Ekkora pofont valószínűleg már nem mert adni a kormány az egészségügynek – foglalta össze a helyzetet lapunknak Kincses Gyula egészségügyi szakértő. A gazdaság kifehérítését célzó intézkedés szerint szeptembertől ugyanis csak a plasztikai sebészeknek kell online pénztárgépet használniuk rendelőikben. A többi, magánpraxist üzemeltető orvos továbbra sem kötelezhető arra, hogy ilyen módon lépjen kapcsolatba az adóhivatallal, miközben évente több száz milliárd forint forgalmat bonyolítanak le adómentesen. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint külföldre kergetné az orvosokat az online pénztárgép, és az orvosbárók érdeke, hogy ne változzon a rendszer. A plasztikai sebészek felháborítónak tartják, ahogy tevékenységüket minősítik.
Természetesen adunk számlát, még egészségpénztárral is lehet fizetni, egy anyajegyszűrés tízezer forintba kerül, és egy-két hetet kell várni az időpontra – sorolta a Magyar Nemzet kérdésére egy budapesti bőrgyógyász főorvos, akinek magánrendelőjében érdeklődtünk az árakról és a feltételekről. Hasonlóan készséges volt egy másik, szintén magánrendelőt üzemeltető kollégája, akinél kizárólag készpénzzel lehet fizetni ugyan, de számla minden esetben jár. Ezt mondta egyébként több, lapunk által megkeresett magánorvos is.
Első látásra tehát úgy tűnik, semelyik magánrendelőben sem probléma a számlaadás, a páciensek tapasztalatai szerint azonban a papírt mégis gyakran elfelejtik átadni a betegeknek a doktorok. Erről több fórumon is olvashatók panaszok. Többek arról írtak, hogy évek óta járnak egy-egy magánrendelőbe, de szinte sosem kapnak számlát. Volt, aki azért nem meri kérni, mert attól fél: akkor esetleg nem úgy kezelnék, ahogy korábban. Egy asszony kifejtette, eddig 400 ezer forintot hagyott a magánnőgyógyásznál, és egyetlenegyszer sem kapott számlát.
Fogorvosok és plasztikai sebészek az élen
Arról, hogy mi a teendő akkor, ha valakinek nincs számlája, és valami probléma merült fel az ellátásával kapcsolatban, Ábrahám László műhibaperekre szakosodott ügyvédet kérdeztük. Elmondta: főképp a fogorvosok és a plasztikai sebészek azok, akik nem adnak számlát, de lakásrendelőkben a nőgyógyászok, bőrgyógyászok esetében is előfordul.
– Van, aki számlát nem, de egy kis nyugtát ad, ezzel az a probléma, hogy nem szerepelnek rajta tételesen az elvégzett vizsgálatok. Ha később probléma van, ennél nehéz visszakeresni, hogy miért is fizetett a páciens – mondta. Azok, akik nem elégedettek számlával, reklamálhatnak, de ha súlyos szövődmény alakul ki, azt a legtöbb esetben már állami kórházban látják el. Az ügyvéd szerint a nőgyógyászok például abba az állami kórházba irányítják a betegeiket, amelyikben a magánrendelés mellett dolgoznak.
– Technikailag meg lehetne oldani, hogy a magánrendelőkben is működjön az online pénztárgépek rendszere, de ekkora pofont valószínűleg már nem mert adni a kormány az egészségügynek – jelentette ki lapunknak Kincses Gyula egészségügyi szakértő. A gazdaság kifehérítése érdekében szeptember végétől kötelező lesz az online pénztárgép használata a plasztikai sebészeknek, ám azokat a magánorvosokat, akik más területen dolgoznak, egyelőre kihagyták a körből, ők továbbra is elkerülhetik az adózást és az ellenőrzéseket.
Kincses Gyula szerint vélhetően azért döntött úgy a kormány, hogy csak a plasztikai sebészeknek lesz kötelező a pénztárgép, mert a gyógyító szolgáltatásokat nem akarták bevonni ebbe a rendszerbe. A plasztikai sebészet szerinte más, mert előfordul ugyan, hogy közfinanszírozott ellátás keretein belül, állami kórházakban végeznek korrekciókat, például egy emlőlevétel után, de a magán-plasztikaisebészet inkább a szépségipar része, éppúgy, mint a kozmetika. – A kettő mára egyre közelebb került, hiszen a kozmetológia fejlődésével bizonyos kezeléseket, például lézeres hámlasztásokat már csak egészségügyi személyzet végezhet el, és a plasztikai sebészek is számos, nem sebészi eljárást is alkalmaznak, mint például a botoxkezelés. A plasztikai sebészetnek ezt az ágát tekinthetjük egyfajta szépségipari szolgáltatásnak. Ezért logikus, hogy ha a többivel együtt bekerül az online pénztárgépes rendszerbe – fejtette ki Kincses. Úgy véli, ahhoz, hogy az egészségügy területén valóban rendet lehessen tenni, és kifehérítsék a rendszert, szükség lenne arra, hogy a magánbiztosítók és az egészségpénztárak is nagyobb szerephez jussanak.
