A magyar államalapítás alkalmából a Besztercebányai Alkonzulátuson öt felvidéki személyiség vette át Magyarország Köztársasági elnöke, Sulyok Tamás által adományozott díjat. A kitüntetések átadójára augusztus 28-án szűk körben került sor az alkonzulátuson.
A kitüntetéseket Dr. Balogh Csaba Magyarország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete adta át Horváth Dánielnek, Zachar Pálnak, Mézes Rudolfnak, Juhász Istvánnak és Nagy Jánosnak.
Horváth Dániel fiatal kora óta aktív tagja a cserkészmozgalomnak és a kassai magyar közösségnek. A Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolában végezte tanulmányait, mellette tudatosan képezte magát a cserkészeten belül. 2009-ben a diaszpórában tevékenykedő magyar cserkész program keretén belül az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy foglalkozzon az ott nevelkedő sokadik generációs magyar gyermekekkel és fiatalokkal. Az ott töltött idő alatt részt vett a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Kiscserkész-segédtiszt képzésén. Hazatérése után, 2012-ben elvégezte a cserkész-segédtisztképzést, és 2013 elejétől a kassai cserkészcsapat parancsnoka volt.
Részt vállalt a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetőképzésében is, melyből kifolyólag tagja lett az első számú gróf Esterházy János vezetőképző cserkészcsapatnak.
Folyamatosan új kihívásokat, új fejlődési lehetőségeket, új, a közösség számára hasznos tevékenységeket keresett. Fiatal kora ellenére, fáradhatatlanságának és elhivatottságának köszönhetően már eddig is jelentős hatással volt a teljes kassai magyar közösségre, több száz fiatalra Felvidék szerte, és mindezt töretlenül folytatja tovább.
Zachar Pál az ipolysági Fegyverneki Ferenc Katolikus Iskolában érettségizett, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen szerzett diplomát.
A műszaki irányzat mellett elvégezte a kiegészítő pedagógiai képzést is. Egyetemi évei alatt aktívan bekapcsolódott a pozsonyi magyar diáklét szervezésébe, 2007-ben a Diákhálózat országos elnökévé választották. Zachar Pál 6 éves kora óta cserkész, fiatalkorában végigjárta a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző táborait, majd 18 évesen vezetői vizsgát is tett. Segédtiszti képesítését a Külföldi Magyar Cserkészszövetségben szerezte meg. 2014-től önkormányzati képviselő volt Ipolyságon, 2022-től Nyitra megyei önkormányzati képviselő, Ipolyság város polgármestere. Nős, 5 gyermek édesapja.
Polgármesterként újraindította a város kulturális életét, összefogta a város magyar közösségét és olyan városvezetési stílust honosított meg, ami a városban élő minden nemzetiség számára békés, alkotó, cselekvő közeget biztosít. Megkülönböztetett figyelmet szentel a régió ügyeinek előmozdítására, mert tudatosítja, hogy a történelmi Hont vármegye, mint természetes régió a mai napig létezik, fontos számára, hogy a régió összes települése közösen tudjon megerősödni.
Mézes Rudolf a Galántai járásban, Felsőszelin született 1952. április 17-én, és már fiatalon megkezdte azt a páratlan pályafutást, amely a felvidéki magyar közösség meghatározó alakjává tette.
1975-től a Csemadok Galántai Járási Bizottságának szakelőadójaként dolgozott, majd 1982-től titkári pozíciót töltött be. Az ő nevéhez fűződik a Csemadok Galántai Művelődési Klubjának létrehozása 1977-ben, amelynek több mint egy évtizeden át vezetője is volt. Munkássága egyik legnagyobb érdeme, hogy 1975-től szervezőként, majd 1984-től főszervezőként járult hozzá a Kodály Napok, a Szlovákiai Magyar Felnőtt Kórusok országos minősítő versenyének sikeréhez. 1989-ben részt vett a Csemadok által életre hívott erdélyi segélyszállítmányok szervezésében és kíséretében. 1990-től ötletadója és főszervezője volt a Kodály Kórusok Galántai Nemzetközi Találkozójának, 2001-től a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűversenynek is. A népművészet iránti elhivatottsága jegyében 2009-től Deákiban szervezte meg hat éven keresztül az Országos Népművészeti Fesztivált.
