Több mint félezer tonna élelmiszert kellett már kivonnia az év első öt hónapjában az élelmiszerlánc-biztonsági hivatalnak, mivel a termékek származását nem lehetett nyomon követni. A nemegyszer egerekkel, rovarokkal és bögölyökkel teli, takarítatlan helyiségekben előállított termékek gyártóira május végéig 225 millió forint bírságot szabtak ki. A jelenleg érvényes jogszabályok azonban ezeknek az egységeknek a végleges bezárását nem teszik lehetővé.
A napokban tíz tonna húst foglalt le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy dunavarsányi húsboltban, az ellenőrök a vállalkozás előállítói tevékenységét a higiéniai hiányosságok miatt azonnali hatállyal felfüggesztették. A húsboltban kosz, rozsda, eldobott csikkek és legyek fogadták az ellenőröket, ráadásul a helyiségben 23 Celsius-fokot mértek. A daraboló- és húskészítmény-előállító helyiségben nem volt hűtés, mert az erre szolgáló egység fel sem volt töltve hűtőgázzal. Az ellenőrzéskor kiderült, hogy az eszközöket nem fertőtlenítették, mert a beszáradt, rozsdás fertőtlenítő berendezés nem is volt bekötve. A sózó-pácoló helyiségben meghatározhatatlan lében úsztak a húsok; a rovarhálók hiányoztak, így a böglyök tömege lepte el a húsokat, húskészítményeket. A hűtők penészesek voltak, ezekben a félkész és késztermékeket elkülönítés nélkül tárolták.
Nem ez volt az első eset idén, amikor ilyen mértékű, az élelmiszer-biztonságot felrúgó magatartással találkoztak a hivatal ellenőrei. Márciusban földön poroszkáló egérkölykök, zsákban tárolt élelmiszerek közt tanyázó kifejlett rágcsálókra, egérürülékre, oszló rágcsálótetemekre találtak a szakemberek a szegedi Fűszerház-Vitapharma Kft. bioélelmiszereket gyártó és átcsomagoló raktárában. Volt ott még lyukas, beázott tető, mocskos mosogatókagyló és -edény, gyanús folyadék, lejárt szavatosságú élelmiszerek – azonnal bezáratták a raktárt.
Áprilisban a tapolcai Világos Kereskedelmi Bt.-nél akadtak százezer liter, olyan borra, amely a megengedettnél jóval több nem szőlőeredetű alkoholt tartalmazott: több volt a répacukorból származó alkohol a tételekben, mint a szőlőből származó. A szakemberek idén más esetben – például Kecelen a Tüskösi Pincészet Kft.-nél – is találkoztak olyan „borokkal”, amelyek alkoholtartalmának 47–71 százaléka nem szőlőből készült. Mások a rövidet hamisítják: az Old Man’s Pub Kft. budapesti, Akácfa utcai, nem éppen olcsó ivójában hamis körte- és szilvapálinkát forgalmazott.
Egy hónapja a kelet-pesti Cipó Duó Kft. péküzemben találtak az élelmiszer-előállítást súlyosan kifogásolható higiéniai körülményeket, egyebek mellett csótányokkal volt teli az üzem. A feltárt hiányosságok miatt 36 tétel élelmiszer forgalomból történő kivonását és a szennyezett alapanyagból gyártott zsemlemorzsa visszahívását rendelték el. A zuglói Kregza Kft. látványpékségében takarítatlansággal, zsíros padozattal, szennyezett falakkal, töredezett padlólapokkal, a kézmosónál meleg víz, és kézmosó fertőtlenítőszer hiányával szembesültek a szakemberek. Az alapanyagokat szabálytalanul, a földön tárolták, de találtak jelöletlen, és lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyagokat is, míg a hűtő kondenzvize szennyezte az alapanyagot. Az illemhely egy légtérben volt az előkészítővel.
Idén május végéig 287 ellenőrzést végzett a hivatal, és mintegy ötszázhatvan tonna élelmiszert vont ki a forgalomból – tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságától. (A lefoglalt mennyiségből csaknem tizenhárom tonna növényvédő szer volt, ami nem élelmiszer ugyan, de bekerülhet az élelmiszerláncba.) A forgalomból kivonás legjellemezőbb problémái között a termékek jelöletlensége, a nyomon követhetőség és az eredet hiánya szerepel. Az év első öt hónapjában legnagyobb mennyiségben savanyúságot, valamint húst, húskészítményeket foglaltak le a szakemberek.
Az esetek után 112 alkalommal, több mint 225 millió forint bírságot szabott ki a hivatal. Ha azt vizsgáljuk, hol fordultak elő leginkább szabálysértések, megállapítható, hogy Budapesten és Pest megyében magasabb számban kellett eljárniuk a szakembereknek. Ugyanakkor tény, hogy a legtöbb élelmiszer-forgalmazó, -előállító hely, valamint a nagy logisztikai központok is e térségben működnek.
Az ellenőrzések következményeként tizenkilenc egységnél kellett elrendelni a tevékenység felfüggesztését; a jelenleg érvényes jogszabályok a végleges bezárást viszont nem teszik lehetővé, ha a vállalkozás megteszi a hatóság által előírt intézkedéseket. Akadtak azonban olyan vállalkozások, amelyek az ellenőrzés után önként beszüntették tevékenységüket.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 08.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
