MTI nyomán
Más témák mellett a belgiumi biztonsági helyzetről is tárgyalnak az unió külügyi és védelmi miniszterei hétfőn és kedden Luxembourgba összehívott informális tanácsülésükön. Ha úgy ítélik meg, hogy Brüsszel nem elég biztonségos, evakuálhatják az egész uniós apparátust a városból – közölte egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata.
A miniszterek áttekintik a migrációs helyzetet is. A nyugat-balkáni útvonal egyelőre lezártnak tekinthető, ugyanakkor vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy újraindul Líbiából a Földközi-tengeren át érkező migrációs hullám. Az újabb menekültáradat megelőzése miatt az uniónak érdeke, hogy minél hamarabb stabilizálódjon a helyzet az észak-afrikai országban – mondta a diplomata.
A diplomáciai forrás szerint az unió kész egy civil missziót felállítani a líbiai rendőrség és az igazságszolgáltatás támogatására, amely a terrorizmus elleni küzdelemben, a mediterrán térségben működő embercsempész hálózatok felszámolásában és a határrendészet területén fejtené ki tevékenységét az instabil országban. Az uniós szakminiszterek egységes álláspontot képviselnek abban a kérdésben, hogy az uniónak fel kell készülnie egy esetleges nemzetközi segítségnyújtásra Líbia stabilitásának helyreállítása érdekében, ugyanakkor ez nem tehető meg mindaddig, amíg erre Líbia fel nem kéri – fogalmazott.
A diplomáciai forrás úgy tájékoztatott, hogy a munkaebéden folyatott megbeszélésen videókonferencia segítségével várhatóan Fájez esz-Szarrádzs líbiai miniszterelnök is részt vesz. Ezen a megbeszélésen esik szó arról, hogy milyen módon vehetne részt egy francia, olasz, angol és amerikai katonákból álló alakulat (LAIM) a stratégiailag fontos líbiai létesítmények – kormányzati épületek, kikötők, repülőterek és olajvállalatok – védelmében.
Brüsszel túl veszélyes?
Az uniós miniszterek áttekintik a brüsszeli terrortámadásokat követően kialakult belgiumi helyzetet is. Megvizsgálják, hogy a belga kormány milyen biztonsági intézkedéseket hozott a támadások után, és milyen módon tudja szavatolni az uniós intézmények, valamint az unió körül működő tagországok képviseleteinek biztonságát. Ha a biztonság nem garantált, abban az esetben
akár a képviseletek teljes evakuálására is sor kerülhet
– fogalmazott a diplomata.
A fontos témák között szerepel a keleti partnerség kérdése, amellyel kapcsolatban az egységes álláspont kialakítását több tényező is nehezíti. Az érintett hat ország – Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia – között vannak, amelyek területén háború dúl, van, amelyik államcsőd szélén áll, és az egymás közötti partnerségi viszony kialakítása is több esetben nehézségekbe ütközik. Az unión belül pedig a nemrégiben az ukrán társulási szerződés támogatása ügyében tartott holland népszavazás elutasító eredménye bizonyítja a tagországok közötti álláspontok eltérését.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
