A Fidesz és a KDNP frakciója az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban politikai nyilatkozatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben a parlament kifejezi elkötelezettségét a béke mellett – közölte a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok közös frakcióülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön Balatonfüreden, ahol azt is bejelentette, hogy a Fidesz-frakció megosztott a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két érintett országba.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Simicskó Istvánnal, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülése után a balatonfüredi Kisfaludy Galériában 2023. február 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A Fidesz és a KDNP frakciója az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban politikai nyilatkozatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben a parlament kifejezi elkötelezettségét a béke mellett – közölte a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok közös frakcióülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön Balatonfüreden, ahol azt is bejelentette, hogy a Fidesz-frakció megosztott a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két érintett országba.
Kocsis Máté hangsúlyozta, a magyar kormány álláspontja világos: az ország nem kíván belesodródni a háborúba, ez nem Magyarország konfliktusa. Ugyanakkor – folytatta – „nyomás alatt vagyunk”, országként, kormányként és parlamenti többségként is, ezért azt a döntést hozták, hogy egy politikai nyilatkozatot terjesztenek az Országgyűlés elé, mert ebben a kérdésben a parlamentnek is nagyon határozott és világos álláspontot kell elfogadnia.
Kiemelte: egy éve zajlik a háború Oroszország és Ukrajna között, és nincs jele annak, hogy ez rövid időn belül véget érne. A következmények drámaiak, a háború már eddig is több százezer ember életét követelhette, és az elmúlt évek legnagyobb európai humanitárius válságát okozta, mindeközben Európa a háborúban a sodródás napjait éli – mondta. Hozzátette: az Európai Parlament további fegyverszállításokat követel, vadászgépeket, helikoptereket, rakétarendszereket, harckocsikat és még több lőszert, emberélet kioltására alkalmas eszközt küldene a hadszíntérre, sőt a tagállamok egy jelentős része már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett.
A hétpontos nyilatkozatot ismertetve közölte: kifejezik elkötelezettségüket a béke mellett, és azt várják el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy mielőbb a béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak. Emellett – folytatta – ismételten elítélik Oroszország katonai agresszióját és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre, de rögzítik, hogy senki nem kényszeríthet bennünket arra, hogy bármely ország érdekeit saját hazánk, Magyarország érdekei elé helyezzük.
Közölte: elutasítják a brüsszeli szankciókat, mert ezek nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, viszont óriási gazdasági károkat okoznak egész Európának. Az energetikai szankciók egekbe lökték az energiaárakat, amely tomboló inflációt eredményezett minden uniós tagországban – tette hozzá. Ellenzik továbbá azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék az energetikai szankciók körét, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Európa és benne Magyarország legyen a háború fő gazdasági teherviselője. A gáz- és az olajimport teljes befagyasztása, illetve a nukleáris fűtőanyag behozatali tilalma jelentős ellátásbiztonsági zavarokat és még nagyobb inflációt is okozhat – figyelmeztetett.
Jelezte: a nyilatkozatban fontosnak nevezik, hogy a kormány továbbra is minden lehetséges módon folytassa az ukrajnai menekültek megsegítését, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget.
A NATO és az Európai Unió elkötelezett tagjai vagyunk, teljes jogú tagként és szuverén államként Magyarország mindent meg fog tenni a béke előmozdítása érdekében – szögezte le a frakcióvezető. Hozzátette: a 2022-es áprilisi választások és a szankciókról szóló konzultáció eredményei egyértelműek, ezek alapján megerősítik, hogy fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség, csak békével és tűzszünettel lehet életeket menteni.
Kitért rá: a normális parlamenti ügymenet keretében a svéd és a finn NATO-csatlakozás is az Országgyűlés elé kerül a jövő héten. A miniszterelnök azt kérte a frakciótól, hogy támogassa a svéd és a finn NATO-csatlakozást, ugyanakkor a frakció nagyon megosztott a kérdésben – mondta. Hozzátette: komoly vita alakult ki, többen kifogásolták, hogy „ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek”.
Kiemelte: mivel ezek politikai viták, politikai rendezésre van szükség, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön egy delegációt a két érintett országba.
Felidézte: az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete antiszemita bűncselekményekről tájékoztatva az ENSZ közgyűlését magyar példaként említette Wallenberg-emlékmű megrongálását, miközben az éppen Svédországban történt. Ezeket az ügyeket tisztázni kell, meg kell vizsgálni, hogy a vádak valósak-e – közölte.
Kocsis Máté hangsúlyozta: tájékozódási, egyeztetési célból delegációt fog az Országgyűlés elnöke küldeni Svédországba és Finnországba. Ez a parlamenti rendes ügymenet időkeretébe belefér, ezért nem jelenti az eljárás rendjének meghosszabbítását, a döntés elhalasztását, tehát a döntést az Országgyűlés meg fogja hozni – mondta.
Azt mondta: a képviselők nemcsak ezen a politikai alapon megosztottak, hanem volt olyan vélemény is, amely szerint a belépő országok „eszkalációt jelenthetnek a fennálló konfliktusban”. Összességében „a miniszterelnök úr álláspontja egyértelmű, a frakcióé kevésbé”, de ez az elfogadás rendjét nem fogja érinteni – magyarázta.
Kérdésre kifejtette: a fennálló politikai vitákat kell tisztázni, „de alapvetően mi elkötelezettek vagyunk mind a NATO, mind az európai közösség fenntartásában, kibővítésében, megerősítésében”. Ezért nem látja reálisnak, hogy ez elé bármilyen akadályt gördítenének, de azt tudomásul kell venniük az érintett országok politikusainak, hogy az nincs rendjén, hogy „felelőtlenül sértő állításokat teszünk egy partnerországról, majd szívességet kérünk tőle”.
Kocsis Máté arról is beszélt, hogy kicsi az esélye az azonnali tűzszünetnek, „mert senki nem dolgozik ezen tőlünk nyugatabbra”. Az európai országok egyre-másra kötelezik el magukat a fegyverszállítások mellett, „ami apró lépésenkénti belesodródást jelent” – fogalmazott.
Úgy vélte, persze fontos a gazdaság, de mégiscsak emberek halnak meg, „és az európai közösség mindenhez fegyvereket szállít, ahelyett, hogy az általa rendelkezésre álló erőt a béke megteremtésére fordítaná”. Ez egy nagyon rossz pozíció – jelentette ki.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének kijelentéseivel kapcsolatban a frakcióvezető leszögezte: mindenkivel szemben érvelni fognak, aki bele akarja Magyarországot sodorni a háborúba, és a nagykövet is számos nyilatkozatában erre törekszik. Egy másik kérdésre válaszolva leszögezte: mindenkit ellenfélnek tartanak, aki Magyarországot bele akarja sodorni a háborúba.
Szigorítani kell a gyermekvédelmi szabályokat, vissza kell szorítani a genderpropagandát – hangsúlyozta kérdésre válaszolva a Fidesz frakcióvezetője.
Hozzátette: az őszi ülésszakon kerülhet az Országgyűlés elé a javaslat, amelyen már dolgoznak. Jelezte: egy nagy és bonyolult jogi munkáról van szó, a javaslat számos területet érinteni fog.
Egy biztos, a gyermekvédelem rendszerét és a gyermekvédelmi szabályokat szigorítani kell – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy minden olyan területet érinteni kell, amelyik az erőszakos genderpropagandát támogatja és veszélyezteti a gyermekeket.
Kocsis Máté szerint az ügyben durva európai és hazai vitákra lehet számítani, mert a kérdés a hazai baloldalnak is mindig a „vesszőparipája” és az európai elitnek, a brüsszeli elitnek is kiemelt ügy. A genderpropaganda visszaszorítására tett korábbi javaslatunk után is komoly támadásokat kaptunk, most is ez fog történni – mondta.
A frakcióvezető a közelmúlt egyik konkrét ügyét is felhozta, amelyben egy pedagógiai asszisztens videóbejegyzésében kifejtette, hogy egy 15 éves fiúval tart fenn szexuális kapcsolatot. Szerinte ebben a megdöbbentő, felháborító és ízléstelen ügyben azon is el kell gondolkodni a jogalkotónak, hogy a büntetőjog eszközét milyen mértékben és mire terjeszti ki.
Hozzátette: különösen felháborítóvá teszi az ügyet, hogy az elkövető még propagálja is tettét, már-már büszke rá. „Ez az, amiről évek óta beszélünk, az erőszakos, genderpropaganda” – hangsúlyozta. Szerinte azon is el kell gondolkodni, hogy ez a fajta propagálás megengedhető-e.
Egy másik kérdésre válaszolva kijelentette: az egy dolog, hogy a pedagógiai asszisztenst elbocsátották, de személy szerint az igazgató, meg a tankerületi vezető elbocsátását is kiváló ötletnek tartaná.
Úgy vélte: az ügyben egy kiskorú és egy nagykorú viszonyáról van szó, amit úgy néz ki, hogy a magyar jog nem tud megfelelően még szabályozni, ezért ezen dolgozni kell.
A frakcióvezető a szülők elsődleges felelősségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: „a gyerekem az enyém, én vállaltam, én nevelem, én tudom, hogy mi a jó neki, én tudom, hogy milyen ütemben szeretném, és mire nevelni. Menjenek el a gyerekektől, menjenek nagyon messzire, mert balhé lesz!”
Kocsis Máté kifejtette azt is: a pedofilügyben kirúgott pedagógiai asszisztens nem véletlenül hivatkozott nemzetközi szervezetekre, ezek a szervezetek az egyik leghangosabb bírálói mindig azoknak az ügyeknek, amelyeket a magyar embernek nagy többsége támogat. Ezek jelentős részben külföldről finanszírozott szervezetek, tevékenységüket tekintve nyomást gyakorló szervezetek, számos esetben politikai nyomásgyakorlásra használják a tevékenységüket – mondta.
Úgy látja, azért hivatkoznak a pedofilok rájuk, mert nyilván kaptak egy ígéretet, hogy meg fogják őket védeni. Azonban a pedofíliára nincs mentség, „és ne is mentegesse őket senki” – hangsúlyozta.
A politikus kitért rá: még a PDSZ neve is felmerült, „ami kicsit zavart keltett szerintem sokakban”. A PDSZ-nek is van egy ilyen platformja, „ahol pedofil bűnelkövetők mentegetésével foglalkoznak”, vagy ha nincs, akkor sürgősen tegyenek meg minden intézkedést, hogy ne hangozzon el a szervezetük neve pedofilok cselekményeivel összefüggésben – jelentette ki.
Közölte: mindenki tudja, mi fog történni. Van egy társadalmi felháborodás, amelyet egy ügy kiváltott, „egy felháborító, undorító és vállalhatatlan dolog történik valahol az országban”, és a politika gondolkodik, hogy milyen javaslatokkal lehet ezt megoldani. A munka még javarészt el sem kezdődik, már jönnek a tiltakozók, a felháborodott brüsszeliek, majd egyszer csak megjelenik Brüsszelből egy bizottság, amelyik majd valamit vizsgál itt, és megállapítja, hogy micsoda visszaélések történtek Magyarországon, és akkor megpróbálják majd nyomás alá venni a kormányt, az Országgyűlést – magyarázta. Hozzátette: a baloldali politikusok pedig mindig lelkesen állnak be ebbe a hangos genderpropagandába vagy annak a védelmébe.
