Mától több természeti erőforrást használ fel az emberiség, mint amennyit a Föld elő tud teremteni. Ebben különösen az az aggasztó, hogy ezt az évenként egy-egy évre kiszámított mennyiséget egyre korábban éri el a Föld hétmilliárdos lakossága, tavaly még augusztus 13-án volt a fordulópont. Az alternatív, fenntartható fejlődést biztosító energia-előállítási megoldások globális szinten még mindig nem tudtak áttörést hozni az olajalapú világban.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása, a vizek túlhalászása, a monokultúrás növénytermesztés, az erdőgazdálkodás, az ipari nagyságrendű legeltetés, a beépített területek növekedése mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre több időre legyen szüksége a Földnek a tőle eltulajdonított erőforrások újrateremtéséhez. A tendencia folyamatosan romlik, az ezredforduló óta három hónapot rövidült az az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait, ezt az időpontot ebben az évben épp tegnap hagytuk magunk mögött. Tavaly még augusztus 13-án fordult fogyasztó, vagyis erőforrásait végképp felélő üzemmódba a bolygó.
Gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint amennyit vissza tud pótolni a természet ahhoz, hogy az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget felszívhassa. Nagyobb mértékben halásszuk le az óceánokat, mint amekkora mértékben regenerálódhatna a vízi élővilág. Nagyobb területeket vonnak mezőgazdasági termelés alá, mint amekkorának elvesztését a biológiai egyensúly megbomlása nélkül tolerálni tudná a természet. A legsúlyosabban a szén-dioxid-kibocsátás szól bele a folyamatokba, és egyelőre nem látszik, hogy a 2015-ös párizsi klímakonferencián vállalt 2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedési határértéknek akár a közelébe lehessen érni.
– Durván másfél bolygóra lenne szükségünk ahhoz, hogy a jelenlegi életmódunkat globálisan fenntarthassuk – utalt az általánosan elfogadott ökolábnyom-mérőszámra Sarkadi Péter, a greenfo.hu környezetvédelmi hírportál főszerkesztője. Az egy főre jutó ökolábnyom (az emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges termőföld hektárban megadott nagysága) természetszerűleg a fejlett ipari országokban a legnagyobb, így az Egyesült Államokban ez például 8,2, Norvégiában 5, Kínában 3,4 és Magyarországon is 2,9, míg a világátlag 1,6. A szakértő lapunknak azt mondta, az együttható csalóka, mert míg sokáig a fő szén-dioxid-kibocsátó az Egyesült Államok volt, ezt mára Kína vette át, együttható tekintetében mégis jobb helyezést kaptak, mivel az ázsiai ország népessége sokkal nagyobb.
Az olajalapú világ teljesen másban érdekelt, mint amiről a fenntartható fejlődés szól – folytatta Sarkadi Péter, aki szerint ugyanakkor Amerikában rohamos gyorsasággal nyer teret a megújuló energia, az egyesült államokbeli új beruházások durván 60 százaléka már ezek kihasználására épül.
A német BMW autógyártó is felismerte, hogy nem csupán elektromos autót kell eladni, hanem teljes körű háztartási megoldásokat, így például az autó töltésére használatos napelemet, a lakás ellátását szolgáló akkumulátorokat. Kína rengeteg pénzt öl akkumulátor-fejlesztésbe, tárolástechnikába, a napenergia-hasznosítás hatékonyságának növelésére – mondta a szakember.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
