Az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány együttműködésében készített kutatás megmutatja, hogy hazánk különböző részein mennyire elégedettek a lakók, és milyen összefüggés van a jóllét és az életkor, a családi állapot vagy éppen az iskolázottság között – írja a Magyar Nemzet.
A nemrégiben bemutatott boldogságtérképről kiderül, hogy a nők boldogabbak a férfiaknál, és az is, hogy Tatabányán a legelégedettebbek az emberek.
– Minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói. A magyaroknak egyébként a 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak – részletezte Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológiai Laboratóriumának vezetője, kiemelve, hogy a párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok. Mint fogalmazott: minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek vagyunk.
Az egyedülálló összeállításhoz több mint hét és fél ezer 17 és 88 év közötti nőt és férfit kérdeztek meg arról, hogy mennyire érzik kielégítőnek az életüket. A kutatás kiterjedt az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét, valamint a mentális egészség megállapítására is. A 2018-ban megkérdezettek minden régióban boldogabbnak mondták magukat, mint a 2017-es mintában szereplők. A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, míg Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű: a magyar lakossági átlag alá került.
– Összességében elmondható, hogy a gyengébbik nem, a kistelepüléseken élők, a 30–50 közöttiek, a családos és diplomás nyugat-magyarországiak a legboldogabbak. Ők azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket, és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és annak fenntartása terén – fejtette ki Oláh Attila.
Nem így Észak-Magyarországon, ahol Nógrád és Heves megye is az utolsó helyeket foglalja el az elégedettségi indexen. A felmérés szerint főképp a gyermektelen, 50 év feletti, egyedül élő vagy alacsony iskolázottságú emberek nincsenek kibékülve az életükkel. – A felmérésből jól látszik, hogy melyek azok a régiók, amelyekre fókuszálnunk kell a „boldogságprogrammal”, vagyis hol van szükség arra, hogy megtanítsuk az embereket boldogságuk növelésére – jelentették ki a kutatást vezető szakemberek, akik úgy vélik: a boldogság megteremtése ugyanis egy tanulható folyamat, ami nem jelent mást, mint a negatív hatásokkal való megküzdést és a pozitív élmények minél tovább tartó megélését.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