Adókedvezmény a kulcs?
– Adókedvezménnyel kellene ösztönözni a munkáltatókat arra, hogy fizessék be a dolgozóikat, aki ugyanis egészségpénztárral vesz igénybe valamilyen szolgáltatást, az minden esetben kap számlát. De meggondolandó az is, hogy ha magánorvoshoz fordulunk és számlát kérünk, akkor az valamilyen mértékben legyen az szja-ból leírható. Ilyesmikkel lehetne kezdeni, nem azzal, hogy az orvos oldaláról vezetjük be a szigorítást – foglalta össze véleményét Kincses Gyula.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese is hasonló véleményen volt, szerinte logikus lépés volna, hogy a magánorvosi tevékenységet is kontrollálják az online pénztárgépekkel. De ha azt nézzük, hogy milyen kevés orvos van most a rendszerben, kérdés, hogy szabad-e őket ilyen terhekkel sújtani.
A szakember szerint kettős hatása volna, ha minden magánorvosnak kötelező lenne az online pénztárgép használata. Egyrészt az orvosok így több pénzt kérnének a betegeiktől, hogy az adó miatt kieső bevételt pótolják, másrészt félő, hogy többen inkább úgy döntenének, felfüggesztik itthoni tevékenységüket, és inkább külföldre mennek dolgozni. Sinkó Eszter úgy vélte, az egészségügyben jelenleg nincsenek konszolidált viszonyok, a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok ugyanis azért kényszerülnek arra, hogy magánpraxisban is dolgozzanak, mert annyira alulfinanszírozott a rendszer, hogy egy állás nem elég a megélhetéshez.
A kaszinókkal érdemes folytatni?
– Egy ilyen környezetben szerintem nem azzal kellene kezdeni a problémák megoldását, hogy minden magánorvosnak kötelezővé teszik az online pénztárgép használatát – érvelt Sinkó Eszter. – Ha a kormány tovább szeretné fehéríteni a rendszert, ami logikus elvárás, akkor inkább a kaszinókkal érdemes folytatni. (Lásd keretes írásunkat – a szerk.) – Ő is kitért arra, hogy a betegek szempontjából a későbbiekben annak lenne értelme, ha az online pénztárgépes magánpraxist választóknak járna adókedvezmény, ha számlával tudják igazolni az ellátást.
Lantos Gabriella, a budapesti Róbert Magánkórház operatív igazgatója viszont nem értett egyet azzal, hogy békén kellene hagyni kell a magánorvosokat.
– Támogatom, hogy mindenkinek kötelező legyen számlát adnia, mert csak ez teremtene egységes és átlátható feltételeket az egészségügyben. Hiszen a lakásrendelőkben – lássuk be – feketén dolgoznak, míg a nagyobb magánklinikáknak fehéren kell működniük, és ez rettenetesen torzítja a piacot – fejtette ki. Úgy vélte, abból, hogy a magánorvosokat továbbra sem kötelezik arra, hogy adjanak számlát világosan látszik, mekkora lobbierejük van az egészségügyben a vezető szerepet betöltő „orvosbáróknak”.
Arra a kérdésre, hogy nem riasztaná-e el az orvosokat az online pénztárgép, úgy válaszolt: aki már pénzt és energiát fektetett egy magánpraxisba, az nem megy csak úgy el külföldre, ez csupán egy kibúvó. – Ahogy a műkörmösöktől és a taxisoktól elvárják, hogy fehér legyen az üzletük, ugyanerre az egészségügyben is szükség volna. Így annyi magánrendelő létezne, amennyit tényleg megéri csinálni, és azok sokkal piacképesebbek volnának – mondta.
Diszkrimináció?
A témában a Magyar Plasztikai Sebész Társaság is állást foglalt, közleményük szerint az online pénztárgépek iránt nincs kifogásuk, de felháborítónak tartják, ahogyan egyes nyilatkozatokban a plasztikai sebészeti tevékenységet minősítik. Úgy vélik, hogy semmi sem támasztja alá, hogy a plasztikai sebészek jövedelemviszonyai lényegesen különböznek egyéb magánorvosokéitól, és diszkriminációnak tartják a plasztikai sebészek megkülönböztetését. Kitértek arra is, többszöri kezdeményezésünk ellenére a Magyar Plasztikai Sebész Társaság semmilyen egyeztetésre sem kapott meghívást.
Az ügyben kerestük a Miniszterelnökséget is, szerettük volna megtudni, mivel indokolják, hogy a kormány kizárólag a plasztikai sebészek esetében vezeti be az online pénztárgép használatát, milyen büntetési tételekkel kell számolnia annak, aki nem használja majd, és tervezik-e, hogy kiterjesztik a szabályozást, ám kérdéseinkre nem reagáltak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes az ügyben, ám válasz lapzártánkig onnan sem érkezett.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 10.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
