A hazaival ellentétben nemzetközi szinten elmaradt a műtárgypiacon tapasztalt fellendülés, a csúcsárak alacsonyabbak voltak, mint az elmúlt években.
Az impresszionista és posztimpresszionista mesterek XIX. század végén született alkotásai mellett a legjobb árakat a globális piacon tavaly is többnyire a múlt század 50-es és 60-as éveinek csúcsművei érték el, az árszint azonban alatta maradt a korábbinak – írja a mutargy.com. E művek szerzőinek névsorában alig van változás az elmúlt évekhez képest; a legfeltűnőbb hiányzó Pablo Picasso, a legkevésbé gyakori név a TOP 10-ben pedig az idei rangsor egyetlen élő művésze, az amerikai Ed Ruscha. Ketten (Magritte és Monet) két-két művel is szerepelnek a tíz legdrágább között. Szembeötlő visszaesése miatt Picassora érdemes külön is kitérni: míg 2023-ban 139 millió dollár volt a csúcsára (amivel a tavalyi listát is vezetné), addig 2024-ben csak 24,8 millió, sőt, tíz legdrágább tavalyi tételének ára együtt is alacsonyabb volt, mint amennyit egy évvel korábban a legjobb áron elkelt festményéért adtak.)
A tavalyi TOP 10-es listán szereplő művek együttes értéke a 2022-es 1,1 milliárd dollárral és a tavalyelőtti 660 millióval szemben csak 521 millió dollár volt; optimizmusra legfeljebb a visszaesés lassuló tempója adhat okot. A toplistás eredmények túlnyomó többségéről a Christie’s és a Sotheby’s gondoskodott, mellettük egy-egy tételt a Phillips és a bécsi Im Kinsky aukcionált – utóbbi szereplése a listán igazi meglepetés. A három nagy nemzetközi ház nyilvános aukciói együttesen 29 százalékkal gyengébb eredményt értek el 2023-hoz és 47,9 százalékkal rosszabbat 2022-höz képest, ami ismét igazolja, hogy a csúcskategória eredményeiből elég nagy biztonsággal lehet következtetni a piac egészének állapotára. Hasonló a kép, ha nem a tíz, hanem a száz legdrágább tételt vizsgáljuk: ezek összértéke 2022-ben 4,1 milliárd, 2023-ban 2,4 milliárd, tavaly csak 1,8 milliárd dollár volt. (A három ház teljes forgalmának visszaesése a fentebb jelzettnél kisebb mértékű, mert a nem képzőművészeti kategóriákban, illetve a private sales üzletágban jobb eredmények születtek. Az említett forgalmi adatok minden esetben tartalmazzák az árverőházak jutalékát is.)
Az év nyertese kétségkívül a belga szürrealista mester, René Magritte volt, aki egyedüliként lépte át a 100 milliós küszöböt. Új életmű-rekordot felállító művéért csaknem kétszer annyit adtak, mint a második helyezett alkotásért és az ő festményét találjuk a lista ötödik helyén is. Mintegy ráadásként új csúcsárat ért el papíralapú munkáinak kategóriájában is. Szárnyalása tükrözi a szürrealizmus általában is újra növekvő népszerűségét.
A tavaly legdrágábban elkelt műalkotások és vételáruk sorrendje tehát a következő:
Az összeállítás csak a nyilvános árveréseken elkelt tételeket tartalmazza; az aukciósházak private sale üzletágában, a műkereskedésekben és gyűjtők egymás közötti ügyleteiben akár ezeknél magasabb árak is születhettek.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »