November 30-án, advent első vasárnapjával kezdetét vette a karácsonyi ünnepkörre való négyhetes lelki felkészülés időszaka a keresztény felekezetek hívei számára. A keresztény ember számára az adventi időszak az elcsendesedés, az önvizsgálat, az Istennel való találkozásra készülés ideje.
A keresztények ilyenkor nemcsak a több mint 2000 évvel ezelőtti eseményekre emlékeznek – amikor az emberek a próféták jövendölései alapján várták a Megváltó születését –, hanem Krisztus idők végezetével történő újbóli eljövetelére is.
A szó a latin adventus kifejezésből ered, melynek jelentése: eljövetel. Az időszak jellegzetes elemei közé tartozik az adventi koszorú és a roráté szentmisék. A hajnali misék (roráték) gazdag történelmi hagyománnyal bírnak: Isten Anyjának tiszteletére, általában kora reggel, napfelkelte előtt tartják őket. Szokás szerint gyertyafényes templomokban ünneplik, megfelelő énekekkel kísérve, végül az Úrangyala imádsággal zárva. A roráté arra emlékeztet, hogy Krisztus születése előtt az emberiség „sötétségben járt”. Elnevezése a legismertebb 16. századi francia latin adventi ének, a „Rorate coeli de super…” (Harmatozzatok, egek, onnan felülről…) kezdősorából származik.
A katolikus egyházban a liturgikus év Krisztus Király ünnepével zárul, az adventtel pedig új egyházi év kezdődik, melynek legismertebb szimbóluma az adventi koszorú. A fenyőágakból font koszorú négy gyertyája az adventi időszak négy vasárnapjára utal. A három lila gyertya a bűnbánat időszakát, az egy rózsaszín pedig azt jelzi, hogy „van okunk az örvendezésre is”, mert már közel van a Megváltó eljövetele.
A keresztény ember számára az adventi időszak, ami egyben az esztendő utolsó hónapja is, nem az egész éves elmaradás behozatalát jelenti, hanem sokkal inkább azt, hogy „felkészüljünk egy találkozásra, megtisztítsuk lelkünket az érkező Isten befogadására”. Ezekben a hetekben jó, ha „megpróbálunk a lényegre figyelni, a lelkünket előtérbe helyezni”.
A karácsonyt megelőző adventi felkészülésről már I. (Nagy) Leó pápa idejében (440–461) is tesznek említést Rómában. Egy másik feljegyzés Franciaországból származik, ahol a maconi zsinat 582-ben elrendelte, hogy a karácsonyi előkészületek a Szent Márton napját követő első vasárnappal kezdődjenek. Ez a forma hat vasárnapot foglalt magában, és böjti, bűnbánati jellegű volt. Később I. (Nagy) Gergely pápa (590–604) négy vasárnapra rövidítette az időszakot, ami a Messiásra való várakozás 4000 évét jelképezi.
A görögkatolikus egyházban a karácsonyi előkészület 40 napos időszaka, amelyet Fülöp-böjtnek is neveznek, már november 15-én elkezdődött. A szlovákiai ortodox egyházban, amely a Julián-naptárat követi, a karácsonyt csak 2025. január 6-án és 7-én ünneplik majd.
teraz.sk
Nyitókép forrása: pxhere.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
