A Magyar-Turán Alapítvány mindig is kiállt az elcsatolt országrészeinkben élő magyar testvéreink mellett. Ezért is érezzük kötelességünknek, hogy felhívjuk a hagyományőrző közösségek figyelmét az újabb példátlan jogtiprásra, amelyet Klaus Iohannis román államelnök tett Magyarország – és az Erdélyben őshonos nemzetnek számító – magyar nemzet ellen.
A román államelnök kijelentése kirekesztő, kisebbségellenes és a legsötétebb diktatúrák szellemét idézi. Szomorú kép, hogy ezeket a magyarellenes kijelentéseket, mintha az Európai Unió vezető szerveivel összhangban tenné meg. Elképesztő folyamat, hogy az EU semmibe veszi a területén élő történelmi kisebbségeket, miközben mindenféle társadalom ellenes deviáns kisebbségi csoportokat támogat, az elmúlt években beözönlő gazdasági bevándorlókat pedig kiemelt jogokkal látja el. Ezért is értünk egyet a Magyar Külügyi Bizottság tegnapi nyilatkozatával. Érdemes elolvasni a tegnapi ülésről szóló tudósítás minden sorát, mert pontosan bemutatja a mára kialakult szomorú helyzetet:
Klaus Iohannis, román államelnök – aki a erdélyi magyarok szavazatával nyerte meg az elnökválasztást, mégis gyűlölködik a magyarok ellen.
Kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre Klaus Iohannis, román államelnök magyarságot érintő közelmúltbeli kijelentései – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottságában. A testület egyhangúlag állásfoglalást fogadott el, amiben rögzítették, hogy elítélik a román államelnök kisebbségellenes nyilatkozatait, és egyértelműen elkötelezték magukat az autonómia intézménye mellett.
Az elszakított magyar Erdély a mai Románián belül, középen a teljes magyar többségű Székelyfölddel .
Magyar Levente kiemelte: szász kisebbségi származása okán mindenki reménykedve tekintett Iohannis elnöksége elé, a romániai magyar kisebbség első, és második körben is jelentős számban szavazott rá. Felidézte a román államelnök közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyekben a szociáldemokrata pártot Erdély magyaroknak történő átjátszásával vádolta meg, miközben a román kormány hősies harcot folytat a koronavírus ellen. Megjegyezte, hogy mindeközben a politikus magyarul köszöntötte a szociáldemokrata pártot.
Az államelnök azt az álláspontot hangoztatta, hogy aki a magyarokkal tárgyal és magyar ügyekben nem a leghatározottabban elutasító, az hazaáruló. Magyar Levente összegzése szerint Klaus Iohannis nyilatkozatai nem értékelhetők csupán belpolitikai retorikai fogásnak, annak messzemenő következményei lehetnek, és kifejezetten alkalmasak a gyűlöletkeltésre.
Magyar Levente szavait alátámasztja a kép: a 2014-es romániai elnökválasztáson gyakorlatilag az erdélyi magyarok szavazatával nyert Klaus Iohannis. A színezés az adott megyében elsőnek végzett elnökjelöltet mutatja – egyben a Romániát alkotó nemzetek arányára is rávilágít. (A zöld területeken teljes a magyar többség.)
Románia 2020 derekán legmagasabb szinten tűzte zászlajára a kisebbségellenes hangot, ami az elmúlt években nem volt jellemző. Kitért arra a román “hagyományra” is, hogy ha baj van, akkor a magyar kártya mindig alkalmas, hogy a közvélemény figyelmét elterelje a valós problémákról. Arra lehet számítani, hogy Romániának nagyon komoly gondjai lesznek már idén nyáron – jegyezte meg a külügyi államtitkár. Rossz előjelnek nevezte az elkövetkező hónapokra a történteket. Szeretnék fejleszteni a román-magyar kapcsolatokat, de arról nem mondanak le, hogy a külhoni magyar kisebbséget segítsék, és megvédjék ezt a közösséget mindenfajta támadástól – mondta.
Magyar Levente a Magyar Külügyminisztérium államtitkára / FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök jelezte: egy román bizottság is napirendre veszi a kérdést, a szociáldemokraták támogatásával előreláthatólag a jövő héten. A bizottsági elnök sajnálatának adott hangot, hogy az elmúlt évek pozitív eredményei egy ilyen vihar áldozatává esnek. Úgy látta: Romániának egyszerre kétféle vírussal kell megküzdenie, az új típusú koronavírussal, és a régi típusú, soviniszta vírussal. Új vírushordozó jelent meg, a román államelnök személyében – fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint a történtek azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy a kisebbségek helyzetében a mostani status quo-ról hátrányos elmozdulás várható.
Kitért arra is, hogy Iohannis mandátuma hamarosan lejár, és semmilyen érdemi, alkotmányos eredményt nem tud felmutatni. Megjegyezte: Románia nagyon érzékenyen követi, hogy Magyarország mikor kerül nemzetközi nyomás alá.
Hazánk gyalázatos feldarabolása 1920-ban – a trianoni békediktátummal
Zsigmond Barna (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az első nyilatkozata után Iohannis rátett még egy lapáttal, és megerősítette az először elmondottakat. Arra volt kíváncsi, milyen lépések várhatóak?
Mesterházy Attila (MSZP) szintén azt kérdezte, milyen lépések történtek, illetve mit tervez a külügyi tárca, az RMDSZ-el milyen közös stratégiát tudnak megvalósítani e téren.
Nacsa Lőrinc (KDNP) előre kitervelt kampányfogásnak nevezte a történteket, ami értékelése szerint külön súlyosbító körülmény. Az államelnöki nyilatkozatban tények meghamisítása történt – mutatott rá.
Juhász Hajnalka (KDNP) Románia nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Szomorúnak látta, hogy miközben Magyarország ellen fellépnek a koronavírus elleni védekezést célzó törvény miatt, az Európa Tanács elnöke nem szólal meg ebben a kérdésben.
Brenner Koloman (Jobbik) szintén felháborítónak nevezte a román államelnök kijelentését. Kitért arra: megválasztása után nagyon sok erdélyi magyar gondolta azt, hogy a román tradíciókhoz képest barátibb elnöke lesz az országnak.
A trianoni békediktátummal feldarabolt 1000 éves Magyarország a mai Európa térképén.
Magyar Levente válaszában elmondta: pontosan látja mindenki mi zajlik, de nem szólalnak meg, mert az a hagyomány, hogy “hagyják főni” a problémákat. Az államtitkár az Európa Tanács hallgatását az egyik leggyalázatosabbnak tartotta az ügyben.
Megjegyezte: a járványkezeléssel összefüggésben voltak kedvező momentumok, de az a benyomása, hogy a román fél keresi azokat a pontokat, amire fel lehet fűzni a narratívát, micsoda veszélyt jelent a magyar politika.
Nem bonyolódtak levelezésbe a román külügyi tárcával ezügyben, megszólalt a kormányfő és a külügyminiszter egyaránt – jelezte további felvetésre. Szerinte a korábbi esetekkel összefüggő jelenségről van szó.
A bizottság állásfoglalást fogadott el a témában. Németh Zsolt az ülés után elmondta: úgy vélik, az autonómia minden félnek egyaránt érdeke, és szemmel láthatóan egyre szélesebb együttműködés alakul ki. Felkérik a román államelnököt, ne akadályozza, hanem segítse az egyetértés kialakítását. Az állásfoglalásban elkötelezik magukat román-magyar együttműködés folytatása mellett, úgy gondolják: együttműködésre vannak ítélve, Romániának Magyarország a nyugati kapuja, az erdélyi magyarság jogi helyzetén túl is számtalan közös érdekünk van. Nagyon felelőtlen magatartás az államelnök részéről, hogy pont most teszi kockára az együttműködést. Megjegyezte: a járvány elleni küzdelemben nagyon jó volt az együttműködés a két ország között. A bizottsági elnök jelezte: az állásfoglalást eljuttatja a román partnerbizottságoknak, az alsó és felsőház külügyi bizottsági elnökének, az Európa Tanács főtitkárához,a parlamenti közgyűlés elnökéhez, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökéhez, az EBESZ-hez és a NATO-hoz.
Magyar lakta területek a mai Romániában. A piros szín a magyar többséget jelzi!
kurultaj.hu / MTI
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