A frakcióvezető a baloldal kampányfinanszírozási ügyéről azt mondta: elvárják az Állami Számvevőszéktől, hogy tárja fel pontosan, hogy mi történt, adjon világos képet arról, hogy ezek a külföldi, törvénytelen párt- vagy kampányfinanszírozások miként és hova jutottak, kik voltak ennek az élvezői, hogy költötték el és megfeleltek-e a magyar adó- és egyéb jogszabályoknak.
A Völner-Schadl ügyről nem beszéltek a frakcióülésen – közölte kérdésre válaszolva Kocsis Máté. Szerinte minden, ami a vádban benne van, az maga az ügy, ami a vádon kívül van, az hisztériakeltés. Magyarországon a törvényeket mindenkinek be kell tartania – hangsúlyozta. Arról, hogy az ügy nyomozati anyagaiban fideszes országgyűlési képviselők neve is szerepel, úgy reagált: az érintett képviselők ellen nem fogalmazódott meg vád, ez az ő személyük elleni politikai támadás.
Kocsis Máté az inflációval kapcsolatban közölte: abban nagyon támogatják a kormányt, hogy az árstopokat addig fenn kell tartani, amíg az infláció csökkenő pályára nem kerül. A magyar kormány azt vállalta, hogy az év végére egyszámjegyű lesz az infláció – emlékeztetett, hozzátéve, hogy az uniós szankciók mindenkinek vakvágányt jelentenek. A magyar inflációs mutatók most tetőznek, innentől csökkenő pálya következik – mutatott rá.
A Fidesz frakcióvezetője a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatban közölte: komoly elvárásaik vannak, a legfontosabb, hogy az akkumulátorgyár csak a Németországban és az Európai Unióban is elfogadott szigorú környezetvédelmi szabályok mellett létesülhet, elvárják a beruházótól, hogy feleljen meg a legszigorúbb környezetvédelmi szabályoknak. A népszavazás kérdésében a Választási Bizottság, illetve a bíróság dönt, nem a frakció, de összességében minden alkalommal támogatják, amikor az embereket meg lehet kérdezni valamiről – magyarázta.
A 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság rendezéséről a politikus elmondta: az energiahelyzet miatt megemelkedtek a sportegyesületek működési költségei, több tucat tornatermet, kézilabdacsarnokot kellett bezárni, és így sok ezer gyerek maradt sportolási lehetőség nélkül.
Elmondta, hogy ajánlott egy megállapodást a kormánynak – amelyet az elfogadott -, hogy vonuljanak ki az Európa-bajnokságból, viszont az így megtakarított pénz egy bizonyos részét támogatásként odaadhatják a csarnok fenntartására – magyarázta.
Kifejtette: a rendezés visszamondása büntetésekkel és kárterítésekkel járna, tehát akkor is kellene fizetni, ha nem rendeznék meg az eb-t. Arról tárgyalnak most, hogy ha ismertté válik ez az összeg, akkor annak erejéig benn tudnak-e maradni, tehát elképzelhető, hogy kisebb szerepet még vállalnak – mondta.
Megjegyezte: Ilyés Ferenc kiváló jelölt a kézilabda-szövetség következő elnökének.
Kocsis Máté arra is kitért: a Magyar Falu program nagyon népszerű, sikeres és jó program, segített számos kistelepülés felzárkózásában, ezért arra kérte a frakció jó néhány képviselője a kormányt, hogy ez a program a jövőben is folytatódjon.
A frakcióvezető cáfolta azt a sajtóértesülést, miszerint államosítanák a közvilágítást. Közölte: a frakcióülésen nem tárgyaltak erről, és nincs ilyen javaslat általában sem. A közvilágítás az önkormányzatok feladata és az is marad – szögezte le.
Az Európai Parlament Pegazus-bizottságára vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány azért nem találkozott a bizottsággal, mert a parlament a parlamenttel kell, hogy találkozzon. Szerinte a bizottság prekoncepciókkal érkezett Magyarországra. Hangsúlyozta: 2010 óta biztosan nincsen Magyarországon törvénytelen lehallgatás.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
