Az Európai Bizottság tegnap felhatalmazta Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős uniós biztost, hogy írásbeli értesítést küldjön Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról – közölte tegnap Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos.
Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja a Twitteren közzétett üzenetében azt írta: a brüsszeli testület értesítő levelet küld Magyarországnak szerdán, amelyben hivatalosan is aktiválja az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszert. „Olyan problémákat azonosítottunk, amelyek megsérthetik a jogállamiságot Magyarországon és hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésére” – fogalmazott az uniós biztos.
A bejelentést ismertető Politico azt írja, hogy az Európai Bizottság biztosi kollégiumában született meg a döntés, amelyet így valamennyi biztos elfogadott.
A most induló eljárás hónapokig, akár fél évig is eltarthat, végül a tagállamok tanácsa dönt a bizottság javaslatáról, hogy milyen pénzügyi büntetőintézkedések lépjenek életbe, természetesen kellő arányban a jogsértésekkel. A források csökkentéséről csak minősített többséggel lehet dönteni. Ez azt jelenti, hogy az uniós tagállamok legalább 55 százalékának kell támogatnia a javaslatot, képviselve az unió lakosságának minimum 65 százalékát – hívja fel a figyelmet a Politico.
Már egy héttel a mostani döntés előtt nem sok jóval kecsegtetett, amit Brüsszelben az igazságügyi uniós biztos mondott az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján. Didier Reynders szerint az Európai Bizottság nem tud beszámolni pozitív fejleményekről a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban. Egyben reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő eljárások lehetővé teszik a magyar hatóságok számára, hogy megfelelően reagáljanak az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokra.
Közölte, az Európai Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a közös értékek megsértése miatt, köztük az akadémiai szabadsággal, valamint a civil társadalmi szervezetek, a migránsok és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogaival összefüggésben. Nemrégiben az uniós bizottság eljárást indított a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is, amire választ vár Magyarországtól, mielőtt arról döntene, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigye-e az ügyet – mondta.
Didier Reynders kijelentette: az Európai Bizottság elítéli a szexuális kisebbségekhez tartozók bármilyen megkülönböztetését, az ellenük elkövetett erőszakot és gyűlöletkeltést. Az Európai Unió értékeit és az alapvető jogokat kivétel nélkül minden uniós tagországnak és hatóságainak tiszteletben kell tartania – hangsúlyozta.
Elmondta, az Európai Unió az uniós forrásokkal kapcsolatos feltételességi mechanizmussal rendelkezik. Az Európai Bizottság a mechanizmus keretében folytatható eljárás megindításáról dönthet Magyarországgal szemben azt követően, hogy megvizsgálta a novemberben küldött, a kérdésekre adott magyar válaszokat – közölte. Magyarország esetében „blokkolták” a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap forrásainak kifizetését. A források lehívását lehetővé tevő magyar terv ugyanis nincs elfogadva, az Európai Bizottságnak előbb látnia kell az országspecifikus ajánlásoknak megfelelő valódi reformok megvalósulását.
Ez az első alkalom, hogy az unió kipróbálja új eszközét, amelynek célja, hogy megakadályozza a visszaélést a közös kiadásokkal. Ebben az irányban tett jelentős lépés volt az is, amikor idén februárban az Európai Unió Bírósága ítéletet hirdetett, elutasítva Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági perben. Kimondták, hogy nem sért uniós jogot a pénzmegvonás, lehet kényszeríteni a tagországokat a demokratikus játékszabályok betartására.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