1990-től a Csemadok Országos elnökségének tagja, 2003-tól regionális alelnöke. 1997-től a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének országos elnöke, és 2001-től 2011-ig a Szövetség a Közös Célokért társulás országos elnöke volt, jelenleg alelnöke. Hosszú éveken át, egészen 2010-ig, Galánta város képviselőjeként is szolgálta a közösséget. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagja volt. Elismerései is tükrözik munkásságának jelentőségét: tiszteletbeli tagja a Magyar Kodály Társaságnak, valamint a Pécsi Mecsek Kórus Örökös Tiszteletbeli tagja.
1976-ban a friss diplomás Juhász Istvánt a rimaszécsi székhelyű Új Élet Egységes Földműves Szövetkezet irányításával bízták meg. 1990-ben hazatért Hanvára, ahol megalapította az Agrárius Kft.-t. Egyik első ténykedéseként megmentette a lebontásra szánt Hanvay-kúriát, ahol ma idősek otthona működik. Juhász István kezdeményezésére 2019-ben felállították a felvidéki magyar irodalom jeleseinek, a hanvai születésű Tóth Elemér költő és Mács József író majd Igó Aladár mellszobrát is. A befejezéséhez közeledik a Tamás-kúria felújítása. Az egykori csűrből színházterem lett, a tetőtérben lakhelyek léstesültek, s felépült egy szállodarész is. Juhász István 2014-ben a prágai székhelyű Európai Művészeti Unió Arany Európa, illetve „Művészet a szívben” nevet viselő díjat kapta meg. 2019-ben Budapesten a „Magyar Kultúra Lovagja” cím birtokosa lett. 2023-ban kezdeményezésére Hanván megalapították a Rákóczi Szövetség Igó Aladár települési szervezetét, amelynek tiszteletbeli elnöke lett.
A Felvidéken elsőként tisztelték meg őt a kitüntető „Nemzet gazdásza” címmel 2023-ban. Juhász István egész életében nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a közössége életét, a közvetlen környezetében élő és dolgozó emberek mindennapjait jobbá tegye. Felkarolt, segített, különböző művészeket, szakembereket is.
Nagy János az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Ciril és Metód Római Katolikus Teológiai Karán folytatta. 1981-ben szentelték pappá. 1981 és 1984 között Ipolyságon, Ipolynyéken és Felsőszemeréden szolgált. 1984-ben áthelyezték Zsemlérre. Az itt eltöltött 15 év alatt felújíttatta a zsemléri, a garamszentgyörgyi, a sárói, a szodói és a vámosladányi templomot, valamint a zsemléri plébániát. A Garam mente elszlovákosítása miatt áthelyezték őt Lukanényére. Ahová helyezték, mindig felépítette az egyházi életet, a fiatalok pedig tömegesen kezdték látogatni a templomot. Számukra ugyanis az Ipoly mente mindig magyar marad, a falvak vezetői, különösen az idős emberek a magyar kultúrát értékelték. János atyát északról Nyárasdra helyezték, ahol közel 9 évet szolgált és kinevezték Vámosfalu, Vásárút, Kürt, Ekecs és Lakszakállas plébániái élére is. Hamarosan itt is felpezsdült az egyházi élet, megszervezte az ekecsi templom padfűtését és a nyárasdi templom felújítását. 2010-től napjainkig az ipolysági esperesség esperesplébánosa. Felsőtúron a Szent Jakab apostol tiszteletére felszentelt templom és Középtúron egy Árpád-kori templom felújítását vezette, valamint Nagytúron az Ipoly menti palóc vidék egyik legjellegzetesebb modern kivitelezésű Magyarok Nagyasszonya és Tours-i Szent Márton temploma, mely a helyiek és környékbeliek, valamint a Magyar Állam támogatásának köszönhetően került felépítésre. 2023-ban került felszentelésre a tompai Assisi Szent Ferenc templom, a templomépítés kezdeményezője és mozgatórugója is Nagy János esperesplébános volt. A templom építéséhez a Magyar Állam is támogatást nyújtott.
Nagy János esperesplébános papi működése során 1981-től napjainkig 14 templom és számos plébánia felújítását, valamint 2 új templom felépítését kezdeményezte és irányította.
A kitüntetetteknek gratulálunk, további erőt és kitartást kívánunk a munkájuk folytatásához!
(NT/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
