Az Országgyűlés elfogadta az Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló határozati javaslatot kedden. Továbbá módosították az atomenergia-törvényt, kihirdették a Béketanács alapokmányát, illetve két ügyben is felfüggesztették Hadházy Ákos mentelmi jogát. Több ellenzéki politikus utoljára szólalt fel az Országgyűlésben.
Ez az utolsó plenáris ülés a 2022–2026-os országgyűlési ciklusban: az április 12-i választások napjáig már nem ül össze ebben az összetételben az Országgyűlés, sok politikus most búcsúzik a képviselőségtől.
Búcsúbeszéddel kezdődött meg a jelenlegi Országgyűlés utolsó ülésnapja.
Kedden napirend előtt a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese szólalt fel először, aki korábban a Fideszben is politizált. Mellár Tamás szerint a kormánypártok hibája, hogy az Országgyűlésben már nincsenek valódi szakpolitikai viták. A Párbeszéd képviselője úgy látja, Magyarország „Európa legszegényebb, legkorruptabb és legmegvetettebb nemzete lett”.
„A magyar gazdaság nem tudott felzárkózási pályára lépni, sőt, egyre inkább lemarad a volt szocialista országok között is.
Magyarország politikailag teljesen elszigetelődött. Lassan kikerülünk az Európai Unióból, a nyugati védelmi rendszerből, és egyre inkább betagozódunk az orosz érdekszférába”
– fogalmazott Mellár Tamás.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszát azzal kezdte, hogy a magyar pénzügyi helyzet stabil. Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban „Európa legjelentősebb, legnagyobb adócsökkentési programját hajtotta végre”. Emlékeztetett, hogy bevezették a fix 3 százalékos Otthon Start Programot, továbbá az államtitkár szerint sikerrel működik a fix 3 százalékos kkv-hitel és a Demján Sándor Program is, miközben visszahozták a 13. havi nyugdíjat, majd megkezdték a 14. havi nyugdíj kifizetését, annak első hetével együtt.
Mellár Tamás 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 2006 és 2007 között a Fidesz pécsi önkormányzati képviselője volt. 2010-től egy évig, a kormánypárttal való szembefordulásáig a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója volt.
Mellár Tamás 2018-ban függetlenként, 2022-ben pedig az Egységben Magyarországért szövetség jelöltjeként szerzett parlamenti mandátumot. 2018 óta volt a Párbeszéd-frakció tagja, az idei országgyűlési választáson azonban sem a pártja, sem ő nem indul el a Tisza általuk remélt győzelme érdekében.
Elfogadták az ukrán uniós tagságot és finanszírozást elutasító határozatot
Az Országgyűlés elfogadta az Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról szóló határozati javaslatot kedden. A képviselők 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntöttek a javaslat elfogadása mellett.
A határozatban az szerepel: Magyarország ellenzi Ukrajna uniós tagságát, mert Ukrajna háborúban áll és felvétele az Európai Uniót is a háború részesévé tenné.
Ukrajna nem felel meg az uniós tagság kritériumainak, a javaslat ezért felszólítja a kormányt, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa.
A határozat arra is felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg mindent a nemzetközi béketörekvések támogatása érdekében, ne küldjön pénzt és fegyvereket Ukrajnába és tegyen meg mindent az ellen, hogy akár Magyarország, akár az Európai Unió belesodródjon az orosz-ukrán háborúba.
A határozat figyelmeztet arra is: az EU következő hétéves költségvetéséből Ukrajna részesedése a 360 milliárd eurót is meghaladhatja, ehhez az Európai Bizottság tervezete a kohéziós forrásokat és agrártámogatásokat csökkentené. Ukrajna újjáépítési terve 800 milliárd dolláros igényt fogalmaz meg a következő évtizedben, további 700 milliárd dolláros igényt pedig katonai célokra. A terv finanszírozása minden magyar család számára közel 1,4 millió forint terhet jelentene.
Az Európai Unión belül egyre erősödnek azok a törekvések, amelyek az EU-t katonai szövetséggé alakítanák át – emlékeztet a javaslat, amely az ezen kezdeményezésekkel szembeni fellépésre szólítja fel a kormányt. A határozat értelmében az Országgyűlés elutasítja az EU intézményeinek azon gyakorlatát is, amely az egyhangú döntéshozatal követelményének megkerülésére irányul.
Módosították az atomenergia-törvényt
Az országgyűlési képviselők módosították az atomenergiáról szóló törvényt, kialakítva a kis moduláris reaktorok jövőbeni magyarországi alkalmazásának jogszabályi feltételeit. A javaslatot 142 képviselő szavazta meg, 18 voksolt ellene, míg 25 tartózkodott.
A csomag parlamenti vitájában az előterjesztő azt hangsúlyozta: az atomenergia magyarországi alkalmazása alapvető nemzeti érdek,
közvetlenül szolgálja az ország energiaszuverenitási, ellátásbiztonsági és klímavédelmi céljainak teljesítését, a módosítások pedig jelentősen hozzájárulnak Magyarország energiafüggetlenségének erősítéséhez.
A módosítással változnak az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatósági tevékenységére vonatkozó szabályok, így az OAH a soron kívüli eljárást – amely számára többletterhet jelent – igazgatási szolgáltatási díj ellenében folytatja le. Bővül azon eljárások köre, amelyek esetében szakhatóság bevonása indokolt.
A kis moduláris reaktorokkal (small modular reactor, SMR) kapcsolatos szabályozás lehetővé teszi, hogy
a tiszta és megbízható energiatermelést kisebb területen, olcsóbban és gyorsabban lehessen megvalósítani.
Ezen reaktorok révén stabil és kiszámítható lesz az energiaellátás, csökken a függőség az importtól. A törvénymódosítás az SMR-re vonatkozó alapvető szabályokat teremti meg, míg a határozati javaslat elfogadásával az Országgyűlés elvi hozzájárulást adna ezen reaktorok telepítéséhez szükséges előkészítő tevékenység megkezdéséhez.
Két ügyben is felfüggesztették Hadházy Ákos mentelmi jogát
Az Országgyűlés 126 igen, 51 nem és 4 tartózkodás mellett felfüggesztette Hadházy Ákos független parlamenti képviselő mentelmi jogát. A lépés megtételét a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte, miután a politikus ellen Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő tettleges becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést.
Hadházy Ákos az ülésen felszólalva mentelmi joga felfüggesztését kérte. A parlament ezt követően újra szavazott a független képviselő mentelmi jogáról, aki ellen rágalmazás vétsége miatt tett feljelentést Horváth István (Fidesz) országgyűlési képviselő és egy jogi személy. Az Országgyűlés 141 igennel,43 nem és 1 tartózkodás ellenében ebben az ügyben is felfüggesztette az ellenzéki politikus mentelmi jogát. Hadházy Ákos a szavazás előtt ismét a mentelmi joga felfüggesztését kérte a képviselőktől, arra hivatkozva, hogy nagyon érdekli az ügy.
Varga Zoltán (DK) mentelmi jogának felfüggesztését a Nyíregyházi Törvényszék indítványozta, miután a képviselő ellen egy természetes személy becsületsértés miatt tett feljelentést. A parlament 6 igen, 174 nem és 3 tartózkodás mellett utasította el a kezdeményezést.
Nem függesztették fel Pócs János (Fidesz) mentelmi jogát sem, aki ellen egy természetes személy tett feljelentést rágalmazás miatt. Az Országgyűlés a Szolnoki Járásbíróság kezdeményezésére foglalkozott az üggyel. A döntéshozatalnál 19 képviselő voksolt igennel, 162 nemmel, míg 3 tartózkodott.
További határozathozatalok:
Kihirdették a magyar-szaúdi részleges vízummentességi megállapodást
Az Országgyűlés 185 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta annak a magyar-szaúdi megállapodásnak a kihirdetését, amely a diplomata-, különleges, külügyi szolgálati és szolgálati útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességéről szól.
A megállapodás értelmében a jelzett útlevelekkel rendelkező magyar és szaúdi állampolgárok vízummentesen utazhatnak majd egymás területére, és ott 90 napig szabadon tartózkodhatnak.
Légiközlekedési megállapodás Új-Zélanddal
Az Országgyűlés 185 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta Magyarország és Új-Zéland közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot.
A döntés lehetővé teszi, hogy közvetlen légijáratok induljanak a két ország között. A megállapodás rögzíti, hogy mindkét fél több légitársaságot is kijelölhet az üzemeltetésre, megteremti továbbá annak feltételeit, hogy a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősödjenek.
Kihirdették a magyar-kirgiz légiközlekedési megállapodást
Az Országgyűlés 186 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás mellett elfogadta a Magyarország kormánya és a Kirgiz Köztársaság Miniszteri Kabinetje közötti, 2024-ben aláírt légiközlekedési megállapodás kihirdetését. A megállapodás értelmében közvetlen légijáratok indulhatnak a két ország között. A járatok üzemeltetésére mindkét fél több légitársaságot is kijelölhet.
Kihirdették a Béketanács alapokmányát
Az Országgyűlés 139 igen, 30 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett elfogadta a Béketanács Alapokmányának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek preambulumában rögzítették: a tanács célja a jelenlegi háborús konfliktusok lezárása és újak kialakulásának megakadályozása, ami egyezik a magyar nemzeti érdekkel.
Az alapokmányban a szervezet küldetését akként írták le, miszerint a Béketanács egy olyan nemzetközi szervezet, amely a stabilitás előmozdítására, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítására, valamint a tartós béke biztosítására törekszik a konfliktusok által érintett vagy fenyegetett területeken.
A tanács alapító elnöke Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, tagságra pedig kizárólag azok az államok jogosultak, amelyeket az elnök meghív. Az elnöki tisztségre a mindenkori elnök jelöli ki az utódját.
Minden tagállam tagsága legfeljebb hároméves időszakra szól, de ez az időtartam nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek az alapokmány hatálybalépését követő évben több mint egymilliárd dollár pénzbeli hozzájárulást biztosítanak a Béketanácsnak.
A Béketanács évente legalább egyszer ülésezik, és működik mellette a Végrehajtó Tanács is, amely az elnök által kiválasztott globális jelentőségű vezetőkből áll és gyakorolja „a tanács küldetésének végrehajtásához szükséges és annak megfelelő hatásköröket”. A Béketanács a költségeit a tagállamok, egyéb államok, szervezetek önkéntes hozzájárulásaiból vagy egyéb forrásokból finanszírozza.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
