Idén február 17-ére esett hamvazószerda, amivel megkezdődött a nagyböjt. A püspöki székhelyeken végzett szertartásokról adunk körképet.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Palánki Ferenc megyéspüspök hamvazószerdán a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét, amelyen részt vettek a debreceni Szent József-iskola általános iskolás diákjai és tanárai.
Palánki Ferenc elmélkedése bevezetőjében Prohászka Ottokár gondolatát idézte, miszerint a nagyböjt is tavasz, a lélek tavasza. Lelki tavaszra készülünk most, hogy megújuljon az életünk, lelkünk, istenkapcsolatunk.
Nagyböjtben az önmegtagadás nem a bűntől való távolságtartást jelenti – mert attól eleve elhatárolódunk –, hanem az Isten iránti szeretetből vállalt áldozatot, lemondva bizonyos dolgokról. A lemondásom során megmaradt javakkal (például zsebpénzzel) másokat is megsegíthetek, vagyis „begyakorlom” magam a szeretetbe negyven napon keresztül. A böjt tehát nem csak hús- és ételtilalom.
Albert Einstein szerint: „Mindaz, amit magadért teszel, veled együtt eltűnik, de amit másokért teszel, örökké megmarad.” Jézus arra tanított bennünket: „amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek” (Mt 25,45). Akár jót, akár rosszat teszünk, azt Jézusnak, az örökkévalóságnak tesszük.
Törekedjünk tehát arra, hogy a negyven napban megújuljon a kapcsolatunk Istennel és embertársainkkal, szeretteinkkel. Az előttünk álló időszak igazi lelki tavasz tud lenni, hiszen a megújult élet még inkább összekapcsol Istennel, és megmutatja azt, hogy bár porból vagyunk, és a testünk porrá lesz, az életünk végcélja az örök élet, vagyis maga az Isten.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Molnár Péter/Hajdú-Bihari Napló
*
Egri Főegyházmegye
Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában bemutatott szentmisén így fogalmazott: többet imádkozunk és a jó cselekedetekre is nagyobb figyelmet fordítunk a most kezdődő böjtben. Ne bánatosan tegyük ezt, mert nem a szomorúság, hanem az öröm ideje ez; Jézus feltámadására készülünk.
A főpásztor felidézte Jávor Fridél bencés atya alakját, aki gyóntatójaként felhívta a figyelmét arra, hogy nem kell külön nagyböjti jó cselekedetet, fogadalmat tenni. Amit az élet hoz az ember számára, azt kell vállalni, Isten által kínált lehetőségként értelmezve ezeket a megtérésre.
Ha béke van a lelkünkben, ha Isten kezét látjuk életünk eseményeiben, boldogabbak és vidámabbak lehetünk, úgy fogadhatjuk életünk eseményeit, mint az Úr akaratát, üzenetét. A mi leleményünkön, érzékenységünkön múlik, hogy képesek vagyunk-e ezeket megfejteni. Ha igen, akkor boldog emberként az Isten útján járunk.
Ferenc pápa a ma délelőtti szentmiséjén arról beszélt, hogy nagyböjti utazásunk legyen olyan utazás, amely visszavezet, elvezet az Istenhez. Ellenőrizzük ezért gyakran, hogy Isten felé vagy önmagunk felé haladunk-e. Ha rossz az irány, távolodunk célunktól.
A főpásztor felhívta a figyelmet: legyen idén bűnbánatunk, húsvéti készületünk jellemzője az Istennel való bensőséges, személyes kapcsolat erősítése, ebből a titokzatos örömből fakadjanak embertársainkat segítő szavaink és tetteink, hogy így hitelesen készüljünk a feltámadás örömére.
Ferenc pápa nagyböjti üzenetére utalva végül kiemelte: biztató szavakkal szóljunk másokhoz, bátorítva, erőt adva, nem megalázva, semmibe véve. Ahhoz, hogy reményt öntsünk másokba, néha elég egyszerűen kedves embernek lenni az általános közöny közepette. Legyünk mi, keresztények azok, akik áttörjük a közöny vastag falait és forduljunk szeretettel embertársaink felé!
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Bérczessy András/Egri Főegyházmegye
Fotó: Egri Főegyházmegye
*
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét hamvazószerdán, február 17-én az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban. A szentmisén koncelebráltak Mohos Gábor segédpüspök és az Érseki Papnevelő Intézet elöljárói.
A bíboros homíliájában rámutatott: az Ószövetség könyvei a bűnös szívét hasonlítják a hamuhoz. A Bölcsesség könyve szerint a bűnösnek hamu a szíve és élete nyomorultabb a pornál (Bölcs 15,10). A hamu és a por tehát a mulandóság, a hiábavalóság és az értéktelen dolgokra fecsérelt élet, szóval a bűn jelképe. Vegyük észre, testvérek, hogy nemcsak a nagy gonosz tettek számítanak bűnnek, hanem életünk eltékozlása is.
Isten azonban nem szégyenkezik gyöngeségünk miatt – mondta Erdő Péter. –Ellenkezőleg, szereti, hogy por és hamu vagyunk – hiszen ő formált a föld porából – és meg akar szabadítani, magához akar emelni minket. Jézus szavai az evangéliumban arra szólítanak fel minket, hogy éljük meg nagylelkűen belé vetett hitünket.
Ne méricskéljük a külső tettek és gesztusok számát, ne az emberek, ne a közvélemény megítéléséhez igazítsuk viselkedésünket, hanem szívből forduljunk hozzá. Jézus evangéliuma nem törli el a törvényt, hanem beteljesíti.
És a törvény akkor teljesedik be, ha a szívünkbe írjuk. Az imádság, a böjt és a szegények javára szóló adományok kifejezik, hogy visszatérünk az Úrhoz, levetjük magabiztosságunkat, hogy szívből keressük Istent és hallgatjuk tanítását.
