződéssel létesített munkaviszony helyett, mert így a kifizetett munkabérből a munkáltató nem vonja le a különböző tartozásokat, letiltásokat; például banki követeléseket, köztartozásokat, gyermektartásdíjat. A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatosan továbbra is gyakori az „adminisztrációs hibára” való hivatkozás, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a „könyvelő elmulasztotta” a bejelentésüket.
Előfordult az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló „próbanapon” van.
Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett, meglehetősen gyakori szabálytalanság. Ritkábban fordul elő a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, amely az esetek többségében a jogszabályok téves alkalmazására vezethető vissza. Harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával, vagy más munkáltatóhoz szóló, vagy lejárt engedéllyel valósul meg.
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések mintegy 10 400 főt érintettek az első félévben, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel azelőtti adatokkal. Ezek a jogsértések jellemzően a gépiparban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, ennek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya áll – a munkáltatók állítása szerint a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap és ki jön dolgozni -, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék.
A munkavállalók munkaideje gyakran meghaladta a napi illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, ami bizonyos munkakörökben rendkívül veszélyes lehet.
A munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságok szintén gyakoriak voltak, idén eddig a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók ötödét érintették, ám számottevően mérséklődött 2017. első fél évéhez képest. Munkaidő-nyilvántartást gyakran nem vezetnek az építőiparban, míg a hiányos (hamis) munkaidő-nyilvántartás a kereskedelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén jellemzőbb.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