A teljes szentbeszéd ITT olvasható.
Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Mudrák Attila
*
Győri Egyházmegye
Február 17-én, hamvazószerdán szentmisét mutatott be Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
A hamvazószerdai hamvazás drámai üzenettel fordul felénk: „Emlékezz ember, hogy por vagy és porrá leszel”. Drámai a felszólítás, de semmiképpen nem fenyegetés – mutatott rá a Győri Egyházmegye főpásztora. – Ellenkezőleg, az élet realitásával szembesít bennünket. Ugyanis erre a földre egyszer megszületünk és egyszer meg is fogunk halni. A hitetlen számára nehéz elfogadni az elmúlást, mert így az élet is értelmetlennek tűnik számára. A hívő viszont a kinyilatkoztatásból tudja, hogy a minket teremtő Isten örök életre teremtett bennünket.
A nagyböjt egy lelki úton akar minket végig vezetni. Tükröt állít igazi önmagunk – tetteink, érzéseink, vágyaink elé. Segíteni akar bennünket abban, hogy rádöbbenjünk: szükségünk van a változásra és a változtatásra. Továbbá a nagyböjt megnyit számunkra egy olyan perspektívát, amelyet csak a hívő ember ismerhet fel: húsvét üzenetét hordozza magában, hiszen felragyogtatja számunkra az örök életet, a feltámadás tényét.
A liturgia lehetővé tesz egy másik lehetséges felszólítást: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!” A keresztény élet nem önmarcangoló vívódás, hanem bátor szembenézés, önmagunk helyes önértékelésének a lehetősége – emelte ki Veres András püspök. Sokakból kiveszett a bűntudat, pedig a bűn az ő életükben is jelen van. A hívő ember a szeretet és az örök élet fényében érzi szükségesnek a bűnbánatot, a változást, mert a bűn börtön.
Jézus Krisztus nem kér teljesíthetetlen feltételt, csak annyit, hogy bánjuk meg, amit rosszul tettünk. Ez a szeretetnek az igényessége. Ha bocsánatot tudunk kérni egymástól, megszületik bennünk a szeretet, az öröm és a béke. A nagyböjt programot ad mindnyájunk számára, hogy elgondolkozzunk életünk értelmén.
Ez az előttünk álló szent idő hozzon mindnyájunk számára igazi, örömteli megújulást! Mindennapi cselekedeteinkben legyen jobban jelen az Istenre figyelés, a bűnbánat, hogy újjá tudjunk születni – bátorított Veres András megyéspüspök.
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Németh Péter
*
Hajdúdorogi Főegyházmegye
A nagyböjtöt megelőző vasárnap kölcsönös bocsánatkéréssel és megbocsátással kezdődik el a húsvéti készülődés a görögkatolikusoknál. A templomokban kiengesztelődési vecsernyére várják a híveket. Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita a debreceni főszékesegyházban mondott tanítást február 14-én.
Kocsis Fülöp felvetette: Vajon ünnep a böjt? Miért van szükség arra, hogy mindjárt az első napján, annak előestéjén ünnepeljünk? „Az Egyház, amikor ünnepel, mélyebben nyitja meg a lelkünket, hogy e mélyre szállás által magasra emelje azt. Az ünnep mindig kiemel a hétköznapok sorából, de nem mindegy, hogy hová.
Az egyházi naptár szerinti, templomban tartott ünnepek mindig Istenhez emelnek minket. Ezért szeretünk ünnepelni. Mi, görögkatolikusok erről is ismertek vagyunk, hogy sok ünnep színesíti az életünket. Megragadunk minden lehetőséget, hogy Istenhez emelkedjünk.”
„Küzdelemre vállalkozunk, amely talán nem lesz könnyű, lehet, hogy alul is maradunk, mégis bátran kell elindulnunk benne, hogy eljussunk a végére, Krisztus Urunk keresztre feszítésén, kínszenvedésén és halálán keresztül a föltámadásra. Látszólag ő is kudarcot vallott, elbukott, műve megsemmisült, de az elvetett, elhalt mag sokszoros termést hozott. Így vagyunk mi is böjti küzdelmeink bukásaival; ha hiszünk a föltámadásban, akkor meg is látjuk azt, még ha nem is vagyunk rá érdemesek.”
A bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
*
Szombathelyi Egyházmegye
Február 17-én a szombathelyi székesegyházban Székely János megyéspüpsök mutatott be szentmisét.
Krisztus negyven napon át készült nyilvános működésére böjttel és imádsággal. Azt akarta, hogy egész lelkét átjárja az Atyával való egység. Készült, hogy átadja az örömhírt és később odaadja életét – mondta szentbeszédében Székely János. Utalt rá: a választott nép negyven éven át vándorolt a pusztában. Az Úristen megtisztította őket, hogy egy új nép vonuljon be az Ígéret Földjére. Illést negyven napon át vezette Isten a Hórebre, hogy találkozhasson vele s tanítsa őt a szelídség útjára. Így hív minket is ez a negyven nap és hív Krisztus is, hogy egészen betölthesse szívünket, vezessen minket a szelídség útján, hogy megújítson és megtisztítson minket.
„A nagyböjt hív, hogy vedd elő a Bibliát. Engedd, hogy Isten igéje vezessen, megvilágosítson. Hív minket a nagyböjt az imádságra. Hív a nagyböjt a bűnbánatra. Hív a nagyböjt arra, hogy adjunk másoknak. Ha az emberiség megtanulna adni, több lenne a Földünkön az öröm, jóság” – fogalmazott Székely János megyéspüspök.
A szentmise visszanézhető ITT.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
